adozona.hu
Bérleti díj csökkentése vagy elengedése veszélyhelyzetben
//test-adozona.hu/koronavirus_jarvany/Berleti_dij_csokkentese_vagy_elengedese_ves_7D877O
Bérleti díj csökkentése vagy elengedése veszélyhelyzetben
A veszélyhelyzetben hozott intézkedések közt az egyik, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni, a bérleti díj pedig a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé tenné. Mi a helyzet akkor azonban, ha a bérbeadó szeretné a bérleti szerződést módosítani úgy, hogy a bérleti díjat csökkenti vagy teljesen elengedi? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: a nem lakáscélú ingatlan bérbeadója a veszélyhelyzetre való tekintettel módosítani szeretné a hatályos bérleti szerződéseit. Valakinél csökkenteni szeretné a bérleti díjat, valakinél elengedné azt 2020. június 30-áig. A bérbeadó társasági adózás szerint adózó, áfakörös adóalany. Kérdés az, hogy felmerül-e adófizetési kötelezettsége az alábbi esetekben (áfa és tao):
♦ amennyiben kedvezményként tünteti fel a csökkentés összegét, ami lehet akár 100 százalék kedvezmény is,
♦ amennyiben kiszámlázza a teljes bérleti díjat, és azt részben vagy teljesen elengedi?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Tudomásom szerint a kialakult járványhelyzetre vonatkozó jelenlegi adóintézkedések az Ön által jogosan felvetett kérdéskört nem tartalmazzák, így válaszom csak a hatályos rendelkezések szerint tudom megfogalmazni.
Az általános forgalmiadóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 71. § (1) b) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény.
Az árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha
a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is – azonos feltételek mellett – észszerűen elérhető, vagy
b) az árengedmény nyújtójától független féllel is – azonos feltételek mellett – köthető és számára észszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített ellenértéke.
A fenti feltételek mellett adott üzletpolitikai célú, számlában érvényesített kedvezmény esetén csak a kedvezménnyel csökkentett adóalap után keletkezik fizetendő áfa. Kérdés természetesen, hogy a jelenlegi vészhelyzetben történő díjcsökkentés értelmezhető-e üzletpolitikai célú engedménynek.
Amennyiben a bérleti díj teljes összegében kiszámlázásra kerül, de az ellenértéket elengedik, úgy természetesen a fizetendő áfát meg kell állapítani. A bérbeadónak az elengedett összeggel, mint behajthatatlan követelésnek nem minősülő, elengedett követeléssel meg kell növelnie az adózás előtt eredményét.
A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.
Hozzászólások (3)
Kedves Olvasónk!
Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Üdvözlettel az Adózóna csapata
Tisztelt Szakértő!
Erre az esetre - a teljes összegű ÁFA megfizetésének elkerülésére - megoldás lehet-e az, ha márc. 1-től módosítják a bérleti szerződést és a vészhelyzetre tekintettel csökkentik a bérleti díjat?
Köszönettel
Az elengedett követeléssel csak kapcsolt vállalkozás esetén kell növelni az adóalapot:
[8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli]
"h) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,"