1289 találat a(z) társasági adó cimkére
Eszközbeszerzés elszámolása zártvégű pénzügyi lízing esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Családi gazdálkodó, zártvégű pénzügyi lízing konstrukcióban vásárol nagyértékű eszközt, melyet 2017-ben üzembe is helyez. A kizárólag üzleti célt szolgáló eszközt – adóköteles jövedelmének csökkentése érdekében – szeretné egyösszegben költségként elszámolni a 2017. évről benyújtandó adóbevallásában. Megteheti ezt zártvégű pénzügyi lízing esetén is? Bizonytalan vagyok amiatt, hogy ugyan az eszköz teljes bekerülési értékét leszámlázta a lízingbeadó, de ennek a számlának a pénzügyi rendezése a lízingszerződés szerinti ütemezésben történik meg három év alatt. Egyszeres könyvelésben akkor számolunk el költséget, amikor a számla pénzügyileg rendezve van. Az eszköz egyösszegű költségelszámolásának feltétele a számla tárgyévben történő teljes pénzügyi rendezése? Válaszát előre is köszönöm.
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017.10.01-vel a 2016. évben alakult kft. átalakul zrt.-vé. A kérdésem ebben az esetben, hogy 2017.09.30-ai dátummal le kell zárnom a kft.-t, és leadnom a mérleget, valamint társaságiadó-bevallást, majd új cégként kezelni a zrt.-t, és az üzleti éve 2017.10.01-2017.12.31-ig tart, vagy marad a folyamatos könyvelés, és az üzleti év 2017.01.01-17.12.31-ig tart csak nem kft., hanem zrt. formában. Köszönöm előre is a válaszát.
MVH-támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Következő az esetünk: mezőgazdasági növénytermesztő cégünk még 2015-ben a 9/2015 FM-rendelet alapján szemes fehérjetakarmánynövény-támogatást igényelt. Azonban ezt az igényt elutasították, pénzt nem kaptunk, és még 2 190 073 forint összegű büntetést is megállapítottak. Egész pontosan a határozat így szól: "A kérelmét elutasítom, és egyben 2 190 073 forint összeg erejéig kizárom a támogatásból, mely összeg jövőben megállapításra kerülő támogatások összegéből kerül levonásra". Az elutasító határozat még 2016.07.29-én érkezett. A büntetést a 2017-ben kiutalt támogatásokból kezdték el levonni 2017.06. hóban, illetve van még egy része, amelyet még nem vontak le, ez vélhetően később fog jelentkezni. Az lenne a kérdésünk, hogy a fenti elmarasztalásra vonatkozik-e ránk a társasági adóban a bírság miatti adóalap-növelési kötelezettség? Amennyiben igen, akkor azt melyik évben kell alkalmazni: a határozathozatal évében (2016), vagy a pénzügyi teljesítés évében (2017), vagy esetleg 2015-ben, az igénylés évében, vagy valamilyen megosztást kell alkalmazni az évek között? Az MVH-határozatban 3 év volt megjelölve a bírság levonására, 2017.06.01-2017.06.30. között 1,5 millió forint már teljesült, de 2016-ban egyetlen forintot sem tartott vissza a hivatal. Üzleti évünk a naptári évvel azonos.
Közműfejlesztési hozzájárulás könyvelése eladásra épített társasházak esetén
Kérdés
Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?
Hogyan adóznak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek és tagjaik?
Cikk
A nyugdíjas szövetkezetek létrejöttéhez kapcsolódóan több, közterhet megállapító jogszabály (például a társasági adóról, a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társadalombiztosításról, a szakképzési hozzájárulásról és az általános forgalmi adóóról szóló törvény) is változik.
Évek óta felgyűlt, ki nem fizetett osztalék elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél évek óta elfogadásra, és előírásra kerül az osztalék. A cég anyagi lehetősége nem engedte idáig, és a közeljövőben sem, hogy a tagok számára kifizesse az osztalékot. A kft. a tagokkal szembeni kötelezettségként tartja nyilván ezt az összeget, most már 30 milliót. Kérdésem: elengedhetik-e a tagok a kft.-vel szembeni követelésüket? Ha igen, milyen jegyzőkönyvet kell erről a tényről írni, és milyen jogszabály vonatkozik erre a lehetőségre? Valamint kérdezem még, hogy a kft.-nek milyen adó-, illeték-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az elengedett kötelezettség leírásából? A társaságiadó-alap hogyan változik ezáltal? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: BM
Tárgyieszköz-értékesítés/-selejtezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben van egy tárgyi eszköz, melynek a beszerzési értéke 8 millió forint volt. Több éven keresztül értékcsökkenést számoltunk el rá. Most jelenleg 3,5 millió forint az értéke. Értékesíteni szeretnénk, és néztük a piaci értékeket, ami alapján jó, ha 500 ezer forintért el lehetne adni. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor hogyan kell a könyvelésben módosítani a tárgyi eszköz értékét (kontirozással), hogy valós értéken szerepeljen és a kivezetés is számvitelileg helyes legyen, illetve milyen hatása van a társasági adóra, esetleg áfára? Várom válaszukat! Köszönettel.
Bérletidíj-engedmény hosszú távú szerződésnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évre köt bérleti szerződést egy ingatlanra, és a hosszú időszakra való tekintettel, az első 15 hónapban nem kell megfizetnie a bérleti díjat, azt a bérbeadó elengedi. Kérdésem, hogy ez esetben jól jár-e a két fél, ha a bérleti díj számlázásra kerül (adókötelessé tétel függvényében áfával vagy anélkül), a bérbeadó adókötelessé tétel esetén fizeti az áfát az ügylet után. Ezt követően pedig elengedett követelésként, a bérbevevő elengedett kötelezettségként lekönyveli? Ez az ügylet ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy engedmény kategóriába tartozik áfa szempontból? Társasági adóban a 8. § h) 2. alkalmazható-e a bérbeadónál? A bérbevevőnél jelent-e adóalap-módosítást? Előre is köszönöm a segítségét!
Látványcsapatsport-támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy társaságunk idén nagy valószínűség szerint a jövedelemnyereség-minimum alkalmazásával fog adózni, és – a kalkuláció alapján – körülbelül 2 millió forint adófizetési kötelezettségünk keletkezik. Ennek a terhére adható látványcsapatsport-támogatás, vagy ez kizárólag a hagyományos társaságiadó-levezetés esetén adható? (Minden egyéb feltételnek megfelel a társaság.) Köszönöm válaszát előre is!
Katából visszatérés a számviteli tv. és a társasági adó hatálya alá
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság a tavalyi évben áttért a kata hatálya alá. Az áttéréskor az osztalékot kiváltó adó megállapításakor a tulajdonában lévő tárgyi eszközök nettó értéke figyelembe vételre került. Személygépkocsival és ingatlannal is rendelkezett az áttéréskor. Most ki akar lépni a katából és a társasági adó hatálya alá kerülne vissza. Ezzel kapcsolatban a kérdésem az, hogy a nyitó mérleg megállapításakor a személygépkocsit és az ingatlant, amelynek még mindig tulajdonosa, a mérlegben hogyan kell beállítani, és milyen értéken? Az áttéréskor figyelembe vett értéken, vagy pedig értékcsökkenést számolva, a jelenlegi értéken. Válaszukat előre is köszönöm. tisztelettel: Kuzselláné Tóth Zsuzsanna
Adófolyószámlán lévő túlfizetés visszaigénylése végelszámolás alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás alatt van, nincs senki felé tartozása. Az adófolyószámláján társaságiadó-, az önkormányzatnál pedig iparűzésiadó-túlfizetése van több millió forintos összegben, amely több év alatt gyűlt össze. Van-e elévülés a túlfizetés visszaigénylésére? Megtehetik-e a kft. tulajdonosai, hogy a kft. a végelszámolás alatt nem igényli vissza az adótúlfizetést, hanem a vagyonfelosztáskor úgy döntenek, hogy a NAV-val és az önkormányzattal szembeni követelést a kft. tulajdonosai kapják meg, és majd a kft. törlése után ők igénylik vissza a nekik átengedett adótúlfizetést? Válaszukat köszönöm.
Változások a társasági adóban: új szabályok a látványcsapatsport-támogatásban
Cikk
A látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány akkor is támogatható, ha nem rendelkezik közhasznú besorolással. E módosítást a folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyása során, és a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell. Már idén látványcsapatsporttá avanzsál a röplabda is, de mivel a támogatási program benyújtási határideje 2017. április 30-a volt, a röplabda sportág fejlesztési programja már csak a 2018-2019. évi támogatási időszakra nyújtható be – derül ki a nemrégiben elfogadott társaságiadó-törvény módosításából.
A társaságiadó-bevallásban nem lett beírva a tárgyévi elhatárolt veszteség összege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 1629 társasági adóbevallásba nem lett beírva a tárgyévi elhatárolt veszteség összege. A mérleghez csatolt jegyzőkönyv a beszámoló elfogadásáról sem tartalmazza a veszteség elhatárolását. A következő évek fizetendő társasági adóját csökkenthetem-e ezek után a 2016. évi veszteséggel? Ha a 1629 bevallásban ki lenne töltve az elhatárolt veszteség összege, akkor hány évig lehetne azt felhasználni a jelen szabályozás szerint? Célszerű lett volna mérleghez csatolt jegyzőkönyvbe is beírni a veszteség-elhatárolás tényét?
Lakásszövetkezeti közös tulajdon értékesítése
Kérdés
Lakásfenntartó szövetkezet (egyéb szervezet) a több évtizede a tulajdonában lévő lakást értékesíteni szeretné. Nem tartozik az áfakörbe. Kell-e az értékesítés után áfát fizetnie 2017-ben? Az ebből származó bevételt a ház felújítására használná fel. Vállalkozási tevékenységnek minősül ez az értékesítés? A tao-törvény szerint kell utána fizetni társasági adót?
Munkavállalás Romániában
Kérdés
Építőipari cég Romániában vállalna javítási munkát MAGÁNSZEMÉLYNEK, családi háznál, melynek ideje 4-5 munkanap lenne. A megrendelő forintban fizetne, főként készpénzben. Mit kell tudnunk ennek a munkának a vállalásával és számlázásával (például számla nyelve, mi van, ha esetleg mégis euróban fizetnének, átutalással) kapcsolatban? Milyen bejelentési és adófizetői (áfa, társasági.adó, helyi adó stb.) kötelezettségek keletkeznek? Ha Romániában keletkezik bejelentési vagy adófizetési kötelezettség, hol, és hogyan kell azt intézni (a magyar kivitelező cég nem akar sem fióktelepet, sem céget létrehozni Romániában)? Gyors válaszukat várva, köszönettel: M
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
