1289 találat a(z) társasági adó cimkére
Alapító, jogutódra átszállt ingatlanvagyon adózása
Kérdés
Kft., mint alapító, pedagógiai intézetet hozott létre. Az intézmény működése alatt ingatlant vásárolt. Jogszabályi változások következtében a pedagógiai intézmény feladata megszűnt, az intézményt az alapító megszüntette. Az intézménynek követelése és kötelezettsége nem volt. Az ingatlanvagyonát a kft. kapta jogutódlás címen. Az illetékhivatal visszterhes vagyonátruházásnak minősítve kiszabta az illetéket. Kérdés, hogy a kft.-nél az ügylet társaságiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztet-e?
Társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy egy vállalkozás 10 millió forintos adózás előtti eredményét csökkentheti-e nullára, ha 5 millió forintos fejlesztési tartalék mellett 5 millió forint veszteségelhatárolást alkalmaz.
Veszteségelhatárolás korlátozása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A taotörvény 17. § (9) bekezdésének első mondata igy szól: "(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedésszerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban." Kérdésem a "... ha benne olyan adózó szerez ..." szövegrészre vonatkozik: Ebben a szövegrészben az "adózó" kifejezés alatt csak a taotörvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózót kell érteni, vagy a kifejezés magában foglalja a természetes személyt is, amely nem alanya a társasági adónak? Segítségüket köszönöm: Ecker Dániel
Tartozás-átvállalás kapcsolt vállalkozások között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A” Kft. tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van „C” és „D”. Ezek a magánszemélyek néhány évvel ezelőtt kölcsönt nyújtottak „B” Kft.-nek. Törlesztés, visszafizetés nem történt. A kölcsön visszafizetését „A” Kft. átvállalta „B” Kft.-től. Ha jól tudom, „A” Kft. esetében egyéb ráfordítás, „B” Kft. esetében egyéb bevétel keletkezett. Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot, kell-e alkalmazni adóalap-növelő/-csökkentő tételeket? Köszönöm szépen! Vágner Emília
A társasági adóról szóló törvény módosításáról is tárgyal az Országgyűlés
Cikk
Ma kezdi munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka.
Tévesen előírt társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. könyvelésében 2014. évre 17 000 forint társasági adó került könyvelésre T:891 K461. Helyesen 16 000 forint a 2014. évi társasági adó. Az 1000 forint eltérést a főkönyvi könyvelésben hogyan kell lekönyvelni? T. K:? (Az elírás saját hibából tévesen történt, az adóalapot, az adó összegét nem kell módosítani.) Ebben az esetben van-e még más teendő is? Köszönöm a segítséget.
Egyesület társaságiadó-köteles bevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Konkrét esetben kérném segítségét, sport egyesület 2015. évi bevételeinek "minősítésében". Az egyesület létrejöttének célja a rendszeres versenyek biztosítása amatőrök részére, népszerűsítése, szervezése, lebonyolítása. 3 különböző bevétele volt: 1. tagdíj 2. támogatás 3. reklámtevékenység. Ez utóbbiban nem vagyok biztos, hogy nem társaságiadó-köteles. Reklámtevékenység a futóversenyen molino kihelyezése, ezzel támogatva a futóverseny lebonyolítást. Kérem segítségét ebben a kérésben. Köszönettel
Google hirdetés utáni adóalap-emelés, kell-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2015-ös évre kell-e megemelni a társaságiadó-alapot, ha a cég google/facebookon keresztül hirdetett (ami után nincs reklámadó-nyilatkozat) és az összeg éves szinten bőven 30 millió forint alatt van? Irodánkban eltérő vélemények vannak, szeretném, ha Ön megerősítené, vagy megcáfolná a fenti kérdést! Köszönöm válaszát!
Milliárdok vesznek el – csomag az adókikerülés megakadályozására
Cikk
A társaságiadó-kikerülés problémájának uniós szinten összehangolt kezelésére terjesztett elő több javaslatot a héten az Európai Bizottság, az EU keretei közé emelve át az OECD által tavaly ősszel kidolgozott globális standardokat. Pierre Moscovici biztos szerint a csomag nem tekinthető elmozdulásnak a társaságiadó-kulcsok európai szinten történő harmonizálása felé.
Társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenés
Kérdés
T. Válaszadó! A társasági adóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5. a) pontjánál adódott értelmezési problémánk: - a számviteli törvényhez igazított adótörvény szerinti elszámolásnál a leírási kulcsnak, avagy az értékcsökkenés összegének kell megegyeznie? Amennyiben az adott eszköznek van maradványértéke, úgy azonos leírási kulcsnál is értelemszerűleg több lesz a társasági adó szerint elszámolható értékcsökkenés összege, mint a számviteli ...! Köszönjük válaszukat !
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! "A" Kft.-ben van két magánszemély tulajdonos 50 százalékban az apa, 50 százalékban az anya, "B" Kft.-ben két magánszemély tulajdonos, 51 százalék a fiú, és 49 százalékban a fiú felesége. A két kft. között üzleti kapcsolat jött létre. Kérdésem az lenne, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a társaságiadó-törvény alapján?
Kapcsolt vállalkozások közötti tartozás-átvállalás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném válaszát. Egyik ügyfelem átvállalná – ellenszolgáltatás nélkül – kapcsolt vállalkozása tartozását. Kérdésem: a társasági adó korrekciós tételekre vonatkozik mindkét fél szempontjából. Az átvállaló félnél a tartozás-átvállalás ráfordításnak minősül, de a társaságiadó-törvény 8. § (1) h) pontja szerint adóalapot kell emelnem az összegével? (A 3. számú melléklet 13. pontja ebben az esetben nem játszik szerepet, mert a kapcsolt vállalkozás eredménye enélkül az összeg nélkül is pozitív.) A másik félnél a tartozás-átvállalás bevételnek minősül. Itt csökkenthetem-e a társasági adó alapját (mivel a másik fél már emelt adóalapot), és, ha igen, akkor milyen jogcímen? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné
Alapítványi támogatás elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben. Egy közhasznú alapítvány alapított egy szakképző iskolát, mint alapítványi iskolát. Ennek az alapítványnak egy kft. adhat-e úgy alapítványi támogatást háromoldalú megállapodás alapján, hogy az összeget egyenesen az alapítványi iskolának utalja, nem pedig az alapítványnak, mondván, az alapítvány úgyis továbbutalja majd azt az általa alapított és fenntartott szakiskolának? Ebben az esetben az alapítvány kiállíthatja-e a támogatási igazolást a kft. részére? Meg kell-e ezzel az összeggel emelni a társaságiadó-alapot a kft.-nél? Köszönöm válaszát. Papné
Tao önellenőrzés, fejlesztési tartalék
Kérdés
Egyszemélyes kft. nettó árbevétele csökken 2014. évre, a mérlegfőösszeg olyan kicsi, hogy a hibahatás meghaladja a 2 százalékot. Az önellenőrzés eredményeképpen nem képezhetett volna annyi fejlesztési tartalékot, amit az eredeti bevallásban képezni tudott. Időközben "csődbe ment", már a fejlesztési tartalékot biztos nem tudja beruházásra felhasználni. Megteheti-e azt, hogy a 2015. évre, mint "büntető tételt" megemeli az adóalapját, illetve a 2014. évi önellenőrzéskor egyáltalán nem képez tartalékot, igaz ekkor befizetendő társasági adója lesz, de jobban jár, ha 2015-ben növel, mert veszteséges lett. Hogyan kell kezelni a fejlesztési tartalékot jelen esetben szabályszerűen?
Állásfoglalás iránti kérelem kedvezményezett átalakulás kérdéskörében
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem Önöket, hogy állásfoglalásukkal szíveskedjenek iránymutatást adni az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint ennek tükrében a Tao. törvény 4. § 23/a) pontja szerinti kedvezményezett átalakulás szabályainak helyes alkalmazására vonatkozóan az alábbi ügyben: Az érintett cégnek (kft.) két természetes személy tagja van, mely természetes személyek törzsbetéteinek aránya jelenleg 70-30 százalék. A cég jegyzett tőkéje jelenleg 15 millió forint, a saját tőke értéke kb. 50 millió forint. A cég könyveiben két jelentős értékű tárgyi eszköz (ingatlan) szerepel. Az egyik ingatlan könyv szerinti értéke körülbelül 30 millió, a másiké pedig körülbelül 2 millió forint. A cég oly módon kíván szétválni, hogy a szétváló gazdasági társaságból kiválni szándékozó egyik tag (mely tag részesedése 30 százalékos) a társasági vagyon nagyobb értékű (kb. 30 millió forint) ingatlant magában foglaló részének felhasználásával és 3 millió forint jegyzett-tőke-értékkel új társaságot (jogutód I.) hozna létre, a szétváló gazdasági társaság pedig változatlan társasági formában (kb. 20 millió forint saját tőke értékkel, 12 millió forint jegyzett tőke értékkel, a kb. 2 millió forint értékű ingatlan megtartásával működne tovább a másik taggal (mely tag részesedése 70 százalékos) (jogutód II.). A kiválás következtében tehát kettő egyszemélyes kft. működne tovább illetve jönne létre jogutódként. Az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint a Tao. tv. 4. § 23/a) pontja jelenleg az alábbiakat rögzíti: Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; Tao. 4. § 23/a) kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a) pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A fenti tényállásra tekintettel kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kiválás a kedvezményezett átalakulás körébe sorolható-e a fenti módon történő megvalósulás esetén, és így adott esetben a nagyobb értékű ingatlant megszerző, újonnan létrejövő gazdasági társaság a tulajdonszerzésére tekintettel mentesülhet-e a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól? Kérem Önöket, hogy fenti kérdésemre adandó válaszukat, illetve annak indokait részletesen kifejteni szíveskedjenek. Segítségüket előre is megköszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
