Ezt kell tennie a katásnak, ha többet számláz, mint havi 1 millió forint

Megosztás Tetszik

Hogyan kell jelenteni a Nemzeti Adóhivatal felé, ha egymillió forintot meghaladja a katásnak havonta fizetett összeg? Amennyiben többet számláz a katás, mint évi 6 millió forint, be kell lépnie az áfakörbe? Olvasói kérdésre az Adózóna szakértői válaszolnak.

Kisadózónak 2013-ban kifizetett összeg ebben a hónapban meghaladja az 1 millió forintot. Technikailag hogyan kell ezt a tényt bejelenteni az adóhatóság felé?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint:

11. § (5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.

13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.

Katás egyéni vállalkozó, amennyiben túllépi a 6 millió forintos értékhatárt 40 százalékos adót fizet. Ebben az esetben be kell lépni az áfakörbe? 2014-ben maradhat-e katás?

A két adónemre vonatkozó kérdés a két adótörvény alapján egymástól függetlenül ítélendő meg, akkor is, ha az értékhatárok éppen azonosak. A „Kata” szabályai szerint az említett értékhatár felett már százalékos adófizetési kötelezettség is belép. Az áfa törvény a „Kata” rendszerétől függetlenül ítéli meg az alanyi adómentességet, így, ha túllépi az alanyi mentesség értékhatárát, akkor az áfa általános szabályai szerint köteles adózni.

A fentiekből adódhat, hogy elvileg „Katás” maradhat továbbra akkor is, ha egyéként áfa-alanyisága az általános szabályok szerinti, de ilyekor azt kell eldönteni, hogy ez gazdaságilag megéri-e? A gazdasági kérdés mellett az is fontos, hogy az áfa szabályok miatt külön adminisztrációt kell vezetni nemcsak a fizetendő forgalmi adóról, hanem a levonás alapját képező tételekről, kiadásokról, költségekről, amire egyébként a „Kata” alapján nem lenne kötelezett. Így a „Kata” rendszer adminisztrációs előnye nagyrészt elveszhet.