1490 találat a(z) szocho cimkére
Szocho a 1958 bevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az őstermelő szocho 2019 évi negyedéves bevallás adóalapjához. Jól értelmezem-e a 4 000 000 forint alatti bevételnél nemleges nyilatkozatosnak: Például támogatással együtt a bevétele 4 600 000 Ft, akkor 4 600 000 X 0.04 = 184 000 forint után kell a 19.5% szochot fizetni egész évre, a negyedéves bevallásban az 1/4-et kell figyelembe venni? A másik meghaladta a 4 000 000 forintot, de jövedelme nem keletkezett, mivel a 40%-os költségáltalány elvitte – nulla az eredmény. Itt mi lesz az alap? Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel: Kutasi G.
Osztalék szochója 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha például 2019 áprilisában kerülne sor az osztalék kifizetésére, és a magánszemély a fentebb említett nyilatkozatot adná le a kifizető részére, de a munkabérének bruttó összege majd csak a 2019. májusi munkabérrel haladja meg a 149 ezer forint 24-ét, akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után? Vagy csak abban az esetben nem kell, ha már meghaladta a határt? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Osztalék után fizetendő szocho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egyéni vállalkozó 2019-ben csak 3 millió 200 ezer forint kivétet realizál, de az osztaléka 10 millió forint, akkor a szocho 19,5 százalékot a 3 576 000-3 200 000=376 000 forintra eső összeg után fizeti vagy a teljes osztalék után?
Pályázaton nyert támogatás adózása magánszemélynél
Cikk
Közhasznú egyesület pályázatán magánszemély 400 ezer forint támogatást nyer. Az összegből 300 ezer forintot hangtechnikai eszközök beszerzésére, 100 ezer forintot utazásra költ, a pályázatban meghirdetettek alapján. Az eszközök segítségével fogyatékos embereknek tart előadásokat és szervez játékos foglalkozásokat. Van-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek a pályázatban elnyert 400 ezer forint után? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szocho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szochotörvényt érintő módosítások értelmében a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, illetve a keresetpótló járadék sem. Ezt a 2018. évi XLI. törvény 170. §-a iktatta be, és 2018. 07. 26-tól hatályos. Ez alapján 2018.07.26-2018.12.31. között nem eredményezett adófizetési kötelezettséget a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelmet. A "régi" szochotörvény hatályát vesztette 2019.01.01-jével, az új szochotörvényben nem látom ugyanezt a megfogalmazást. 2019.01.01-től ismét szochoalapot képez a jövedelmet pótló kártérítés és a keresetpótló járadék? Iránymutatásokban nem ezt olvasom, de a törvényben nem találom az erre vonatkozó előírást. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Szakképzési hozzájárulás: egyéni és társas vállalkozók kötelezettsége
Cikk
A szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló új törvény miatt – az ezzel az adónemmel szoros kapcsolatban lévő – szakképzési hozzájárulás (szakho) szabályai is átíródtak, így érdemes áttekinteni a vonatkozó jogszabály (szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény) adóalap-megállapítására vonatkozó részét, a címben említett személyi körre fókuszálva.
Egészségügyi szolgáltatás/szűrővizsgálat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy cég a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatást juttat, egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, és csak a cégnek van utána szja- és szocho-fizetési kötelezettsége? A dolgozóknak ez díjmentes, viszont nem minden dolgozó kapja. Válaszát előre is köszönöm!
Munkavégzés az EU más tagállamában: hol kell fizetni a tb-t?
Cikk
A személyi jövedelmek adóztatása mellett társadalombiztosítási kötelezettségeket is befolyásolja, ha a magánszemély külföldön dolgozik. Általánosságban megállapítható, hogy szinte minden élőmunkát terhelő adónak és járuléknak alapja az a jövedelem, amelyet az szja-előleg megállapításánál figyelembe vettünk. Ez alól kivételt képeznek például azok a jövedelmek, melyek után a külföldön történő munkavégzés következtében Magyarországon részben, vagy egészben nem kell szja-előleget fizetni.
Osztalék és szocho
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Olvasva az "Osztalék és szochofizetési szabályok" című kérdésre adott válaszát, kétely merült fel bennem az utolsó mondatában szereplő megállapítását illetően. Jóllehet a 08-as bevallás kitöltési útmutatója elég szűkszavú a konkrét kérdésben (egészen konkrétan nincs róla egyetlen szó sem), de az új szocho törvény 18. § (3) bekezdéséből számomra az a következtetés vonható le, hogy abban az esetben, amikor csak az osztalékelőleg válik osztalékká (tehát a kifizetőnek nincs lehetősége a levonásra), akkor a szocho bevallása és megfizetése a magánszemély kötelezettsége, nem a kifizetőé, hasonlatosan az szja-hoz (melyre a 364. sorhoz fűzött magyarázat ki is tér). Üdv. Pap Attila
Szociális hozzájárulási adó változása 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának Megállapodása a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emelésőrél, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről szóló 2016. 11. 24-én elfogadott megállapodásban szereplő 2 százalékos szocho-fizetési kötelezettség csökkenés 2019. 07. 01-től valóban meg fog valósulni? Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: Czinder Zsuzsanna
Osztalék mizéria II.rész
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Megkaptam az előző osztalék példámra a választ, melyet nagyon köszönök. További kérdés merült fel: A 2018-ban fizetett előleg a 2018. évi beszámoló elfogadásakor válhat osztalékká, amelyre a 2019. évben hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt már kihirdették, és az 2019.01.01-től hatályos. Ez alapján egyrészt hatályát veszti az ehóval kapcsolatos szabályozás, másrészt – lényegében helyette – kibővíti a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség körét. Így a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetését jelenti [2. § (1)], másrészt az adófizetési felső határ a 2019. évi jövedelem tekintetében a minimálbér huszonnégyszeresének a figyelembe vételét. [2. § (2)] Amennyiben azonban az jóváhagyásakor nem lesz tényleges kifizetés, hiszen annyit állapítottak meg, amit 2018-ban már kifizettek, akkor a szociális hozzájárulási adó levonására nincs lehetőség, így az adófizetés megállapítására, befizetésére, bevallására a magánszemély kötelezett. [18. § (3)] A határidő pedig a megfizetés tekintetében is – nem a negyedévet követő hónap 12-e, hanem - az szja bevallás benyújtásának a határideje. [27.§] Tehát majd csak 2020. május 20-án? Jól értelmezem a törvényt? Lehetséges, hogy a magánszemélynek így csak 2020-ban kell szociális hozzájárulást fizetni? A Mikor kell befizettetnie a magánszeméllyel a szocho összegét? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Szabó Anita
Osztalék könyvelése, szochofizetési szabályok
Cikk
Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények kivaalanynál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2019-es rendelkezések újraszabályozták azokat a kedvezményeket, amelyeket a foglalkoztatottak után a munkáltatók igénybevehetnek. Például a munkaerőpiacra lépők utáni 24+12 hónapos szocho mentesség a minimálbér összegéig stb. Nem találtam arra vonatkozóan utalást, hogy a korábbi évek előírásaihoz hasonlóan ezek a kisvállalati adóalanyoknál is érvényesíthetőek lennének. Jól gondolom, hogy idén már szó szerint csak a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetőek ezek az adókedvezmények, és a kivából nem? Köszönöm a választ.
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2018 júniusában közbenső mérleg alapján osztalék előleg címén 5 millió forintot vett fel. Ebből az szja levonásra került és a NAV felé az utalás is megtörtént. osztalékelőleg 5.000.000 Ft szja levonás - 750.000 Ft Kifizetés 4 250 000 Ft Kérdésem ennek pontos könyvelése lenne 2018-ban és 2019-es jóváhagyás utáni tételek leírása, valamint az eho- és szochofizetési szabályok. Kinek kell fizetnie, a magánszemélynek vagy a cégnek? Munkájukat megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita
Egyszerűsített végelszámolás, vagyonrészről lemondás
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egyszerűsített végelszámolását befejező bt.-vel kapcsolatban vannak kérdéseim. Egy két tagból álló bt. - amelynek tagjai egyenes ági rokonok - kültagja lemond a vállalkozásból kivont jövedelem részesedés szerint rá eső részéről, és csak a jegyzett tőkére befizetett vagyonrészre tart igényt. Ebben az esetben a beltag/végelszámoló által a vállalkozásból kivont jövedelem utáni szja-n és szochón kívül keletkezik-e valakinek adó-, járulék-, vagy illetékfizetési kötelezettsége? A 21/2006. (V.18.) IM rendelet 18. sz. melléklete szerinti vagyonfelosztási javaslatban ebben az esetben a 4. pontot kell választani, és a beltag esetében a rá eső jegyzett tőkét, a végelszámoló esetében a saját tőke többi részét kell beírni (csak pénz van a cégben)? A végelszámoló szja-kötelezettségét le kell vonni, az kötelezettségként fog szerepelni. Az adókötelezettségeket a hitelezőnek juttatandó vagyonként kell beírni? Ha nem, akkor hova kerül? Jól értem-e, hogy a szochót a magánszemély vallja be és fizeti meg az szja-bevallásra előírt határidőig, tehát nem kell és nem is lehet levonni, és a társaság által befizetni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
