A szabadságkiadás szabályainak alkalmazása veszélyhelyzetben

Megosztás Tetszik

A munkaerő-piac jelenlegi működése számos bizonytalanságot rejteget még. A munkáltatók így óvatosan mérlegelik, hogy a munkavállaló számára mikor, menyi szabadságot adjanak ki. A szabadság kiadásával összefüggésben foglaljuk össze a fontosabb követelményeket.

A szabadságot az esedékesség évében, a munkáltatónak kell kiadnia

A szabadságot a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 122. paragrafusa alapján – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidőbeosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

Ezen szabályokból két fontos kötelezettség adódik. Az egyik az, hogy a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló a szabadság kiadását nem kérte. Másrészt pedig az, hogy a 14 egybefüggő nap vonatkozásában a feleknek megállapodást kell kötniük, melyben a munkavállaló lemond erről az igényéről (ha lemond). Fontos azt is kiemelni, hogy munkaviszonyra nem vonatkozik az a jogszabály-módosítás, mely bizonyos jogviszonyokban lehetővé teszi a szabadság kiadásának elhalasztását.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelből megtudhatja, mikor adható ki egyik napról a másikra a szabadság, vissza lehet-e téríttetni a többletként kivett szabadságot!