Milliárdok vesznek el – csomag az adókikerülés megakadályozására

Megosztás Tetszik

A társaságiadó-kikerülés problémájának uniós szinten összehangolt kezelésére terjesztett elő több javaslatot a héten az Európai Bizottság, az EU keretei közé emelve át az OECD által tavaly ősszel kidolgozott globális standardokat. Pierre Moscovici biztos szerint a csomag nem tekinthető elmozdulásnak a társaságiadó-kulcsok európai szinten történő harmonizálása felé.

Az Európai Bizottság által bemutatott adókikerülés elleni csomag határozottabb és összehangoltabb fellépést sürget a tagállamoktól azon vállalatok ellen, amelyek a méltányos adófizetési kötelezettség kikerülésére törekszenek. További elvárás a kormányokkal szemben, hogy hajtsák végre az adóalap eróziója és a nyereségátcsoportosítás elleni nemzetközi standardokat, amiket ősszel dolgozott ki az OECD.

„Adóbevételek milliárdjai vesznek el minden évben a társasági adókikerülés miatt. Olyan pénzekről van szó, amikből olyan közszolgáltatásokat lehetne finanszírozni, mint az oktatási intézmények és a kórházak. A szabályokat betartó európaiak és üzleti vállalkozások végeredményben több adót fizetnek. Ez elfogadhatatlan és ezért felvesszük ellene a harcot. A mai csomaggal jelentős lépést teszünk előre annak érdekében, hogy minden üzleti vállalkozásunkra egyenlő szabályok vonatkozzanak” – indokolta a két jogszabályi javaslatot is tartalmazó csomag elfogadását az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

Pierre Moscovici egy, az Európai Parlament által készített tanulmányra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a társaságiadó-kikerülés évente 50-60 milliárd euró veszteséget okoz a tagállami költségvetéseknek. Ötször akkor összegről van szó, mint amit egy év alatt a migrációs válság kezelésére költöttek. A francia biztos szerint egy átlagos európai vállalkozásnak arányosan 30 százalékkal nagyobb adóterhei vannak, mint az adókikerülés különböző fajtáit – így az agresszív adótervezést, az adóalap erózióját vagy a nyereségátcsoportosítást a kedvezőbb feltételeket kínáló tagországba – gyakorló multinacionális cégeknek.

Az ilyen adókikerülési gyakorlatok ellehetetlenítése érdekében a Bizottság egyrészt azt az általános alapelvet kívánja érvényesíteni, miszerint a cégeknek ott kell adózniuk, ahol a nyereségük keletkezik. A testület másrészt a társasági adó terén alkalmazott tagállami politikák sohasem látott mértékű összehangolására tett javaslatot. „A tagállamok mindegyikének biztosítania kell az adókikerülés elleni minimális védelmi szintet” – szögezte le sajtótájékoztatóján a gazdasági, pénzügyi és adóügyi biztos.

Moscovici hozzátette, hogy a társasági adózás terén a politikák fokozott mértékű összehangolása nem jelent harmonizációt, nincs törekvés a társasági adókulcsok egy minimális és maximális sávja közötti harmonizálására, ami sértené az adószuverenitás elvét.

Az új javaslatok főbb elemei:

• jogilag kötelező erejű intézkedések a vállalatok leggyakoribb adókikerülési módszereinek felszámolása érdekében;

• tagállamoknak szóló ajánlás az adóegyezményekkel kapcsolatos visszaélések megelőzéséről;

• tagállamoknak szóló javaslat az Unió területén működő multinacionális vállalatokkal kapcsolatos adóügyi információk megosztásáról;

• fellépés a jó adóügyi kormányzás nemzetközi előmozdítása érdekében;

• új uniós eljárás a szabályokat be nem tartó harmadik országok jegyzékbe vételére.

A Bizottság – amely már korábban előterjesztett egy javaslatot a multinacionális cégeknek felkínált adómegállapítások tagállamok közötti automatikus információcseréjére és állami támogatási szempontból is elmarasztalt már multiknak nyújtott luxemburgi, holland és belga adókedvezményeket – most azt indítványozta, hogy a tagállami hatóságok között információcsere jöjjön létre a multinacionális cégek tevékenységének adóvonzatairól, országról-országra. A testület azt sem zárja ki, hogy következő lépcsőben, még tavasszal országjelentések benyújtására kötelezzék a tagállamokat a náluk tevékenykedő multik társaságiadó-fizetéséről.

A Bizottság arra is nagy gondot fordítana, hogy Európa ne maradjon egyedül a szabályok szigorításával, különben attól lehetne tartani, hogy azt a külföldi tőkebefektetések sínylenék meg. Brüsszel ezért egy olyan mechanizmus bevezetését javasolja a tagállamoknak, amelynek keretében nyomon követnék harmadik országok gyakorlatát, aggályok felmerülése esetén párbeszédet kezdenének az érintett országokkal, és ha ez nem vezetne eredményre, akkor lényegében adóparadicsomokként listáznák ezeket.

Pierre Moscovici reményének adott hangot, hogy a most előterjesztett jogszabályi javaslatokat záros határidőn belül elfogadja a tanács és az Európai Parlament. Némileg kevésbé volt bizakodó egy másik dosszié, a közös konszolidált társaságiadó-alap (CCCTB) elfogadásával kapcsolatban, miközben hozzátette, hogy a kezdeményezés sohasem volt annyira időszerű, mint manapság.