1289 találat a(z) társasági adó cimkére
Lefoglalt gépjármű kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi teherfuvarozással foglalkozó társaság tehergépkocsit vásárolt, és azt a tevékenységéhez használta. A társaságtól független büntetőüggyel összefüggésben a járművet a rendőrség lefoglalta, majd a későbbiekben feltárta, hogy a járművet korábban eltulajdonították, az alvázszámát meghamisították, és így értékesítették. Ilyen módon vásárolta meg azt társaságunk jóhiszeműen. A rendőrség elrendelte a jármű kiadását az eredeti tulajdonosának. Kérdéseim: – Milyen módon vezessük ki az eszközt a könyvekből? – A kivezetés kapcsán hogyan alakulnak az ezzel kapcsolatos társaságiadóalap-növelő és -csökkentő tételek? – Milyen adminisztrációs alátámasztásra van szükség a fentiekhez?
Tao-bevallás eurós könyvvezetés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan alapított magyarországi leányvállalat esetében az eurós könyvvezetést szeretnénk választani, a forintingadozás hatásainak elkerülése miatt, illetve a vállalat eszközei is forrásai is euróban lesznek jellemzően. Tudjuk viszont, hogy a tao-bevallást ebben az esetben is forintban kell elkészíteni, így az lenne a kérdésem, hogy a bevallás elkészítésekor a forintra történő átváltással elszenvedjük-e ugyanazt az árfolyamdifferenciát, amit pont az eurós könyvvezetéssel szeretnénk elkerülni? Tudjuk, hogy korrekciós tétel ehhez a bevallásban nem tartozik, ezért szeretnénk tudni, hogy mire és milyen hatásai lesznek az átváltásának? Köszönöm szépen előre is a választ!
A társasági adó 23 százalékra emeléséről döntött a kormány a deficitcsökkentés érdekében Spanyolországban
Cikk
A társasági adó emeléséről szóló törvényerejű rendeletet fogadott el a spanyol ügyvezető kormány pénteki ülésén, melynek célja, hogy csökkentsék az államháztartási hiányt az Európai Bizottság elvárásai szerint – erről a spanyol pénzügyminiszter beszélt a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón.
Üzleti érdek
Kérdés
Egy reklám- és PR-ügynökség (kft.) ügyfele egy nagy multicég külföldi anyavállalata. Az idei évben is több millió forint megrendelést teljesített a reklámcég kizárólag az anyavállalat megbízásából. 2016-ban egy "üzleti gesztust" tett a (PR) cég – megköszönve a megrendelő eddigi hűségét – felújíttatta a cégcsoport magyarországi irodáját. (A PR-cégnek nincs szerződéses kapcsolata a magyar céggel.) A felújítás részeként termékeket (irodabútorokat), valamint szolgáltatást vásárolt a magyar cég számára, ezeket a PR-cég nem számlázza tovább senkinek. Kérdésem: milyen jogcímen kell elszámolnom a könyvekben ezeket a kiadásokat? Milyen áfa-, illetve tao-kötelezettséggel jár ezek elszámolása? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Számla, költség és adó a reklámozás szereplői között
Cikk
Ki számláz, kinek, mi számít ügynöki konstrukciónak, mi minősül közvetítésnek a reklámozási folyamatban? Több jogszabály alapján elemezzük a tudnivalókat.
Egyesületi tag iskoláztatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesület a magyar néptánc, népdal, hagyományok megismertetésésre, annak oktatására, közösségek létrehozására alakult. Az egyesület nem rendelkezik közhasznú besorolással. Egyik tagja részt venne egy tanfolyamon, ahol néptáncoktató szakképesítést szerezne. Ez tanfolyami keretek között történne, kétéves oktatással. Az egyesület – amennyiben kifizetné a tag oktatási díját – elszámolhatja-e azt a költségei között, keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége akár az egyesületnek, akár a tagnak?
Brexit után: a britek kiválnak, a cégek adóznak?
Cikk
Számos gazdasági előrejelzés látott napvilágot a 2016. június 23-ai brit uniós tagságról szóló referendum óta, azonban ezek mellett mindenképpen figyelmet érdemelnek a felmerülő adózási kérdések is. A PwC Magyarország Brexit szakértői csapata a kilépésből eredően már több potenciális adózási nehézséget, változást azonosított, például a járulékfizetéssel, az AEO-engedélyekkel (engedélyezett gazdálkodó) és az importáfa-fizetéssel kapcsolatban. A Brexitet körülvevő bizonytalanságból fakadó kérdések közül az egyik legfontosabb, mindenkit foglalkoztató alapkérdés, hogy az adóváltozások többletköltséget eredményeznek-e a cégeknek.
Kedvezménykupon adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Horgászcikkboltunkban – a vásárlás értékétől függően – kedvezménykupont adunk vevőinknek, melyet éttermünkben érvényesíthetnek. A lehetőséget a helyszínen és a honlapunkon tesszük közzé. A cél éttermünk megismertetése és a forgalomgenerálás. Az szja-törvény 8.14. pontja és az áfatörvény 71. § (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény kritériumainak a rendszer véleményünk szerint megfelel. Kérdésem, hogy a társasági adóban keletkeztet-e adókötelezettséget, akár korrekciós tétel formájában? Köszönettel:
Elengedett kötelezettség
Kérdés
Ha a NAV-nál fennálló tartozást a NAV elévülés miatt törli egy egyébként nem működő cégnél, akkor az egyéb bevételbe könyvelem. És ezáltal társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik?
Adóhiány, határozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján, egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó álta visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné
Pontbeváltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzemanyagkúton működő shopunkban az összegyűjtött pontokat le lehet vásárolni. A beváltás mértéke: minden egyes pont 1 forintot ér. A pontokat más helyen történő vásárlás után is lehet érvényesíteni az üzletünkben, és fordítva is, a nálunk vásárolt termékek után adott pontot más helyen is fel lehet használni. Előfordul, hogy az adott termék vásárlásával gyűjtött pontot azonnal felhasználják, de általában ez egy későbbi időpontban történik. Pénztárgépet használunk, a ponttal fizetett termék vásárlása is beütjük, tehát egyszer megtörténik a termék áfaügyi elszámolása, megjelenik a napi bevételek között. Az lenne a kérdésünk, hogy a ponttal fizetett termékeknek mi a helyes számviteli, adóügyi elszámolása? Addig világos, hogy mint árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni kell a napi pénztárgépbevétel alapján, de mivel ellenértéket pénzügyileg nem kapunk, így ezt a követelést rendezni kell a könyvelésben. Ennek rendezésére várnám válaszát, hogy erre milyen számviteli és adóügyi lehetőségek vannak, és ezeknek a könyvelési lépéseit is tudni szeretnénk. Kérem, mutassa be az ezzel kapcsolatos esetleges társaságiadó-, áfaügyi, egyéb adóügyi hatásokat, módosító tételeket is.
EU-n belüli alvállalkozás
Kérdés
Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épületfelújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni?
Társaságiadó-kedvezmény
Kérdés
Tisztelt szakértő! Igénybe vehető-e személygépjármű-vásárláshoz felvett hitel kamata után is a Tao tv. 22/A § adókedvezménye? Nem csak a Tao tv., hanem az általános csoportmentességi rendelet vagy a de minimis rendelet, esetlegesen más alkalmazandó jogszabály tükrében is? Válaszát köszönöm!
Költségelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 01-től egy kft. tagja társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből. Kft.-n kívül biztosítási jogviszonya nincs. Kérdések: 1. A nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? 2. Egyéb ráfordításként kell-e kezelni a levonásra kerülő járulékokat, és így ezzel növelni kell-e a társaságiadó-alapot? 3. A kft. a járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni, ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetett? Ezt az összeget a taggal szembeni követelésként kell nyilvántartani, és nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek? Köszönettel: Taxtika Audit Kft
Átalakulás elértéktelenedett üzletrésszel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy negatív saját tőkével rendelkező gazdasági társaság beolvad egy másik gazdasági társaságba, amelynek során a tőkeelemek rendezésével biztosítható, hogy a jogutód társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív, jegyzett tőkéje megfelel a Ptk. előírásainak. A beolvadó társaság egyik tulajdonosa (szintén társaság) a jogutód társaságban nem kíván részt venni. Részére vagyonkiadás nem történik, mivel a beolvadó társaság saját tőkéje negatív, ezért nála a számviteli elszámolás eredményeként a részesedés kivezetésekor a ráfordítások között fog megjelenni a jogelődben lévő részesedésének teljes könyv szerinti értéke. (Értékvesztést korábban nem számolt el erre a tulajdonosi részesedésre.) Kérdésem, hogy az így elszámolt ráfordítással meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
