1289 találat a(z) társasági adó cimkére
Sokat spórolhat, ha ezzel is számol a társaságiadó-bevallásban
Cikk
Jelentős összegű adót takaríthatnak meg a vállalkozások, ha tisztában vannak azzal, hogy a társaságiadó-törvény számos esetben kapcsol adóalap-csökkentő tételt az immateriális jószágokhoz. Cikkünkben sorra vesszük az igénybe vehető kedvezményeket, és azt, hogy milyen megkötésekkel kell tisztában lenniük az adózóknak.
Fejlesztésitartalék-felhasználás adóalap korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves vezessen le egy példát a fejlesztési tartalék felhasználásával összefüggő adóalap-korrekcióra. Az adóalap növelése nem a beruházás évében van, hanem amikor már az éves értékcsökkenések és a fejlesztési tartalék összege eléri a beszerzési értéket. Adóalap-növelők az azutáni éves értékcsökkenések? Vagy a beruházás évében, illetve az azt követő években kell adóalapot növelni az éves értékcsökkenés összegével, amíg el nem éri a fejlesztési tartalék összegét (és a követő években nincs korrekció)? Köszönettel.
Reklámköltség a társaságiadó-bevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretném kérni a következőkben: Egy cég folyamatosan használja reklámozásra a facebook és a google oldalait. Ezek a költségek nem haladják meg a havi 2,5 millió forint, így reklámadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Mivel az adott cégektől nem rendelkezik a törvényben előírt nyilatkozattal, ezért a 2014. évi társaságiadó-alapot meg kell növelni az elszámolt reklámköltségekkel. A kérdésem az lenne, hogy mivel a törvénymódosítás ( a társasági adóval kapcsolatban ) csak 2014.08.15.-étől hatályos, csak a 08.15. után elszámolt költségszámlákat kell-e adóalap-növelőként figyelembe venni, vagy visszamenőlegesen az egész évre? Előre is köszönöm a választ.
Saját célú reklám – társaságiadó-alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság saját célú reklám miatt reklámköltséget számolt el a nyomdától megrendelt reklámkiadvány után. A reklámadónak nem lett alanya, mivel a havi 2,5 millió forintos értékhatár alatt marad a reklámköltés. A kérdésem az, hogy ezen, illetve az összes többi, a reklámadóról szóló jogszabály szerint "saját célú reklám"-nak minősített költséget kell-e a társaságiadó-alapnál nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősíteni? A társasági adóról szóló törvény szerint "a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának .. nyilatkozatával"..... A saját célú reklámnál a reklámadó alanya az általam idézett társaság. Saját magától saját magának szerezzen be nyilatkozatot? Vagy nem jól értelmezzük a társaságiadó-előírásokat? Köszönöm a segítségét.
Ezek nélkül nem tudja csökkenteni társasági adóját
Cikk
A társaságiadó-alap csökkentéséhez, illetve az adókedvezmények érvényesítéséhez – a számviteli bizonylatok mellett – gyakran külön dokumentum (például nyilatkozat, okirat) is szükséges.
Társaságiadó-bevallás: mit tehetünk a veszteséggel? Példákkal
Cikk
A korábbi évek veszteségei figyelembe vehetők az adóalap meghatározásánál. Mikor, mennyi? Példákon mutatjuk be a veszteségelhatárolás szabályait.
Követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknek egy magyar kft. tartozik 2014. 05. hóról közel 300 ezer forinttal szolgáltatás nyújtásból. Többször felszólítottuk a céget a tartozása rendezésére, de nem fizettek. Most értesültünk róla, hogy az adós cég 2015. 02. hótól felszámolás alá került. Kérdéseink: 1. A 2014. évi mérlegben milyen értéken tartsuk nyilván a követelést tekintettel a felszámolás tényére? 2. 2015-ben a követelés leirásához be kell-e jelentenünk a felszámoló felé a követelésünket (ekkor befizetjük az 1 százalékos regisztrációs díjat), vagy elég csak behajthatatlansági nyilatkozatot kérnünk a felszámolótól, és ez alapján vezetjük ki a követelést? 3. A társasági adónál mikor kell a követelés kivezetésénél adóalap-növelő tételként figyelembe venni például, ha a felszámolótól nem kérünk behajthatatlansági nyilatkozatot? Válaszukat előre is köszönöm.
Gyakori hibák a társaságiadó-bevallásban
Cikk
Az április-május a beszámolókészítés és könyvvizsgálat mellett a társaságiadó-bevallások összeállításáról is szól. A BDO Magyarország hírlevelében csokorba szedte az általánosnak mondható hiányosságokat, hibákat.
Fel nem használt fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adózónak a társasági adót késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig – a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a fel nem használt rész után – meg kell fizetnie. Tehát a 2010. évben képzett fejlesztési tartalék fel nem használt része után az adót és a késedelmi pótlékot 2015. január 31-éig kell megfizetni, és a 1429-es bevallásban bevallani. Véleményem szerint az így megállapított társasági adót a 2014. évi könyvelés keretében le kell könyvelni. Kérdésem: a megállapított késedelmi pótlék 2015. évi ráfordítás, vagy esetleg azt is még a 2014. évi könyvelés keretében kell elszámolni?
Társaságiadó-előírás
Kérdés
2014-ben nyereséges cég társasági adófizetési kötelezettségét hogyan állapítom meg, melyik évben írom elő, és mik a társaságiadóalap-csökkentő, illetve növelő tételek?
Sokat spórolhat az adón a cége, ha így adja el az üzletrészét
Cikk
Gondos adótervezéssel, adóelkerülési manőverek nélkül csökkenthetik társasági adókötelezettségüket azok a vállalkozások, amelyek nyereséggel értékesítik egy másik társaságban lévő részesedésüket. A kulcs a bejelentett részesedés. Cikkünkben részletezzük, hogy ez mit is takar.
Így csökkentheti adóit és innovációs járulékát
Cikk
Miként érvényesíthető a kutatás-fejlesztés után adóalap-csökkentés? Mit minősül K+F tevékenységnek, és ezt ki dönti el? Összefoglaltuk.
Értékcsökkenés a társasági adóban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A TAO tv. 1. mellékletének 9. pontja szerint bizonyos eszközökre 50 százalékos értékcsökkenés érvényesíthető. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenés elsőként meghatározott mértéke csak indokoltan változtatható. (Például ha egy eszköznek 10 százalékos amortizációs kulcsa volt, az csak akkor módosulhat, ha az eszköz használatában változás – például műszakszám-változás – következik be.) A TAO törvényben nincs ilyen kitétel. Azaz például, ha egy 2012-ben beszerzett eszközt eddig 14,5 százaléos kulccsal értékcsökkentettek, akkor 2014-ben nincs akadálya az 50 százalékos kulcs alkalmazásának a TAO-ban?
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Kft. 2005-ben 50 százalékban alapítója volt egy másik kft.-nek. A vagyoni betétet a befektetett eszközök között tartjuk nyilván. Helyes ez? Az alapított társaság közben még tagi kölcsönt is kapott a mi kft.-nktől. 2015. évben eladnánk az alapított kft.-ben lévő üzletrészünket, de sajnos a befektetéseink nem térülnek meg. Szeretném megkérdezni, hogyan, és mivel szemben vezetem ki az alapítási összeget és a kölcsönadott pénzeszközöket, és mi ennek a társaságiadó-vonzata? Vagyis a társaságiadó-bevallásban meg kell-e emelnem az adó alapját a ráfordításként elszámolt összegekkel? Sürgős segitségüket kérem. Köszönettel: Borosné
Tartozás elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk még 2007-ben felvett euróalapú eszközfinanszirozási hitelének egy részét megállapodás alapján a pénzintézet 2015-ben elengedi. Az elengedett rész könyvelésének menetét és az utána felmerülő fizetési kötelezettségeket szeretném megtudni. Értem alatta, egyebek mellett hogy van-e illeték-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség, illetve a társasági adó alapjának meghatározásakor van-e lehetőség az adóalap csökkentésére? Köszönettel: Borosné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
