hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bezárulhat ez az adókikerülési lehetőség

  • Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

Adószakértői körökben gyakran okoz fejtörést az olyan ügyletek kezelése, amelyek a több tagállamban (például telephelyként) működő gazdasági szervezeteknél a tagállamok eltérő adószabályai miatt eltérő adókövetkezményeket idéznek elő. Az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett jogharmonizációs csomag egyes elemei az ilyen helyzeteket igyekszik rendezni.

A T/6349. számú törvényjavaslat az uniós jogharmonizáció miatt szükséges módosításokat tartalmazza. Társasági adózás szempontjából a legfontosabb az úgynevezett ATAD (Anti-Tax Avoidance Directive), magyarul Adó Kikerülés Ellenes Irányelv és módosításainak a tagállami bevezetése. A hibridekkel kapcsolatos intézkedések a 2016/1164-es irányelvet módosító 2017/952-es EU irányelvben szerepelnek.

Mi az a hibrid?

Az adórendszerek egymástól eltérőek. Hibrideknek azokat a struktúrákat, vagy gazdálkodó szervezeteket nevezzük, amelyeknek a jövedelem folyamát, ráfordításait vagy a gazdálkodó szervezet adóalanyiságát két állam másképpen értelmezi adóztatási szempontból és emiatt a két államban az adókövetkezmények is eltérőek lesznek.

Hibrid struktúrára a klasszikus példa az a jelentős összegű tagi kölcsön, amelynek a futamideje 100 év és a kamata egyenlő a társaság mindenkori nyereségének az 50 százalékával. A kifizető államban a kamat költségként elszámolható. Abban az államban azonban, ahol a kamatban részesülő belföldi illetőségű a kamatot rejtett osztalékká minősítik át, mivel ilyen feltételek mellett bank nem adna, társaság pedig nem venne fel kölcsönt. A kölcsön feltételei sokkal inkább egy tőkebefektetésre hasonlítanak. A kapott osztalék azonban adómentes. Így a jövedelem eltérő minősítésének az lesz a következménye, hogy az egyik államban levonható ráfordítás keletkezik, míg a másik államban nem keletkezik ezzel azonos nagyságú jövedelem.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mit sorol a törvényjavaslat a hibrid fogalom alá, továbbá mit jelent a hibrid különbség!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink