A nap kérdése: keletkezik-e EPR-kötelezettség ajándékutalvány esetén?

Megosztás Tetszik

Milyen EPR-kötelezettség keletkezik ajándékutalvány értékesítése esetén, és az kit terhel? Ez vonatkozik magára az ajándékutalványra vagy ajándékkártyára (aminek az anyaga általában papír vagy plasztik) és arra a csomagolásra, amibe behelyezésre kerül értékesítéskor, például boríték. Mi a helyzet abban az esetben, ha az ajándékutalványt elektronikusan küldik ki, de a megajándékozottnak azt ki kell nyomtatnia, és beváltáskor magával kell vinnie? – kérdezte olvasónk. Tüske Zsuzsanna szakértőnk válaszolt.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR rendelet) hatálya alá tartoznak egyebek mellett a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolások, az irodai papír, és a reklámhordozó papír is. Azt szükséges megvizsgálni, hogy az ajándékkártya reklámhordozónak, míg a borítékja csomagolásnak, esetleg irodai papírnak minősül-e.

Az EPR-rendelet 2. § (1) bekezdésének 3. pontja az alábbiak szerint definiálja a reklámhordozó papírt:

„a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet".

Az ajándékutalvány (amikor a megvásárolt utalvánnyal adott összegért lehet vásárolni), szakértőnk véleménye szerint nem tartozik bele a definícióban felsorolt egyik kategóriába sem, hanem inkább a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény kiadvány fogalma alóli kivételek sorába illeszkedik: jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók (garanciajegy, használati útmutató),  de mivel a besorolás nem egyértelmű, ezért e tekintetben érdemes lehet állásfoglalást kérni a hatóságtól.

A plasztikkártya pedig anyagából eredően nem minősülhet reklámhordozó papírnak EPR szempontból.

Az ajándékutalványok borítékjának vizsgálatakor először meg kell nézni, hogy a boríték irodai papírnak minősülhet-e. A borítékok a 4817-es vámtarifaszám alá tartoznak, amely nem tartozik az EPR rendelet 1. számú mellékletének 1.7 pontjában szereplő zárt tárgyi hatály alá.

Végezetül azt kell megvizsgálni, hogy a boríték az ajándékutalványok belehelyezésével csomagolásnak minősül-e.

A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. kormányrendelet határozza meg, hogy mi minősül csomagolásnak. Eszerint csomagolás:

„…bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak…”

Ennek megfelelően, amennyiben az ajándékkártya árunak minősül, abban az esetben a boríték a csomagolása, amennyiben viszont dokumentumnak, akkor a boríték nem csomagolás, így nem merül fel ezzel kapcsolatban EPR-kötelezettség. A kormányrendelet 1. melléklete szemléltető példaként említi a katalógusok és magazinok borítékjait, amelyek amikor belehelyezik a magazint, csomagolássá válnak.

Mivel az ajándékkártyák és utalványok sokfélék lehetnek, és még nincs hatósági joggyakorlat/jogértelmezés, hogy valamelyik típusuk árunak minősül-e, így azt javasoljuk, a pontos körülmények megadásával kérjen hatósági állásfoglalást e tekintetben az Energiaügyi Minisztérium Kiemelt Hulladékáramok Főosztályától.