1289 találat a(z) társasági adó cimkére
Üzletrész után kapott osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy kft. az üzletrésze után 2016-ban osztalékot kapott, amit bevételként elszámolt. Kérdésünk, hogy ezt az összeget az adózás előtti eredményünket csökkentő tételként elszámolhatjuk-e a 1629-es bevallás 03-01 lap 07-es sorában, mint "kapott (járó), bevételként elszámolt osztalék és részesedés"-t? Az adózás előtti eredményünk 200 000 forint, az adóalapot csökkentő tétel 2 655 000 forint, az adóalapot növelő tétel 2 148 000 forint. Fentiek alapján az adóalap: -307 000 forint. Kérdésünk, hogy ezt a -307 000 forint adóalapot elhatárolhatjuk-e? Társasági adónkat a jövedelemminimum megállapítása alapján állapítjuk meg. Pld.: korrigált összes bevétel: 28 391 000 forint, ennek 2 százaléka 568 000 forint. Így a fizetendő társasági adó 57 000 forint. Előre is köszönjük válaszát! Tisztelettel: Tóth Mária
Bt. átlép katába
Kérdés
Egy bt. 2017. január 1-jétől katás. Megfizette a társasági adót. Kell fizetnie 16% osztalékadót (3 év alatt egyenlő részletekben)? A megadózott adóalapot a tulajdonosok kivehetik-e, kell-e fizetnie ehot?
Megjelent az áprilisi VálaszAdó
Cikk
Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.
Társaságadó-kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság meglévő beruházási hitelét, valamint forgóeszköz-finanszírozású hiteleit egy másik bankkal kötött szerződéssel váltotta ki. A hitelkiváltás egy szerződésben jelent meg. Kérdésünk az, hogy az így fizetett hitelkamat arányos része – a beruházási hitel arányos része – a társaságiadó-kedvezményként igénybe vehető-e? Köszönöm a segítségüket.
Osztalék, elhatárolás II.
Kérdés
Kedves Tirpák Anita! Azonos című kérdésemre nem kaptam választ, vagy csak nem egyértelmű számomra, hogy ha magyar cégként osztalékot kapok egy cseh cégtől, amelyben részesedéssel rendelkezem, akkor egyértelműen levonhatom-e a társaságiadó-alap számításakor, vagy be kell kérnem egy igazolást, hogy ő hogyan számolja el a saját "számviteli törvénye szerint"? E papír birtokában derül majd csak ki, hogy adóalap-csökkentést használhatok-e vagy sem? Köszönettel.
Osztalékról való lemondás
Kérdés
Kérdésem a következő. Egy kft. a korábbi években osztalékot írt elő a tagok részére (a tagok magánszemélyek). A kifizetés nem történt meg. Közben a kft. nehéz helyzetbe került, bevétele minimálisra csökkent. A tagok nyilatkoztak, hogy lemondanak a korábban előírt osztalékról. Kérdésem: ebben az esetben az osztalékot le kell könyvelni egyéb bevételként, és a társaságiadó-bevallásban egyéb csökkentő tételként szerepeltetni? Második kérdésem: jól tudom-e, hogy a lemondott osztalék után már nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie a kft.-nek? Márkus Jánosné
Értékpapír árfolyamnyereségének időbeli elhatárolása
Kérdés
Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?
Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak
Cikk
Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.
Nonprofit kft. társasági adója
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Adott egy közhasznú nonprofit kft., mely 2014-ben már a társadalmi támogatottságot nem tudja igazolni a közhasznú beszámolójában, ez 2015-ben fokozódik azzal, hogy egyáltalán nem végez közhasznú tevékenységet. Kérdésem a társasági adó fizetési kötelezettséghez kapcsolódóan az, hogy melyik az a két lezárt üzleti év aminek alapján más lesz a társasági adó megállapítás folyamata. Illetve másik kérdésem, hogy milyen adóalap korrekciós tételek vonatkoznak ezekre az évekre? Valóban meg kell-e fizetnie a társasági adót a két adóévben a teljes bevétele után? Alkalmazni kell-e a 13/a paragrafus c bekezdését? Kérem, segítsen tisztán látni ezen kérdésben, mert jelenleg úgy látom, hogy ha ez az esemény bekövetkezik, akkor sokszorosan megadóztatjuk ezeket a nonprofit kft.-ket. Vagy csak szimplán ugyanúgy kell megállapítani a társaságiadó-alapjukat ezen két adóévben is, mintha normál kft.-ről lenne szó. Köszönöm, hogy segít nekem a jogszabályok betartásában.
Látványcsapatsport-támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átfogó ellenőrzés keretében megállapítást nyert, hogy jogtalanul vettük igénybe 2014. adóévben a tao-kedvezményt. Támogatást adtunk egy sportegyesületnek. Mindent időben bejelentettünk, átutaltunk, de véletlenül a támogatási összeg 1 százalékának a 2/3 részét 2015. január 20-án utaltuk el. A tao-kedvezményt a támogatás után igénybe vettünk. Az átfogó ellenőrzés 2016-ban volt. Kérdésem a következő: a 2016. évi tao elszámolásánál igénybe vehetjük adócsökkentő tételként a revízió által megállapított 2014. évi adóhiány, támogatás összegét? Milyen különleges adójogszabály vonatkozik erre az esetre? Csökkenthetjük a 2016. évi tao összegét a 2014. évi támogatás összegével? Válaszukat előre köszönöm. Lengyelné
Osztalék, elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy zrt., melynek részesedése van egy cseh vállalkozásban (15%), amely vállalkozás osztalékot utalna nekünk a 2016. évi eredménye után. A döntésről szóló határozat 2017. márciusi, az utalás valószínűleg áprilisban lesz. A mi mérlegkészítési határidőnk 2017. 03. 31. A kérdés, hogy el kell-e határolni 2016-ra az osztalékot (T39/K96), vagy 2017-re könyvelendő T38/K97? A másik pedig, hogy a társasági adó bevallásakor csökkenthető-e a kapott osztalékkal az adóalap? Tisztelettel várom válaszukat.
Adótöbbletből átvezetés – NAV-elutasítás II.
Kérdés
Tisztelt dr. Verbai Tamás! Előző válaszában kiemelte: az Art. 151. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. Ez azt is jelenti, hogy a visszatartott adó-visszaigénylés fedezetéig az adótartozások megfizetettnek tekinthetők, vagyis nem vonhatók végrehajtás alá? Másik kiemelt jelentősége is van számunkra ennek a kérdésnek, mert a december 20-ai társaságiadó-előleg és -feltöltés megfizetését is érinti. Jogosan utasította vissza a NAV a sportcélú tao-rendelkezésünket, miszerint december 20-án nem volt megfizetve az adó, valamint megbüntethet-e 20%-os mulasztási bírsággal, miközben a visszatartott adó-visszaigénylésünk fedezte ezt a tartozást?
Pénztári hiány összegének társaságiadó-hatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünknél jelentős pénztári hiány jelentkezett, melyet hiányként elszámoltunk. Kérdésem, hogy a társaságiadó-alapot növelni kell-e az összeggel? Sajnos 100 millió forint feletti a hiány. Azt most még nem lehet megállapítani, hogy a társaság mindent megtett-e annak érdekében, hogy ne következzen be a hiány.
Ingatlan haszonélvezeti jogának átengedése
Kérdés
Egy kft. tulajdonosa egy 3000 négyzetméteres teleknek, a telket 2015. évben vásárolta a társaság. 2016. évben ezen telek haszonélvezeti jogát ingyenesen átengedte a társaság két magánszemély tulajdonosának. A két magánszemély a társaságban többségi tulajdonnal rendelkezik. Jelenleg a telket a kft. használja, későbbiekben üzemcsarnokot fognak rá építeni. A telek használatáért a kft. nem fizet senkinek, és azt a későbbiekben sem tervezi. A NAV a magánszemélyeknek határozattal megállapította az ajándékozás miatt fizetendő illetéket. Kérdésem az lenne, hogy a társaságnak az ingyenes haszonélvezeti jog átengedése miatt van-e adófizetési kötelezettsége (áfa, szja, eho)? Az ügylet érinti-e a társaságiadó-fizetési kötelezettséget? A vagyoni jog ingyenes átengedése miatt kell-e csökkenteni a telek nyilvántartási árát? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlannal rendelkező egyesület adózása (tao)
Kérdés
Adott egy, a cél szerinti (környezetvédelem, megújuló energia) tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nincs a fordulónapon köztartozása, 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele). A társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni mint ingatlanhoz kapcsolódó bevételt azt a tételt, amelyet a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényszervezés jogcímen szerzett (tehát cél szerinti a bevétel), de az adott ingatlanban bonyolították le a rendezvényt? Az új, 2016-tól élő előírások szerint a tao-alapot növeli az ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevétel, illetve figyelembe vehetőek a kapcsolódó költségek is (értékcsökkenés, egyéb költség). Mivel az ingatlan létrehozása KEOP-pályázatból valósult meg, ezért az elszámolt amortizációval arányosan halasztott bevételt is számolt el az egyesület a beszámolási időszakban. Ez a tétel vajon a tao-alapba beszámító-e? Várom megtisztelő válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
