1289 találat a(z) társasági adó cimkére
Bónusz és a társasági adó
Kérdés
Egy cég 100 százalékban tulajdonos egy másik cégben. A tulajdonos cég vevőinek az éves forgalom alapján következő év elején bónusz-visszatérítést fizet. Mivel kapcsolt felekről van szó, és úgy emlékszem, régen volt ilyen kitétel, de most nem találom a törvényben, kell-e ezzel a bónusszal a társasági adóban módosítani az adóalapot? (Enélkül a bónuszt kapó cég veszteséges lenne.)
Kiva előtti tárgyi eszközök értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2013-ban tért át a társasági adó alól a kiva alá. 2013-2016. években a kiva időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz nyilvántartási értékéből leírtunk 1/10-ed részt mint pénzforgalmi eredményt csökkentő tételt, az akkori szabályok szerint. 2017-től nincs pénzforgalmi eredmény, a kitöltési útmutatóban sem látok a korábban el nem számolt értékcsökkenéssel kapcsolatban utalást. Ez azt jelenti, hogy ezt az értékcsökkenést már nem vehetjük sehol figyelembe? A mi cégünknél nagy összeget jelent. Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Így térhet át katáról társasági adózásra – példával
Cikk
Cikkünk az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
Külföldi illetőségű társaság reklámadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Reklámszolgáltatást nyújt külföldi illetőségű társaság magyar adóalanynak. Külföldi adóalany kell, hogy regisztráljon a NAV-nál. Regisztrációval adószámot kap. De ugye a reklámszolgáltatást ő, mint EU-s adóalany fogja számlázni? Jól értem? Ebben a viszonyban EU-s partnerként kezeli majd a magyar adóalany. EU-s adószámmal köteles számlázni majd a külföldi partnere? Számlájára fel fogja tüntetni, hogy a reklámadó megfizetve. Így a magyar adóalanynak már nem kell reklámadóval foglalkoznia, és elismert költsége lesz a társaságiadó-törvény szerint is ez a reklámköltség? Köszönettel.
Társaságiadóalap-csökkentő tétel
Kérdés
Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye zs) pont: nemzetközi fuvarozó cég tehergépjárművet szerzett be 12 millió forintért. Nyeresége 9 millió forint. Kérdés: adóalap-csökkentő tételként elszámolható-e a tehergépjármű összege az eredmény összegéig, illetve az adóalap összegéig, és akkor az adóalap nulla forint lenne? Figyelembe kell-e venni a támogatásokra előírt korlátot, hogy csak 70 százalék adókedvezmény vonható le, és 30 százalék társasági adót be kell fizetni? Köszönettel: Négyökrüné
Ismét: Fel nem használt fejlesztési tartalék társaságadó-vonzata az eredménykimutatásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A feltett kérdésem kizárólag az, hogy a fejlesztési tartalék felhasználásának elmaradása miatti pótlólagos társaság adót hogyan kell az eredménykimutatásba beállítani? Az eredeti kérdésem ez volt, amelyre nem kaptam sajnos választ: Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt – könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó – K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék – K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni – 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm, ha fentiek eldöntésében szakszerű segítséget kapnék.
Társasági adó 2017
Kérdés
Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye zs) pont: nemzetközi fuvarozó cég tehergépjárművet szerzett be 12 millió forintért. Nyeresége 9 millió forint. Kérdés: adóalap-csökkentő tételként elszámolható-e a tehergépjármű összege az eredmény összegéig, illetve az adóalap összegéig, és akkor az adóalap nulla forint lenne. Figyelembe kell-e venni a támogatásokra előírt korlátot, hogy csak 70 százalék adókedvezmény vonható le és 30 százalék társasági adót be kell fizetni? Köszönettel: Négyökrüné
Hasznos élettartam bérelt eszköznél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérnénk segítségüket. Az egyik társaság (A Kft.) bérel egy komoly és nagy értékű berendezést egy másiktól (B Kft.) amellyel A Kft. gyártási tevékenységet folytat. A és B Kft. megállapodása alapján bizonyos felújításokat, munkákat a bérbevevő, azaz A Kft végeztet saját költségen. Ezeket a tételeket – amennyiben megfelelnek a számviteli törvény által előírt feltételeknek – beruházásként számolja el A Kft., és aktiválja, mint bérelt eszközön végzett beruházást. Ismert számunkra, hogy ilyen esetben az ilyen tételekre a hasznos élettartamot a bérelt eszköz hátralévő élettartama alapján határozzuk meg. Azaz például a bérbeadó az eszközt 10 év alatt értékcsökkenti, és a 3. évben A Kft. végez az eszközön beruházást, akkor a hasznos élettartam az utóbbira vonatkozóan 7 év lesz. Kérdésünk, hogy a társaságiadó-törvény alapján számított értékcsökkenés is megállapítható-e ugyanígy? Azaz, ha például az 5. évben végez felújítást A Kft., és aktiválja azt, a hátralévő élettartam csak 5 év lesz (a bérelt eszközre vonatkozóan) a számviteli értékcsökkenés számításához, de lehet-e ugyanígy eljárni a társasági adó szerinti értékcsökkenés esetében? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Fel nem használt fejlesztési tartalék társaságadó-vonzata a beszámolóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a társaság a megképzett fejlesztési tartalékot 4 év alatt nem használja fel, úgy a 4. év utáni első hónap utolsó napjáig a fel nem használt fejlesztési tartalék társaságiadó-vonzatát meg kell hogy fizesse a jogszabály szerinti irányadó időszakra jutó késedelmi kamattal együtt. Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt - könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó - K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék - K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni - 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm a segítségüket.
Ténylegesen nem működő társaság nem készít bevallást
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy több éve ténylegesen nem működő társaság eddig minden bevallási és befizetési kötelezettségét teljesítette. Most a tulajdonos úgy döntött, hogy felmondja a szerződést a könyvelővel, nem ad be semmilyen bevallást, nem fizet adót. Végelszámolni nem akarja a cégét, mert az macerás. Kérdésem, mi történik ebben az esetben a társasággal? Köszönettel: Reiter Tiborné
Közösségi alap átadása
Kérdés
Szövetkezeti közösségi alap átadása átalakulás után, alapszabály szerint egy alapítvány részére történik eszközben és a beszámítási értéken felül készpénzben. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Kontírozási számokkal alátámasztva szeretném a válaszukat kérni. Közösségi alap: 35 200 eFt, Irodaépület (átadandó eszköz) könyv szerinti értéke 2 248 eFt, beszámítási értéke: 34 100 eFt, készpénz: 1100 eFt. Társasági adóalapra gyakorolt hatása lesz-e? Köszönöm válaszukat előre is.
Áttérés evából a társasági adó, a kiva vagy a kata alá
Cikk
A cikk az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
Feladatok, ha taósból kivás, katás vagy evás lesz
Cikk
A cikk a választásra jogosultak körét, az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
Társaságiadó-kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közúti teherszállítást végző társaság 2017. évben új tehergépjárműveket szerzett be zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing keretében. Kérdésem, hogy társasági adója megállapításánál figyelembe veheti-e az alábbi kedvezményeket a közösségi rendeleteket is figyelembe véve: 1. Csökkentheti-e a társasági adó alapját a Tao. tv. 7. § (1) zs) pontja szerinti beruházási kedvezménnyel, ha a beszerzett járművekkel nemzetközi szállítási tevékenységet is végez, a társaságnak kizárólag magánszemély tagjai vannak és kisvállalkozásnak minősül? 2. A Tao. tv. 22/A § alapján érvényesíthető-e kis- és középvállalkozások adókedvezménye a pénzügyi lízingek kamata után? Köszönöm válaszukat. Tisztelettel:
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek az elmúlt évek során nagyösszegű vevőkintlévősége keletkezett (három ország, illetve az EU-országai felé). Ezen követelésekre az évek során értékvesztést nem számolt el, bízva a pénzügyi rendezésben, melyre többször ígéretet is kapott. Az utóbbi 1-2 évben sok vevőjét nem tudja elérni, a telefont nem veszik fel, e-mailre és levélre nem válaszolnak. A 2017-es beszámoló készítése során ezen vevőköveteléseket szeretné behajthatatlan követelésként 100%-ban leírni, könyveléséből kivezetni. Megteheti-e, hiszen pár e-mail- és levélváltáson kívül nem tudja alátámasztani a követelés behajtása érdekében tett lépéseit? Természetesen az ilyen módon kivezetett követelést a társaságiadó-alap számítása során adóalap-növelő tételként számításba fogja venni. Köszönettel: Reményi Győzőné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
