468 találat a(z) telephely cimkére
Láncügylet
Kérdés
Társaságunk ügyfélköréhez tartozik egy kereskedelemmel foglalkozó cég. A társaság belföldi székhelyű és telephelyű, telephellyel sem Európai Uniós tagországban, sem harmadik országban nem rendelkezik. A társaság Romániában vásárolja az árut, és azt Magyarországra történő behozatal nélkül szintén Romániában értékesíti úgy, hogy az árut az értékesítő cég telephelyéről közvetlenül a vevő cég telephelyére szállítják. Kérdéseink: 1. Tekinthető-e a kérdéses ügylet láncügyletnek? 2. A végrehajtott értékesítés után kibocsátott számlában, mely ország áfaszabályai szerint kell eljárni? Be kell-e jelentkeznie a magyarországi társaságnak Romániában adóalanyként és az ottani állam áfaszabályai szerint eljárni – adószám igénylése, romániai számlázási szabályok szerinti számlakibocsátás, romániai áfabevallás tb -, illetve megoldható-e, ha a Magyarországi társaság a számlázást kizárólag magyar adóalanyként kívánja végrehajtani? 3. Hatással van-e az áfaelszámolás szabályaira, hogy az áru fuvarozását mely társaság szervezi, fizeti? 4. Amennyiben a teljes áfaelszámolás Romániában történik a magyarországi áfabevallásban kell-e az ügyletet szerepeltetni? 5. A kereskedelmi szolgáltatás eredményeként keletkező jövedelem után mely államban keletkezik az értékesítést végző társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Megoldható-e az ügylet magyar adóalanyként, magyarországi társaságiadó-fizetés mellett?
Iparűzési adó munkerő-kölcsönzés esetén
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Társaságunk a közeljövőben munkaerő-kölcsönzési tevékenységet kíván megvalósítani egy – a székhelyétől távolabbra eső –településen. Egyik kérdésem arra irányul, hogy a leírt esetben a munkavégzés fizikális helyszíne – a megrendelő székhelye – nálunk keletkeztet-e telephelyet, azaz kell-e majd a megrendelő településén iparűzési adót fizetnünk? A másik kérdésem: az általunk számlázott szolgáltatási díj összegét megrendelőnk levonhatja-e majd az iparűzési adójának alapjából? Válaszukat köszönöm. Telek Zsolt
Családi gazdaság székhelye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetőjének személyében változás történik, de a régi vezető továbbra is tag marad, és mindketten végeznek a gazdaság nevében termékértékesítést, vagyis mindkettő számlakibocsátó és befogadó is lesz 2019-ben. Problémát jelent-e, hogy a két tag eltérő lakcímre van bejelentve, számlázhatnak-e eltérő címmel, vagy családi gazdaság esetében ennek meg kell egyeznie? Értelmezhető-e egy családi gazdaság esetében a székhely, vagy elegendő, ha a telephely, ahol a tényleges tevékenységet végzik, megegyezik? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Harmadik országbeli cég ingatlan (lakás)vásárlása
Kérdés
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Harmadik országban (például USA, Kanada) bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi lakóingatlant vásárolna. Ehhez magyarországi fióktelep létesítése szükséges, amelyet megalapított. A vásárlás után a lakóingatlant bérbe kívánják adni, amely során, mint gazdasági tevékenység miatt számlát kell kiállítani. Alaphelyzetben a magyarországi fióktelep kibocsáthatja-e a számlát, bár nem minősül az ingatlan tulajdonosának? Mi a helyzet, ha a lakás megvásárlása után záros határidőn belül a külföldi társaság megszűnteti (végelszámolás alá vonja) a magyarországi fióktelephelyét? Befolyásolja-e ezen eljárása a tulajdonjogát? Nyilván a későbbiekben a teljesítés helye az ingatlan fekvése, azaz Magyarország és a magyar adójog lesz a számlázásra, adózásra az irányadó, nem EGT-beli cégnek magyar adószám kiváltása szükséges lesz? Persze itt még a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó jogszabály és szerződés is szerepet kaphat? Fáradozásukat köszönöm. Tisztelettel Boronkay László
Hová kell működési engedély
Kérdés
Üdvözlöm! Segítséget szeretnék kérni. Ha web áruházat üzemeltető személy az ügyvezető címén (nem székhely és nem telephely) átvevőhelyet biztosít, akkor fel kell venni telephelynek és működési engedély kell rá? Segítségét előre is köszönöm!
Bezárulhat ez az adókikerülési lehetőség
Cikk
Adószakértői körökben gyakran okoz fejtörést az olyan ügyletek kezelése, amelyek a több tagállamban (például telephelyként) működő gazdasági szervezeteknél a tagállamok eltérő adószabályai miatt eltérő adókövetkezményeket idéznek elő. Az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett jogharmonizációs csomag egyes elemei az ilyen helyzeteket igyekszik rendezni.
Telephely munkavállalója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni telephely-alkalmazotti bejelentéssel kapcsolatban. Adott gazdasági egység (magyarországi kft.) és külföldi (EU-s – nem magyar – állampolgár) magánszemély között létrejött egy munkaszerződés, mely szerint a munkavállalónak saját országában kell ellátnia a feladatát. Irodát nem hoznak létre. Magyarországon gyakorlatilag pár napot fog tartózkodni, az esetleges megbeszélések alkalmával. Ebben az esetben a munkavállaló alkalmazása, munkavégzése telephelyet keletkeztet-e az EU-s országban? Vagy kiküldetésben is dolgozhat a munkavállaló a saját országában? Otthonában? Az EU-s rendelkezések szerint a munkavállaló adózási illetősége a munkavégzés országa. A kérdésem az, hogy a munkavállalót milyen minőségben és hol kell bejelenteni az adóhatóság részére? – Külföldi telephely létrehozása esetén a másik állam (adó- és járulék-) szabályai vonatkoznak-e rá? Ebben az esetben az adót és a járulékokat megfizetni is ott kell. De a munkaszerződését is pontosítani kell, hiszen ebben az esetben már a foglalkoztató a „Telephely”. Itt már mint telephely a helyi szabályoknak megfelelően adózik. Van-e egyéb alkalmazotti bejelentési kötelezettsége a magyarországi kft.-nek itthon? – Abban az esetben, ha a magyarországi kft. mint munkáltató kiküldi a külföldi munkavállalót a saját országába, max 2 évre. Akkor a magyar tb szerint adózik? Vagy a másik állam felé van adólevonási és -befizetési kötelezettsége? Segítségüket előre is köszönöm!
Telephely iparűzési adója – az adóelőleg kiszámítása
Cikk
Hogyan kell kiszámítani az iparűzésiadó-előleg összegét a telephely vonatkozásában? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Innovációs járulék fizetése külföldi vállalat belföldi telephelyénél
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy vonatkozik e az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség külföldi társaság belföldi telephelyeként működő társaságra?
Kata, ipa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan alakuló katás vállalkozó székhelye a vidéki lakóhelye, de ott nem végez semmilyen vállalkozói tevékenységet. A telephelye, ahol vállalkozói tevékenységet fog végezni, egy másik város. Bejelenthetem-e úgy a katást, hogy a telephelyére fizeti az évi 50 ezer forint ipa-t és a székhelyére pedig az általános szabályok szerint jelentem be? És akkor a székhelyére minden évben beadom a nullás árbevételű ipabevallást. Köszönöm.
Dolgozóknak bérelt lakás telephely lesz?
Kérdés
T. Szakértő! Egy kft. a tulajdonos más városban lévő lakását bérelné ki a dolgozók elszállásolására. Gazdasági tevékenységet nem folytatna a cég a lakásban. Ebben a városban nincs a cégnek telephelye bejelentve. Kérdésem, hogy be kell jelenteni telephelynek ezt a lakást ahhoz, hogy el lehessen számolni a bérleti díjat költségként? A NAV felé be tudjuk jelenteni, vagy csak társasági szerződés módosítással lehet új telephelyet bejelenteni? Iparűzési adóra is be kell jelentkezni ebben a városban, feltételezve, hogy kb. 1 év is lehet a bérlet időtartama? Előre is köszönöm válaszukat.
Cseh-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 1996. évi XCIII. törvény (cseh-magyar kettős adótatást kizáró egyezmény) 5. cikkének 4., 5. és 6. pontja kapcsán szeretnék kérdést feltenni. Ügyfelem, aki Magyarországon bejegyzett, uniós adószámmal rendelkező kft., Csehországban raktárt szeretne bérelni, és egy független cseh kft.-t szeretne megbízni termékei csehországi értékesítésével, amely havonta üzletszerzési jutalékot számlázna a magyar kft.-nek, az eladott áru a magyar kft. tulajdonában maradna, és ő adná el a termékeket a cseh vevőknek cseh áfa felszámításával. Az árukat Németországból vásárolná a magyar kft. a cseh uniós adószámával. Helyesen értelmezem a fenti törvény előírásait, hogy a bérelt ingatlan miatt az 5. cikkely 2. pontja, a független képviselő kapcsán pedig az 5. és a 6. pont miatt nem jön létre a magyar kft.-nek Csehországban telephelye, és így csak áfafizetési kötelezettsége keletkezik Csehországban? Köszönettel.
Katás – hipa megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó témában kérném segítségét. Magánszemély kata adózási formában kíván egyéni vállalkozó lenni. A lakcíme lesz a székhelye, azonban a tevékenységét (szoláriumszalont nyit) egy másik településen fogja végezni, ahol az üzlethelyiséget bérli. Az iparűzési adó megállapításánál a tételes hipát kívánja választani. Kérdésem, hogy telephelyként meg kell jelölni a bérelt üzletet, és katásként a hipát meg kell majd osztani a székhely és a telephely között? Ha igen, akkor milyen módszerrel? Vagy a tételes hipa választása miatt a székhely szerinti illetékes önkormányzat felé köteles fizetni az adót? Előre is nagyon szépen köszönöm szakértői segítségét!
Rossz hír a csok-osoknak: nem működhet vállalkozás az ingatlanban!
Cikk
A bankban szembesült azzal egy magánszemély, hogy az a lakás, amire csok-ot venne fel, 10 évig nem lehet vállalkozás székhelye – írja a 24.hu.
Helyi iparűzési adó megosztása
Kérdés
Egyéni vállalkozónak van egy székhelye és három telephelye. Az adót személyi jellegű költség alapján ossza meg. A székhelyen nem volt tevékenység, és nem merült fel személyi jellegű költség. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben ott fizet-e iparűzési adót, tehát négyfelé kell-e osztani a költségeket vagy csak háromfelé, a telephelyekre? Köszönöm a válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
