4 találat a(z) peres eljárás cimkére
Közjegyzőt panaszoltak be az adatvédelmi hatóságnál
Cikk
Egyre szélesebb körben elérhető a joggyakorlat az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (2016/679. számú rendelet, GDPR) összefüggésben. Az egyik, 2020. augusztus 8. napján kelt határozatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közjegyzővel szembeni panaszt utasított el. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
Kft., kötelező jegyzett tőke módosítása
Kérdés
Egy kft. 500 ezer forint tőkével alakult, ezt az összeget kellett megemelni 2017.03.15-éig 3000 ezer forintra. A társaság azonban nem kívánja emelni törzstőkéjét, így vagy átalakulásról vagy megszűnésről kell határoznia. Ellene azonban, egy vitatott, kártérítésből származó kötelezettség miatt peres eljárás van folyamatban már 2015. évtől. Az első fokú bíróság ezen kft.-t kötelezte a megállapított kártérítés megfizetésére, ezt a döntést azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte (az első fokú bíróság illetékességének hiánya miatt) úgy, hogy teljesen új első fokú eljárást rendelt el. A másodfokú bírósági ítélet már jogerős, azonban az új elsőfokú bírósági eljárás még nem indult el, idézést, végzést az új eljárás megindításáról nem kaptunk. Ilyen esetben, hogyan jár el jogszerűen a kft., hogy a törzstőke emelésének hiánya miatt ne kapjon az illetékes hatóságtól büntetést? A peres eljárás alatt indítható végelszámolás saját elhatározásból? Mivel a kötelezettség jogosságáról jogerős bírósági végzés még nem született, így a "hitelezők" azt jogosan nem követelhetik, tehát ők nem indíthatnak felszámolási eljárást. Vagy felszámolási eljárást kell indítani még akkor is, ha nem ismerjük el a kötelezettségünket? Ez utóbbit ki indíthatja? Mi a megfelelő eljárás peres eljárás alatt, ha nem szeretné a kft. törzstőkéjét emelni?
Itt a NAV válasza azoknak, akik beperelnék az adóhatóságot
Cikk
Összességében a tavalyi perek 72 százalékában a NAV javára született kedvező döntés – reagált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pár soros közleményében a sajtóban megjelent állításokra, melyek szerint érdemes az adóhivatal határozatait peres úton megtámadni.
Behajthatatlan követelés-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amelynek egyik partnere egy 2010-ben nyújtott szolgáltatást nem ismert el, azóta bíróságról bíróságra ment az ügy. Most lezáródott az ügy peren kívüli egyezséggel. Az eredeti, 2,5 milliós követelés a perköltségekkel együtt 3,5 millió forintra hízott, de a felek megegyeztek az eredeti összeg megtérítésében. A fennmaradó 1 millió forintot a felperes elengedte a peren kívüli megállapodás értelmében. Kérdés, hogy ez az elengedett követelés ilyenkor adóalap-növelő tételnek számít-e vagy sem? (Értékvesztés nem volt elszámolva a követelésre, nem mi könyveltük az időszakot, és az átvett adatok között nem szerepelt ilyen jellegű adat). Köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
