KATA, KIVA, EVA - hogyan tovább?

Megosztás Tetszik

A KATA és a KIVA gyakorlati alkalmazása számos kérdést vet fel az érintett adózókban. Mikor, kinek érdemes választani, s mire érdemes tekintettel lenni? Olvasóink kérdéseire az Adózóna szakértői, Angyal József és Szolnoki Béla válaszolnak.

A kisvállalati adó alapja a pénzforgalmi eredmény és a személyi jellegű kifizetések. Társas vállalkozó személyesen közreműködő tagja, tagsági jogviszonyban veszi ki jövedelmét. Az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem nem tartozik a járulékalap fogalmába (nem a Tbj szerinti járulékalapot képező jövedelem). A kérdés az, hogy az olyan kft. ahol nincs alkalmazott csak tagsági jogviszonyban dolgozik az ügyvezető, választhatja-e ezen adózási formát, illetve az általa felvett jövedelem az járulékalapot képező jövedelem lesz?

A KIVA választása minden esetben egyedi mérlegelést igényel. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy ahol nincs vagy kevés az alkalmazott, ott nem javasolt áttérni a KIVA-ra. A Társasági adó kulcsa 10 százalék. A KIVA kulcsa 16 százalék. A bérköltség után 28,5 százalék szocho-t és szakképzési hozzájárulást kell fizetni. A KIVA választása mellett a 28,5 százalék helyett 16 százalékot kell fizetni, ami előnyös, de a 28,5 százaléknak megfelelő költség növeli a nyereséget, így utána 10 százalék helyett 16 százalék adót kell fizetni. Így a bérköltség összege meghatározó a választáskor. A KIVA választása előtt mindenképpen keressen meg adózási szakembert (adótanácsadót vagy okleveles adószakértőt).

Evás 2 500 000 forintos bruttó bevétellel rendelkező kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a jövő évben milyen adózási formát érdemes választania?

2013-tól a leírt feltételek mellett az Eva helyett a KATA-t érdemes választani. Választásakor alanyi adómentességet is választani célszerű. Arra azonban vigyázni kell, hogy a szerződő partnerrel ne legyen vélelmezhető a munkaviszony.

Ha egy bt. január elsejével a KATA tételes adózást választja, akkor mi lesz az eddig fel nem vett osztalékkal? Le kell-e adózni az átlépést előtt? Egy másik bt. esetében mi lesz a veszteségelhatárolással, a felhalmozott több milliós tagi kölcsönnel, mi lesz a több milliós tárgyi eszközökkel (esetleg ingatlannal). Ezeket kell-e és hogyan kell nyilvántartani, ha nem lesz szükség könyvelőre?

A fel nem vett osztalék kérdését azzal oldja meg a KATA, hogy a bt. egy külön osztalék utáni adót kiváltó adót fizet.

A bt. megállapítja az utolsó mérlegében kimutatott eredménytartalékot, saját elhatározású lekötött tartalékot, mérleg szerinti eredményt, jóváhagyott osztalék miatt taggal szemben fennálló kötelezettség együttes összegét és ebből levonja a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális jószágok, tárgyi eszközök értékét.  A BT. az előző összeg után 16 százalékos adót fizet, amit az utolsó társasági adó bevallásban vall be elkülönítetten és 3 részletben fizetet meg.

A korábbi elhatárolt veszteségből évente 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni a KATA időszak alatt.

Tekintettel arra is, hogy utóbb a kedvezményesen kivont tárgyi eszközökre külön kifizetőt terhelő adót kell fizetni, érdemes az utolsó „szokásos” mérleg, beszámoló előtt előregondolkodni és tényleges (terv) főkönyv alapján egy kis adótervezést végezni, - az eszközök sorsát is átgondolva - ennek során a 2012. évi CXLVII. törvény 26.-28§. szabályaira kell figyelni. A továbbvitt tárgyi eszközök értékcsökkenése a KATA időszak alatt elszámoltnak tekintendő a Tao. tv. értelmében.