229 találat a(z) távolléti díj cimkére
Havibéres időkeretes távolléti díj számítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: cégünknél a havibéres dolgozók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan számítódik a távolléti díj abban az esetben, ha például egy hónapban az OEP naptár szerint 20 munkanap (160 óra) van, de a dolgozók csak csak 18 napra (144 óra) vannak beosztva? Alapbér/160 vagy alapbér/144?
Munkajogász: nem jár, de adható díjazás a karantén idejére
Cikk
Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek – mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére csütörtökön.
24/48 készenlét jellegű munkakörben a munkaszüneti nap.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha 24/48 készenlét jellegű munkakörben és munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalók (mondjuk rá, hogy megfelelnek a jogszabályi feltételeknek), a januári bérpapíron fel kell-e tüntetni a január 1-jén a munkaszüneti napra eső távolléti díjat? Köszönöm
Fizetett ünnep elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a munkaidőkeretben dolgozó óra- és teljesítménybérben dolgozók munkaszüneti napon történő munkavégzése esetében fizetendő távolléti díj fizetéséről szól. Ellentétes vélemények ütköznek. A munkaidőkeret megállapításakor a munkáltató az általános munkarend szerinti munkanapszámot osztja szét a keretben úgy, hogy ebből a munkanapszámból levonja az általános munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokat. Ennyit dolgozna hétfőtől péntekig az általános munkarendben dolgozó munkavállaló, a munkaidőkeretben dolgozó sem dolgozhat többet. A munkaidőkeret alkalmazásánál tehát nem éri kár a munkavállalót a munkaszüneti nap miatt, hiszen az már a keret felállításakor figyelembe lett véve, ezért részére távolléti díj fizetésre nem kerül sor! A hétfőtől–péntekig munkát végző, általános munkaidőben foglalkoztatottak esetében fizetünk távolléti díjat, a munkaidő keretben foglalkoztatottak esetén pedig nem. Tehát a munkaidőkeretben dolgozó óra- és teljesítménybérben dolgozók esetében, amikor a munkaszüneti napon nem történik munkavégzés, semmilyen díjazás nem fizetendő, még távolléti díj sem! Kérdésem a fentiek alapján, hogy munkaidőkeret esetén, folyamatos munkarendben is kell-e távolléti díjat fizetni, függetlenül attól, hogy keresetveszteség nem éri, és végez munkát vagy nem? . Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.
Szabadságolás: példák speciális esetekre
Cikk
A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.
Távolléti díj: példákon keresztül mutatjuk, hogyan kell kiszámítani
Cikk
A munkavállalót számos esetben illeti meg távolléti díj: ha szabadságon van, ha a betegszabadságát tölti, ebben „mérjük” a végkielégítést, a munkaidő-kedvezmény és a munkavégzés alóli felmentés tartamára is ezen díjazás jár.
Felmentési időre kifizetett távolléti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjával kapcsolatban szeretném az állásfoglalását kérni. Az Mt. 148. § (2) bekezdése kimondja, hogy az esedékesség időpontja, a távolléti díj kezdő időpontja. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló jogviszonya 2019.10.31-én szűnik meg, de az utolsó ledolgozott napja: 2019.09.30. Ebben az esetben a távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjának 2019.10.01-t kell tekinteni vagy a 2019.09.30-át? Mivel szeptemberben az osztószám a 168 óra az egy órára jutó távolléti díj számításánál, azonban októberben 176 óra lenne ez a szám. Melyik hónap osztószámát kell figyelembe venni a fenti esetben? Illetve, ha több havi a felmentési idő, akkor a távolléti díj számításánál ezt figyelembe kell venni, vagy a felmentési idő kezdő napjára megállapított távolléti díjjal kell a több hónapra vonatkozó felmentési időre járó bért kifizetni? Előre is köszönöm a segítséget.
Felmentés munkavégzés alól: rövidíti-e a munkaviszonyt?
Kérdés
Ha a munkáltató a teljes felmondási időre felmenti a munkavégzés alól a munkavállalót, akkor is a felmondási idő végével szűnik meg a munkaviszony? Vagy az utolsó munkában töltött nappal? Ha 07.31-én mond fel, akkor aznap kifizetheti a teljes felmentési időre járó bért is rögtön a munkáltató? Ezt augusztusi távolléti díjként számfejthetem 07.31-én? Köszönöm!
Önkéntes tartalékos szolgálat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk önkéntes tartalékos szolgálaton vesz részt. Társaságunk a Magyar Honvédséggel megállapodást között a 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében. Társaságunk a megillető kompenzációról nem mondott le. Kérdésem, hogy milyen jogcímen kell elszámolni a munkavállaló távollétét és kell-e távolléti díjat fizetni részére?
Távolléti díj alkalmazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. A bérprogram beállításai között havibér esetén lehetőség van mind a munkaszüneti napi távollét, mind a fizetett szabadság távollét díjazására alapbér alapján vagy távolléti díj alapján. Mindkettőnél külön-külön ki kell választanom, hogy alapbér alapján vagy távolléti díj alapján számolom el. Kérdésem, hogy mi különbség van a 2 alkalmazási lehetőség között. Tehát nem az érdekel, hogy ha így számolom, több jön ki, ha úgy akkor, kevesebb, hanem megválaszthatja-e a munkáltató, hogy havibéres estében melyiket használja, vagy szabályozza-e ezt valami? Melyiket célszerű választanom? Gondolok itt arra például, hogy általános munkarendben csak az alapbér szerinti díjazást (olyan munkáltatónál, ahol nincsenek pótlékok) érdemes választani, míg munkaidő-keretes esetén (ahol valószínűleg lesznek pótlékok is) távolléti díj szerinti elszámolást kell választani a munkaszüneti napra vagy éppen a szabadságra. Továbbá kérdésem, hogy ugye jól tudom, havibéres munkaidő-eretes esetén, ha nincs beosztva és nem is végez munkát hétköznapra eső munkaszüneti napon, arra semmiféle alapbér, sem távolléti díj nem jár, tehát 0 Ft (mivel nem csökkent a teljesítendő munkaidő). Kérdéseim kizárólag havibéresre vonatkoznak. Válaszát előre is köszönöm.
Távolléti díj alapbér plusz jutalék esetén
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi alapbérben részesül (ez a minimálbért meghaladja). Minden hónapban az értékesítés elért árrése alapján munkaszerződésben meghatározott százalékos kulccsal jutalékot kap. Ebben az esetben mit kell figyelembe vennem a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.
Távolléti díj számítása szabadság alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Órabéres díjazású munkavállaló munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, teljes napi munkaidőben (napi 8 óra) dolgozik. A munkáltató a munkavállalót hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 10 óra, hétvégén és/vagy munkaszüneti napokon 8 óra munkavégzésre osztja be. A munkáltató egy hétköznapra (nem munkaszüneti napra) szabadságot ad ki a munkavállalónak. A munkavállalót az Mt. 146. § (3) bekezdés a) pontja alapján a szabadság tartamára 10 órára vagy 8 órára eső távolléti díj illeti meg? A szabadság tartama a munkaidőkeret szempontjából teljesített munkaidőnek minősül? Amennyiben igen, a fenti esetben egy hétköznapi napra (nem munkaszüneti napra) eső szabadságot 10 óra vagy 8 óra teljesített munkaidőként kell figyelembe venni a munkaidőkeretnél? Köszönettel.
Ekhós munkavállaló beteg lesz: mennyi ellátást, juttatást kaphat?
Cikk
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint adózó magánszemély betegsége esetén milyen ellátásban részesülhet, s hogyan egészítheti azt ki a munkáltató? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Munkáltatói felmondás átszervezés miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2001.06.01.napjától fennálló, határozatlan idejű munkaviszonyt 2018.09.13-án a munkáltató megszünteti. A felmondási idő alatt a dolgozó munkájára a munkakör megszűnése (átszervezés) miatt nem tart igényt a munkáltató, ezért az időarányosan még járó szabadság természetbeni kiadása után a munkavállalót felmenti a munkavégzési kötelezettség alól. Hogyan kell kiszámítani az időarányosan még járó szabadságos napokat, ha a dolgozó a 30 nap éves szabadságából a felmondás időpontjáig 1 napot vett ki? Mikor kell elszámolni és kifizetni a végkielégítés, illetve a szabadságos napokra és felmentési időre járó távolléti díj összegét? Válaszát köszönöm!
Távoléti díj számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy munkáltatónál havi és órabéres alkalmazottak teljesítményalapú bért, prémiumot is kapnak az alapbéren és pótlékokon felül. A teljesítménybér, prémium havi rendszerességgel jár a dolgozóknak. Ennek maximális összegét a tájékoztatóban közlik a dolgozókkal, és a havi teljesítményük függvényében kerül kiszámításra és kifizetésre. Miként kell a távolléti díjat ilyen esetben kiszámolni? Milyen jövedelmeket kell a számításnál figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
