1289 találat a(z) társasági adó cimkére
Tao-törvény 17. § (13).bekezdés értelmezése
Kérdés
A tao-törvény 17. § (13) bekezdése értelmezésében kérek szakértői állásfoglalást, figyelemmel a tao-törvény 16. § (1) bekezdésének 6). pontjában foglaltakra is. Ha a 2016. IV. negyedévtől felszámolási egyezséggel továbbműködő cég Adózás előtti eredménye (vesztesége) 2016.12.31-éig: - 664 eFt Adóalap-növelő a tao-törvény 16. § (6) bekezdése alapján: 95 372 eFt (felszámolás alatti saját tőke növekmény) Így az elhatárolt veszteség igénybevétele előtti tao-alap lenne: 94 708 eFt Van az előző időszakban felhalmozott, igénybevehető elhatárolt vesztesége: 40 605 eFt Egyezségben elengedett követelés: 94 167 eFt, aminek a fele: 47 084 eFt lenne. Mennyi „elhatárolt veszteség igénybevételt” számolhat el tao-alap csökkentéseként: 1.) Maximum a nyilvántartott elhatárolt veszteség összege 40 605 eFt-ot (ami eleve kevesebb, mint az adóalap 50%-a, pláne nem fér bele az egyezségben elengedett kötelezettség 50%-a..), s akkor marad az adóalap: 54 103 eFt, 2.) Vagy maximum az igénybevétel nélkül számított adóalap 50%-áig, ami 47 354 eFt lenne, de a nyilvántartott elhatárolt veszteség: 40 605 eFt, tehát 40 605 eFt plusz a felszámolási egyezségben elengedett követelés 50%-a 47 084 eFt…? Tehát összesen: 87 689 eFt lehetne az „igénybevett elhatárolt veszteség”…, függetlenül attól, hogy nincs ennyi nyilvántartott elhatárolt vesztesége... Az Önök portálján ezt találtam: „Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.
Belépés kivába – kiegészítő kérdés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A belépés kivába 2017.03.09-ei kérdéshez szeretnék pontosítást kérni, mivel hasonló gazdasági esemény előtt állunk. A NAV honlapján megjelent NAV-NGM tájékoztató szerint az év közbeni belépéskor a kezdést megelőző napot követő 5. hónap végéig kell záró társaságiadó-bevallást beadni. A kivatörvény szerint, mivel a társaság marad a számviteli törvény hatálya alatt – értelmezésem szerint –, nem kell zárómérleget benyújtani, hiszen a könyvvezetés nem változik, csak az adó megállapításának módja. Lehet, hogy a szakértői válasz a katás adózóra vonatkozott, aki valóban csak bevételi nyilvántartásra kötelezett? A választ előre is köszönöm! Aignerné Orcsik Emese
Támogatás a társasági adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a tavalyi év folyamán 5 millió Ft támogatást adott (vissza nem térítendőt) egy szociális szövetkezetnek a szövetkezet tagjainak iskoláztatására, egészségügyre, élelmezésre, lakhatásra és életkörülményeik javítására. (Támogatói igazolás szerint.) Kérdésem az lenne, hogy ez az összeg teljes egészében elszámolható-e adóalap-csökkentésként vagy csak bizonyos része, illetve, hogy feltételei annyiban merülnek fel, hogy az adóalap nem lehet negatív a támogatás következtében (már 2016-ban elutalt támogatásról beszélünk). Köszönöm.
Kettős adóztatás elkerülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar informatikai szolgáltató kft.-nek kanadai ügyfelei vannak, melyek a fizetendő licencdíjhoz kapcsolódóan 10 százalék witholding tax-et tartottak vissza a számlájuk átutalásakor. A kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény 12. cikkelye alapján ezt helyesen tették. Mindazonáltal a 23. cikk szerint a Magyar Köztársaság ezt a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól. A Magyar Köztársaság mindazonáltal ennek a személynek a többi jövedelmére vagy vagyonára történő adómegállapításnál figyelembe veheti a kivett jövedelmet vagy vagyont. Kérdésem, hogy lehet-e, illetve, ha igen, akkor hogyan kell érvényesíteni a magyar társasági adóban a kanadai társaság által levont 10 százalék adót? Válaszukat előre is köszönöm.
Bontás terven felüli értékcsökkenése társasági adó alapot növel-e?
Kérdés
Egy épületünkre van bontási engedély, lebontjuk. Terven felüli értékcsökkenés lesz. Ezzel meg kell növelni a társaságiadó-alapunkat?
Ingatlan térítésmentes átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha egy társaság új építésű ingatlant vesz, levonásba helyezi az áfáját, majd egy-két éven belül térítésmentesen átadja az egyik tagjának, akkor milyen kötelezettségei keletkeznek ez után az ügylet után? Terheli fizetendő áfa? Ha igen, mi az alapja? Ajándékozási illetéket kell fizessen? Társasági adó vonzata mi lesz? Ha nem ajándékozásra, hanem értékesítésre kerül az ingatlan, akkor nyilván az ajándékozási illeték kérdése fel sem merül. Viszont az áfa és a társasági adó vonzat még igen. Van ebben az esetben valamilyen különös jelentősége annak (a társasági adóalap általános változásán kívül), hogy piaci érték alatt vagy felett kerül értékesítésre az ingatlan? Válaszát előre is köszönöm.
Fejlesztési tartalékképzés dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne: az osztalék könyvelésének változásával (a döntés évében történő könyvelés) összhangban van a fejlesztési tartalék könyvelése, vagy azt továbbra is abba az évbe kell könyvelni, amelyről a beszámoló készül? Pl. a 2016-ra fizetendő társasági adót szeretnénk csökkenteni, akkor 2016-ra kell-e könyvelni az átvezetést eredménytartalékból? További kérdésem, hogy pl. egy kezdő vállalkozás az adóévi adózott eredményből képezhet-e fejlesztési tartalékot? (Hiszen akkor még adózott eredményként szerepel és az eredménytartalék így negatív lenne a mérlegben?) Köszönöm.
Albérlettámogatás külföldi munkavállalónak
Cikk
Külföldi munkavállalók is kaphatnak mobilitási célú lakhatási támogatást, ha az egyéb feltételek teljesülnek? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tag közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 25 százalékos tulajdonrészű tagja közreműködéséért egyéni vállalkozóként számláz a társaságának, piaci árat meghaladó összegért. Társaságiadóalap-korrekció merül fel, vagy milyen más következménye van? Köszönettel: Papp Éva
Kiegészítő melléklet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a kiegészítő mellékletben meg kell-e adni azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételi és ráfordítási tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek; akkor is, ha a társaság a jövedelemminimum alapján állapítja meg társasági adóját? Válaszát előre is köszönöm!
Ajándékozás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság fennállásának 25. évfordulja alkamából tartott rendezvényen, 155 ezer forint értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelő bizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől az ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Válaszukat köszönöm.
Népszavazás Svájcban
Cikk
Népszavazást tartanak ma Svájcban a harmadik generációs bevándorlók honosításának megkönnyítéséről, a társasági adórendszer átalakításáról és az úthálózat fejlesztését szolgáló pénzalap létrehozásáról.
Új adócsökkentő kedvezmények 2017-ben – a bulizás is olcsóbb lehet
Cikk
Az idei évtől több új kedvezményt vehetnek igénybe a vállalkozások, amelyek a beruházások növelésére, kutatás-fejlesztésre, a foglalkoztatás bővítésére ösztönöznek.
Közhasznú szervezet adózása
Kérdés
Ügyfelünk nonprofit közhasznú korlátolt felelősségű társaságként működik. Társasági szerződésében elkülönítésre került a közhasznú tevékenység, cél szerinti tevékenység. Működése során ténylegesen gyakorolja a közhasznú és cél szerinti tevékenységeket, és egy csekély mértékű vállalkozási tevékenységet is folytat. A közhasznú tevékenysége tekintetében rendelkezik szerződéssel a központi költségvetésben meghatározott fejezettel a társaságiadó-törvény 5. melléletének E) pontja szerint. A könyvelésben elkülönítetten tartjuk nyilván az ezen tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket, illetve a költségek vonatkozásában a vállalkozási és közhasznú cél szerinti tevékenységek költségét (ez utóbbit egy főkönyvi számon). Kérdéseim: • A társasági adó számítása során milyen sorrendiséget kell követni? • Kizárólag a közhasznú tevékenységének bevétele és az ehhez kapcsolódó támogatás – amely esetében rendelkezik a meghatározott szerződéssel – tekintetében élvez mentességet a társasági adó számítása során? • A cél szerinti tevékenység bevétele, amelyet nem nevesít a hivatkozott szerződés, társasági adó alapját képezi? • Jól gondolom-e, hogy a cél szerinti tevékenység bevétele nem tartozik bele az adómentes kategóriába, tehát az adómentesség számítása során kizárólag a közhasznú tevékenység bevétele élvez mentességet, a cél szerinti tevékenység a társasági adó alapját képezi?
Kapott kártérítés/kötbér lakásszövetkezetnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem iránymutatását. Lakásszövetkezet a kapott kártérítést, kapott kötbért egyéb bevételként mutatja ki könyveiben? Jár-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséggel? A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem folytat. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
