Mennyiben hasonlít a mostani járvány a világháború utáni influenzajárványhoz?

Megosztás Tetszik

Felejtsük el 2008 zuhanó piacait – a Covid-19-válság sokkal inkább az 1918-as influenzajárvánnyal vonható párhuzamba. Ha megnézzük az akkori és a mostani helyzet közötti hasonlóságokat, fogalmat alkothatunk arról, hogy várhatóan milyen lesz a mostani járvány lefolyása, és milyen hatást gyakorol majd a világgazdaság különböző ágazataira. A Fidelity International tőkepiaci szakértője, Carsten Roemheld bemutatja, hol találhatjuk meg a közös pontokat.

A 2008-as Lehman-válság egy úgynevezett mérlegrecesszió volt

Bármilyen súlyos is a mostani krízis, azért a helyzet mégsem ugyanaz, mint a 2008-ban kirobbant pénzügyi világválság. Ez utóbbi ugyanis egy mérlegrecesszió volt, melyet az összeomló lakáscélú jelzálogpiac és a bankokba vetett bizalom hiánya idézett elő. A lakáscélú ingatlanok a fogyasztói vagyon legnagyobb forrását jelentik: értékük összesen mintegy 11 ezer milliárd dollár, így a hitelhiány jelentős árcsökkenések és a strukturális lassulást is elő tud idézni. Az elmúlt bő száz évben csak két lakáspiaci összeomlás volt az USA-ban, az egyik 1929-ben, a másik 2008/2009-ben. Mindkettő jelentős és tartós gazdasági lassulást okozott, és soká tartott, mire a sebek begyógyultak, és a gazdaság ismét magához tért. Jelenleg az utazási és idegenforgalmi, valamint a kiskereskedelmi ágazat a legsebezhetőbb, de ha a korábbi trendek most is érvényesülnek, akkor a talpra állás időigénye a korábbiaknál rövidebb lehet.

A Covid-19-járvány hasonlít az 1918–19-es pandémiához

A Fidelity szakértője szerint a jelen helyzetben nem a 12, hanem a 102 évvel ezelőtti eseményeket kellene alapul vennünk, méghozzá azért, mert a Covid-19 által előidézett összeomlás is egy konkrét eseményhez kötődő válság, mely bizonyos tekintetben hasonlít az 1918–19-es influenzajárványhoz. A válság akkor mindössze hét hónapig tartott, annak ellenére, hogy a megbetegedések második, 1918 őszén kialakult hulláma több halálos áldozatot szedett, mint az első.

Az 1918–19-es pandémia idején a világháború által amúgy is megtizedelt lakosság 5 százaléka halt bele a betegségbe és egyharmada megfertőződött. Jelenleg a járvány második hónapjában járunk, és bár egészségügyi rendszereink sokkal szervezettebbek, mint 1918-ban voltak, még mindig nem tudjuk pontosan, hogyan fog terjedni a vírus, és milyen hamar sikerül majd megfékezni azt.

„Ettől függetlenül érdemes lehet áttekinteni a múltbeli, konkrét eseményhez kötődő és a strukturális és ciklikus válságok időtartamát, főleg, mivel a Kínából érkező esetszámadatok március eleje óta folyamatosan javuló tendenciát mutatnak, és az ország közel áll ahhoz, hogy az élete több területen is visszatérjen a normális kerékvágásba” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép- és kelet európai igazgatója.

Az utazási és idegenforgalmi, valamint a kiskereskedelmi ágazat sínyli meg leginkább

Amint azt elsőként Kína, majd Ázsia, és végül az egész világ esetében láthattuk, a vírus megfékezésére hozott intézkedések legelső, közvetlen hatásai az utazási és idegenforgalmi szektorban váltak érezhetővé. Tekintve, hogy ez az ágazat adja a világgazdasági termelés 10,4 százalékát és itt alkalmazzák az összes foglalkoztatott 10 százalékát, a közvetett hatások is jelentősek lesznek. Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) szerint az ágazat a járványokból átlagosan 19,4 hónap alatt áll talpra, ami hosszabb idő, mint amennyire a terrortámadások kiheveréséhez volt szükség. A légitársaságok, sétahajózási vállalatok, szállodák és éttermek, valamint az ellátási láncukban szereplő egyéb érintett ágazatok a következő hetekben és hónapokban egytől egyig meg fogják szenvedni a válságot, és legalább jövő nyárig fog tartani, míg normalizálódik a helyzetük.

A fizikai üzletekkel rendelkező kiskereskedelem további piaci részesedést fog veszteni az online boltokkal szemben, mivel az előttünk álló két negyedév során látványosan csökken majd a forgalma. Az ágazat már egy ideje eleve sok nehézséggel küzd, így a vásárlói bizalom további gyengülése és a hitelnyomás fokozódása miatt jó pár kiskereskedelmi vállalkozásnak végleg le kell majd húznia a rolót.

Bár 1918-ban még nem volt internet, a járvány már akkor is sok vállalkozástípust érintett. Abból az időből nem sok gazdasági számadattal rendelkezünk, de a St. Louis Fed által az 1918-as járványról készített 2007-es tanulmány szerint az Arkanas állambeli Little Rockban megjelent újságcikkek arról számoltak be, hogy a város kereskedőinek forgalma 40–70 százalékkal csökkent a járvány idején, de még az élelmiszerboltoké is egyharmadával visszaesett. Little Rockban az egyetlen üzlet, amelynek a forgalma nőtt abban az évben, a gyógyszertár volt.

Most nem 2008 ismétlődik

Visszatérve a mába, a pénzügyi vállalkozások, főleg a bankok súlyos csapást szenvedtek, és jóval a tárgyi eszközeik könyv szerinti értéke (tangible book value) alatt forognak, és az osztalékhozamuk sokkal magasabb, mint az USA államkötvényeié. A befektetők a Lehman-válság idején alkalmazott stratégiájukat követve most is eladják ezeket a papírokat, mert azt feltételezik, hogy a bankok – csakúgy, mint akkor − most is bajban lesznek. A Fidelity szakértője úgy véli, az USA bankrendszere ma már ellenállóbb, mint 2008-ban volt, a kockázatkezelési szabályaik szigorúbbak, és jelentősen nagyobb tőkével rendelkeznek. A hitelkockázat legnagyobb része ma is a nem banki jellegű pénzügyi vállalkozásokban, például a magántőkealapokban, kockázati tőkealapokban, fedezeti alapokban és biztosítótársaságokban összpontosul. Ezek fogják a legnagyobb veszteségeket elszenvedni – várhatóan a bankok ezt a válságot ugyanúgy át fogják vészelni, mint a 2001/02-es Dotcom-válságot.

Az ipari cégek eközben már meg is kezdték a lassulás utáni talpra állást, hiszen ők már átestek hasonló helyzeten. Ahogy Kína fokozatosan magához tér, és megkezdődik a raktárkészletek lehívása, az iparvállalatok a következő hat hónapban a kiskereskedelmi cégeknél gyorsabb ütemben fognak visszazökkenni a normál kerékvágásba. És mivel összességében a részvények 75 százaléka az USA államkötvényeinél magasabb hozamokat kínál – ez amúgy rekordnak számít – a hozam/kockázati arányok középtávon egyre vonzóbbá válnak, ahogy fokozatosan össze tudjuk vetni egymással a vírus gazdasági hatását és a monetáris és adópolitikai válaszlépések mértékét.

Bár a 2008-as események még élénken élnek a piaci szereplők emlékezetében, ez a mostani válság másképp fog lezajlani: nem a bankok, hanem az idegenforgalom lesz az epicentrumában.

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.