468 találat a(z) telephely cimkére
Katás adózó iparűzésiadó-megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy katás adózású egyéni vállalkozó a székhelyén kata szerinti átalányadózást választott iparűzési adó szempontjából (2500 e Ft adóalap után adózik). Év közben létesít egy telephelyet egy másik önkormányzat illetékességi területén, ahol nem választja az előbb említett átalányadózást. Ezt gondolom megteheti, hiszen a törvényben erre vonatkozó tiltást nem találtam. Két eset lehetséges. Azért nem választja, mert látja, hogy az éves összes bevétele a 2500 e Ft-ot sem fogja elérni. Amennyiben tényleg nem éri el, akkor a telephelyen mennyi iparűzési adót fog bevallani? (Tevékenységét ténylegesen adóévben kizárólag a telephelyen folytat.) Másik eset, hogy lekési a 45 napos bejelentkezési határidőt és ezért már nem tudja választani az iparűzési adó kata átalány módját. Ebben az esetben hogy adózik a székhelyen és hogy a telephelyen, ha az éves elért árbevétele pl. 3 millió forint? (Bevétel itt is kizárólag a telephelyen folytatott tevékenységből származik.) Mi a helyzet akkor, ha bevétele mindkét önkormányzat illetékességi területén keletkezik? Hogy osztja meg az iparűzési adóját egy átalány szerinti adózás és egy "hagyományos" adóalap szerinti iparűzési adó tekintetében? Köszönöm válaszát!
Telephely üzembehelyezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. A 2015. évben telephelyet kezdtek el készíteni a tag szüleinek üres földterületén. Az épitési engedély kérésénél a szülők hozzájárultak a telephely kialakításához. A csarnoképületet vállalkozó készítette el, fordított adózással számlázott. Villany-, víz ezetéket más vállalkozó készítette. Ugyanúgy a betonozási munkálatokat. Most a végéhez érnek. Szakhatósági engedélyek az üzembe helyezéshez egy kivételével megvannak, de az is hamarosan meglesz. Kérdésem: üzembe helyezéskor saját vállalkozásban készített beruházásként kell-e elszámolni? Áfabevallásban kell-e szerepeltetni fizetendő, egyben levonható tételként? Saját maguk nem végeztek rajta munkát, csak vállalkozók. A telken és az épületen riasztóberendezést készítettek. Ez az épülethez hozzátartozik-e, vagy különálló létesítményként kell üzembe helyezni? Válaszát előre is köszönöm.
Telephely bejelentése
Kérdés
T. Szakértő! Egy kft. megnövekedett munkája miatt bérel egy irodát. Az iroda nincs feltüntetve a társasági szerződésben. Ahhoz, hogy el tudjon rá számolni költséget (bérleti díj, internet stb.) és le tudja vonni az áfát, elegendő a 17T201T-n bejelenteni, vagy módosítani kell a társasági szerződést? Köszönettel Fidler Gáborné
Telephelynek minősül-e a balatoni strandon való árusítás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesti székhelyű katás egyéni vállalkozó egy balatoni strandon gyerekek részére kézműves tárgyakat szeretne értékesíteni. Kérdésem,hogy a KEKKH-nél a balatoni strandot szükséges-e telephelyként bejelenteni? Illetve ha a vállalkozó az iparűzési adóban a helyi adó törvény 39/B. § (3) bekezdésében lévő lehetőséggel élve a tételes adózást választotta, akkor a Balaton parti község önkormányzata részére meg kell-e fizetni a 2,5 millió forint naptári nappal arányosított része után az adót? Továbbá szeretném megkérdezni azt is, hogy ha egy budapest strandon végezné ugyanezt a tevékenységet, akkor az is ideiglenes telephelynek minősülne és bejelentési kötelezettséggel járna? Gondolom, hogy itt külön HIPA-fizetés nem keletkezne, lévén, hogy a székhelye Budapesten van. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Telephely bejelentése bérbeadáskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbe adja ingatlanát egy másik magánszemélynek. Be kell-e jelenteni a bérbeadónak a bérbe adott ingatlant telephelyként az adóhatóság felé? Ha igen, kérem legyen szíves megírni a jogszabályi hivatkozási helyet és a nyomtatványt, amin ezt jelezni kell a NAV felé. Válaszát előre is köszönöm!
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Egy vagyonvédelmi vállalkozás több megyében végez folyamatosan őrzés-védelmi feladatot. Ez a tevékenység nem telephelyengedélyhez kötött. Az őrzési tevékenység értelemszerűen a megrendelő székhelyén, telephelyén történik. A helyi adó törvényből számomra az derült ki, hogy ennél a tevékenységnél, nem keletkezik a társaságnak a székhelyétől eltérő önkormányzatnál iparűzési adó bejelentési és fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik telephelye. Érdeklődtem hasonló profilú vállalkozásoknál, és mindegyikük kizárólag a székhelyük szerinti önkormányzatnak fizet iparűzési adót, tehát nem osztja meg az adó alapját, függetlenül attól, hogy más-más önkormányzathoz tartozó településeken is végez őrzést. Jól értelmezem a törvényt, illetve helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi
Ingatlaneladás
Kérdés
Magánszemély 2014-ben árverezés útján két szántóterületet , majd 2015-ben további (szomszédos) 1 szántót vásárolt. A szántóterületet a polgármesteri hivatal 2016-ban belterületté sorolta át. A tulajdonos a három helyrajzi számon lévő területet összevonatta. 2017-ben a polgármesteri hivatal telephelyre minősítette a területet. A magánszemélyt megkereste egy érdeklődő, aki a már egy helyrajziszámon lévő területet megvásárolná. Eladás esetén adózás tekintettében melyik a helyes: az üzletszerű eladás vagy pedig a sima ingatlaneladás (5 éves szabály) adózása.
Telephelyvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatását. Egy kft. kivett major megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt telephely céljából. Adásvételi előszerződést kötött, és foglalót fizetett. Ezen a területen van egy épület, melynek értékét külön meg tudjuk határozni. Egyik kérdésem az, hogy ebben az esetben külön kell aktiválni a telek árát és az épületet, mivel a telekre értékcsökkenést nem lehet elszámolni? A földhivatali bejegyzés vagy a végleges adásvételi szerződés megkötésének napjával lesz a kft. tulajdona? Másik kérdésem az, hogy az épületen már most kisebb festési munkát, egy-egy ajtócserét végzett a kft., ezek elszámolásával kapcsolatban lenne kérdésem. Mivel még nincs a kft. tulajdonában, ezeket felújításként vagy karbantartásként lehet elszámolni? Előre is köszönöm szíves válaszát!
Telephelyet őrző kutya költségei, nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a telephelyének őrzésére vásárolt tenyésztőtől egy kutyát. Az állatot körülbelül 10 évig tervezik „szolgálatban” tartani, majd „nyugdíjazzák”. Kérdésünk, hogy a vállalkozásnál elszámolhatók-e az alábbi költségek, illetve levonásba helyezhető-e a kapcsolódó számlák áfatartalma: - kutyaeledel - etető, itató - kennel - állatorvosi kezelések - oltások. Ha esetleg kiskutyák születnének, azokat miként veheti nyilvántartásba, illetve értékesítheti a vállalkozás? Amikor „nyugdíjas korú” lesz az eb és már nem tudja ellátni a feladatát, akkor tárgyi eszköz módjára selejtezéssel, vagy értékesítéssel válhat meg tőle a cég? Válaszát köszönjük.
Munkavállalás Romániában
Kérdés
Építőipari cég Romániában vállalna javítási munkát MAGÁNSZEMÉLYNEK, családi háznál, melynek ideje 4-5 munkanap lenne. A megrendelő forintban fizetne, főként készpénzben. Mit kell tudnunk ennek a munkának a vállalásával és számlázásával (például számla nyelve, mi van, ha esetleg mégis euróban fizetnének, átutalással) kapcsolatban? Milyen bejelentési és adófizetői (áfa, társasági.adó, helyi adó stb.) kötelezettségek keletkeznek? Ha Romániában keletkezik bejelentési vagy adófizetési kötelezettség, hol, és hogyan kell azt intézni (a magyar kivitelező cég nem akar sem fióktelepet, sem céget létrehozni Romániában)? Gyors válaszukat várva, köszönettel: M
Bádogos, tetőfedő, taxis, autóvezető-oktató, szerviz szolgálat vízműveknél vízműtelephely
Kérdés
Kötelező és akkor hova kell bejelenteni a telehelyet a felsorolt szolgáltatóknak vagy iparosoknak?
Tevékenység és munkavégzés helye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk alkalmanként nem a munkaszerződésben megjelölt helyen dolgozik. A cégnek nincs a másik helyen telephelye. Ez szabályos lehet, vagy kell telephely-bejegyzés? Hisz a munkavállaló által a munkáltató is végez így tevékenységet máshol is. Ha ez szabálytalan, milyen következményei lehetnek, és mit érdemes tenni, hogy ez megszűnjön? Köszönettel.
Belföldi kiküldetés történik-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kiküldetés terén többször változtak a szabályok (például az szja törvény is), ezzel kapcsolatban szeretném segítségét kérni. Ha a munkaszerződés szerint a munkavégzés helye Magyarország, úgy munkajogilag úgy tudom nincs kiküldetés. Napidíj szempontjából az szja 3. § 11. utolsó mondata miatt számomra ez nem egyértelmű: Például ha egy munkavállaló munkavégzési helye a szerződés szerint Magyarország, általában Debrecenben dolgozik, de a székhely Miskolcon van, akkor ez esetben milyen esetben történik szja törvény szerint kiküldetés? Ha a székhelyen dolgozik épp, az a kiküldetés (hiszen a szerződés az egész országot jelöli ki, általában pedig Debrecenben dolgozik), vagy épp ellenkezőleg, ha nem ott dolgozik, akkor lesz mindig belföldi kiküldetés? A hivatkozott rész annyit ír, hogy ha több telephely van, vagy ezek hiányában a székhely a munkahely. Ezért tartok tőle, hogy Magyarország esetén a székhely lesz végül az, és akkor már Debrecen kikötése valósít meg kevesebb kiküldetési díjat, és egyben jogszerű is (vállalatcsoport másik tagvállalatánál végez irodai munkát, ezért kell a székhelyen csak keveset dolgoznia). Vagy Magyarország kikötése esetén nincsen kiküldetés szja szempontból sem? A lenti válasz utolsó bekezdése is azt sugallja számomra, hogy Magyarország kikötése esetén is lehet napidíj. A szakértőnek hiszek, de jól értelmezem az abban írtakat (más, ott telephely szerepel, Magyarország kikötése nem)? http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_4_Kikuldetes_vagy_munkaba_jaras_hxw Köszönettel.
Számlázási cím
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, hogy jövedéki termék vásárlásakor a székhelyre vagy a telephelyre kell szólnia a számlának? A telephelyen fogják árulni a jövedéki termékeket. Köszönöm!
Számlázási cím
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, hogy jövedéki termék vásárlásakor a székhelyre vagy a telephelyre kell hogy szóljon a számla? A telephelyen fogják árulni a jövedéki termékeket. Köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
