adozona.hu
A nap kérdése: kiszámlázhatják-e a katások augusztus 31-éig a még nem teljesített szolgáltatást?
//test-adozona.hu/kata_kiva/A_nap_kerdese_kiszamlazhatjake_a_katasok_au_BVG3YG
A nap kérdése: kiszámlázhatják-e a katások augusztus 31-éig a még nem teljesített szolgáltatást?
Tetszik
Kiszámlázhatják-e a katás vállalkozások augusztus 31-éig előre a még nem teljesített szolgáltatások díjait, van-e megkötés, hogy milyen időszakra, és milyen fizetési határidővel lehet előre számlázni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
OLVASÓNK KÉRDÉSE:
"Ha a jelenleg kisadózó vállalkozás szeptember 1-jétől már nem választhatja a katát, viszont addig már kiszámlázott 12 millió forintot, kell-e különadót fizetnie amiatt, hogy 08.31-ig csak 8 millió forint bevétele lehetne a kata eredeti szabályai szerint? Az átmeneti szabály szerint a kataalanyiság alatt kiszámlázott, de csak 2022. augusztus 31. után befolyó bevételek még katás jövedelemnek számítanak. Ezek az összegek akár 2023-ban is befolyhatnak? Van esetleg bármi határideje ezen összegek beérkezésének? Ha a katás vállalkozó eddig negyedévente számlázott a partnereinek, megteheti-e, hogy augusztusban kiszámlázza az utolsó négy hónapot? Egyáltalán: van-e arra megkötés, hogy milyen időszakot lehet előre kiszámlázni? Hallottam olyat is, hogy a 2023. évi könyvelési díjat kiszámlázzák 2022 augusztusában. Ez reális opció bármilyen átalánydíjas szolgáltatásnál?"
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Annyi bizonyos, hogy az augusztus 31-éig kiszámlázott tételek még a régi katatörvény szerinti bevételnek minősülnek, s 12 millió forintig nem merül fel a 40 százalékos adó. Az, hogy mikor érkezik be a pénz, teljesen érdektelen, beérkezhet akár 2023-ban is.
Ami a számlázási kérdést illeti, tulajdonképpen semmilyen törvény nem tiltja az előre számlázást. A felek pedig gyakorlatilag bármilyen fizetési határidőben megállapodhatnak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:
Tételes szabály van arra, hogy a leszámlázott bevétel katás bevétel. Ezt nem írja felül egy általános, megfoghatatlan lózung, a "rendeltetésszerű joggyakorlás" nevű izé.
A KATA egészen hihetetlenül kedvező tételes szabályaival kapcsolatosan a jogalkotó már korábban is közölte, hogy ez "BELEFÉRT", akkor most nem kell az okoskodás és a fölös önregula. (lásd Orbán Viktor nyilatkozat: 2022.07.16 reggel, a videó itt talállható meg: https://youtu.be/5fXSW6oPMAg)
A felek döntik el egymást között, hogy mit, miért, mikor és milyen bontásban számláznak, akkor is ha van köztük írásos szerződés és az mást mond. A felek egybehangzó nyilatkozata ugyanis akármilyen szerződést felülír. Nahh. A témában meg amúgy sem osztottak lapot a drága adóhatóságnak, ezért értelmes revizor nem tolakodik be a felek közé, hogy azt találgassa, hogy mi volt a megállapodás. Aki megpróbálta, az azóta is emlegeti a nevem.
Tessék tudomásul venni, hogy az előreszámlázás is BELEFÉR!
Köszönjük!
"Ha az elszámolási időszak megváltoztatása és a számla kiállítás dátumának módosítása nincs hatással a fizetési ütemezésre (vagyis a kifizetés úgyanúgy havonta vagy negyedévente történik mintha havi vagy negyedéves számlák lettek volna kiállítva) akkor ez felvetheti a nem rendeltetésszerű joggyakorlást."
Ezt úgy kell értelmezni, hogy pusztán az előre kiállított számla - havonkénti teljesítményenként külön-külön elkészítve - minden más feltétel változatlansága esetén védhető álláspont lehet a NAV felé, de ha összevonjuk a teljesítési időszakot egy számlára, viszont a kifizető/megbízó nem a számla határidejét, hanem "mást" figyelembe véve fizet, ott már a jogszabállyal szembemegy mind a megbízó, mind a megbízott?
Valóban az Adózás rendjéről szóló tv 1§-a előírja, hogy az adózási viszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Tilos az olyan szerződés vagy jogügylet, melynek célja valamely adókötelezettség megkerülése.
Az előre számlázás felvetheti azt, hogy a vállalkozás nem rendeltetésszerűen gyakorolja a jogait, mondván a számla előre történő kiállításának nem volt más célja mint az, hogy ezáltal elkerülje ezen bevétel kedvezőtlenebb adózását.
E téren két körülményre hívnám fel még a figyelmét:
1. Az adóhatóságnak kell minden körülményt figyelembe véve bizonyítani azt, hogy sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás.
2. Alapvetően nem sérti a rendeltetészerű joggyakorlást az, ha egy adózó él a jogaival és kedvezőbb adózási módot választ.
Ha az elszámolási időszak megváltoztatása és a számla kiállítás dátumának módosítása nincs hatással a fizetési ütemezésre (vagyis a kifizetés úgyanúgy havonta vagy negyedévente történik mintha havi vagy negyedéves számlák lettek volna kiállítva) akkor ez felvetheti a nem rendeltetésszerű joggyakorlást.
Felhívták a figyelmem az Art 1§-ra, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlással szembe mehet ez a gyakorlat. Bár maga a jogügylet értelmezésem szerint nem változik attól, hogy az egyik fél előre elkészíti a számláit a másik fél általi befogadás biztos tudatában, majd ritmusosan átadja azokat a megbízónak, amennyiben minden hónapra vonatkozóan külön-külön készíti el a számláit az időszakos elszámolás szabályait betartva.
1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)]
Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.
Tisztelt Mindflux!
Egyetértek Önnel. Fix díjas időszaki elszámolású ügyleteknél jöhet szóba az előre számlázás, de ebben az esetben is kérdéses, hogy pl a szerződés fennmarad e a felek között. A lényeg amit a cikkben ki kartam hangsúlyozni az az, hogy nem lehet kizárni az előre számlázást, tehát az nem tiltott.
üdvözlettel
Szipszer Tamás
Szerintem kimaradt még egy fontos dolog a cikkből: ez esetben a teljesítési dátum egy jócskán jövőbeli dátum - pl. 2022dec31 - lesz (kivéve, ha határozott idejű az elszámolás, ekkor egészen mások a teljesítési dátum szabályai).
Szerintem előre számlázni csak akkor lehet, ha ismert, vagy legalább előre meghatározható a teljesítés forintban kifejezett értéke és ideje. Ha például óradíjas megállapodásom van, és negyedévente számolok el a ledolgozott óraszám alapján, ez esetben csak akkor számlázhatom ki augusztusban a szept-dec időszakot, ha biztosan tudom előre, hogy mennyi lesz a ledolgozott óraszámom a hátralévő 4 hónapban (szept-dec). Persze mindig lehet javítani a számlát utólag (mégsem annyi lett az óraszám), de más az a szitu, amikor nagy valószínűséggel tudom, hogy mennyi lesz az óraszámom, és rajtam kívülálló okok miatt lett más az óraszám, meg megint más, amikor kizárólag az adó optimalizáció miatt hasalok be egy óraszámot, aminek valójában nincs semmilyen alapja, és csupán nagyságrendben stimmel.