345 találat a(z) szerződés cimkére

Munkaerő elszámolása üzletág-átruházásnál Kérdés

Romlott az építőipari teljesítmény és a szerződésállomány, nőttek az árak Cikk

2020 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitó – közölte a KSH.

Adatvédelem – online képzés belsős és külsős Kérdés

Tisztelt szakértő! Cégünk internetes képzést tart mind munkatársaink, mind mások számára. Az előadó lesz felvéve (videó, hang) és ez valószínűleg kikerül az internetre is, bár ezt nem dötnöttük még el. A jelentkezők egy mások számára jól ismert platformon jelentkezhetnek be, akikkel nekünk mint cégnek nincs szerződésünk. Ebben az esetben ők adatkezelők vagy adatfeldolgozók? Esetleg közös adatkezelők? Változik ez, ha van konkrét szerződés is a felek között? Milyen egyéb kötelezettségünk van (pl. hozzájárulás beszerzése az előadótól, vagy arra lehet más alap, illetve adatvédelmi tájékoztató megírása)? Változik-e bármi is, ha a képzést először a saját munkatársaknak tartjuk meg (itt a szolgáltatóval van szerződés) és utána külön alkalommal a többi jelentkezőnek (itt nincs szerződés)? Köszönettel!

Magyar cég, külföldi alvállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő, Magyar fogorvosi cég szerződést kötött német magánszemélyekkel fogászati kezelésekre. Mivel a koronavírus miatt jelenleg ők nem tudnak ide jönni, ezért a magyar cég kötne egy német fogorvossal szerződést, hogy ő lássa el a betegeket. A betegek továbbra is a magyar céggel kötnek szerződést, a magyar cég számlázza ki nekik a kezelés díját, a német fogorvos pedig a magyar cégnek számlázza be a saját díját. A magyar cégnek ebben az esetben be kell bejelentkeznie Németországba, kell német adószámot kérnie és arról számláznia a páciensek felé? Köszönettel: Jancsó Katalin

A vevő szerződés hiányára hivatkozva nem fizet Kérdés

Megköszönöm válaszát előbbi kérdésesemre, de csak részben kaptunk választ, visszaszállitani az eszközöket nem tudjuk, mert beépítették, és az bontással jár, ami meg rongálás vagy egyéb büncselekmény lehet? Sajnos csak az előbbi kérdésben feltett megoldás maradhat, hogy kintlévőségként kezeljük a ki nem fizetett eszközeinket, a számlát pedig sztornírozzuk. Ön szerint ez igy megoldható, ezt a kérdés részt ön is igy kezelte. Köszönjük megtisztelő válaszát

Nem teljesíthető szerződés, vis maior: járvány idején mikor nem kell kártérítést fizetni? Cikk

A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések – utazási korlátozások és tilalmak, karanténok – jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését.

Életbiztosítás adózása 2020-ban Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbiakban kérem a segítségüket. Adott egy kft., amely befektetéshez kötött életbiztosítási szerződést kötött (a szerződő a kft.). A biztosított a kft. tulajdonosa, halál esetén vagy baleseti halál esetén kedvezményezettek a tulajdonos gyermekei. Kérdés: jól gondolom, hogy a cég által havi rendszerességgel kifizetett biztosítási díj adóköteles jövedelem a biztosítottnál, amit havonta számfejteni kell. Válaszukat előre is köszönöm.

Áfa - célkitermelőhely kialakítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég az alábbi tárgyban kötött szerződést alvállalkozójával: útépítéséhez kapcsolódóan célkitermelőhely előkészítését (humuszleszedés, terület-előkészítés, alkalmatlan anyag leszedése és deponálása), töltésanyag-kitermelés végzését a célkitermelőhely véglegessé vált komplex műveleti tervében foglalt előírásoknak megfelelően és a Bányabiztonsági Szabályzat betartásával, valamint a célkitermelőhely területén a szállító utak teljes karbantartását. A célkitermelőhely kialakítása bányahatósági engedélyhez kötött. A Bányahatóság engedélyezte a kérelemmel együtt beterjesztett komplex műveleti terv jóváhagyásával az ingatlanon célkitermelőhely létesítését és üzemeltetését. Szerződő felek belföldi adóalanyok. A célkitermelőhelyen kizárólag a tárgyi utak földműveinek (töltéseinek) megépítéséhez szükséges töltésanyag (homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag) kitermelése végezhető. A célkitermelőhely megszüntetésekor az érintett területet az eredeti rendeltetésének megfelelően újra használható állapotba kell hozni. 1. A munka építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül-e? 2. A célkitermelőhely kialakítása ingatlan létrehozatalának, bővítésének, átalakításának vagy egyéb megváltoztatásának - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – minősül-e? 3. Jelen esetben a célkitermelő hely kialakítására kiadott bányahatósági engedély építési hatósági engedélynek minősül-e? 4. A fenti komplex ügylet egyenes vagy fordított áfás? Köszönettel!

Önkormányzatnál az év végi számlák helyes kezelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megjelent a PM-tájékoztató a 2019. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről. A tájékoztató 6.oldalán található a számlák év végi kezelésének leírása. A tájékoztató 2 pont "A" szakasza vonatkozik az önkormányzati intézményekre, a 2. pont "B" szakasza vonatkozik a helyi önkormányzatra, nemzetiségi önkormányzatra, társulásra és intézményeire? Az önkormányzatnál és az intézményeknél van olyan év végi számla, amelyhez kapcsolódóan a szerződés megkötése 2019. évi, teljesítés 2019. év, fizetési határidő 2020. Van olyan szerződés, amely több évet érint, és van olyan is, amely teljesítésben és fizetésben is lezárul 2019. 06. 30-áig. Mi dönti el hogy a költségvetési évben esedékes, vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettség lesz-e az önkormányzatnál illetve az intézményeknél? Válaszukat előre is köszönöm! Krisztiánné

A szerződés nem tér ki külön az áfára Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két belföldi adóalany (és áfaalany) szerződő fél a szerződésben a szolgáltatás ellenértékének meghatározásakor nem tér ki külön az áfa kérdésére. Azaz a szerződés nem tartalmaz "bruttó" kifejezést vagy xx Ft + áfa fordulatot, csak egy összeget. Ebben az esetben ez nettó (áfa nélküli) összegnek tekintendő, vagy olyan összegnek, mint ami már az áfa összegét is tartalmazza? A fizetés nem készpénzben történik. Válaszát köszönöm.

Szerszám közösségi "értékesítése" Kérdés

A 2015.06.09-i dátummal „Szerszám közösségi értékesítése” című kérdéshez adott válaszukhoz további kérdésem lenne: Mit takar a szakértő által a 2) pontban említett "megfelelő" szerződéses konstrukció? Ha a szerszámberuházás nem járhat a tulajdonjog átadásával, a "termék" helyett szolgáltatást kellene számlázni? Megfelelő lenne-e egy olyan konstrukció, miszerint a megrendelővel "szerszámfejlesztési" költséget téríttetnénk meg? (A tulajdonjog nem kerülne át a megrendelőhöz). Úgy gondolom, hogy ennek a tudomásulvételéről írásos dokumentummal kell rendelkeznünk. Feltételezem, hogy nincs jelentősége annak, hogy a fejlesztési költségben csak az élőmunka, avagy a szerszám előállításához szükséges anyagköltség is szerepel. A szerszámok legyártását követően a gyártónak a szerszámot, mint eszközt nyilvántartásba kell venni. Kérdés, hogy a "szerszámot" a "nullás" számlaosztályban elegendő-e nyilvántartásba venni, vagy az előállítási értéken kell a könyvekben szerepeltetni? (Az előállítása esetenként több milliós költség is lehet, de a kész szerszám, amennyiben nem kerül termelésbe, vagy a megrendelő "lemond" róla, egy fillért sem ér.) Véleményünk szerint tehát: a szerszámokat mint fejlesztési költséget kellene kiszámlázni, ezzel "elkerülhető" a forgalmi adóteher. Ez végső soron egy szolgáltatás, amiről szerződéses megállapodásnak kell születnie. A szerszám elkészültét követően nyilvántartásba kell venni azt, és leltárral alá kell támasztani. Előre is köszönjük válaszát!

Napelemes kiserőmű elszámolása Kérdés

Tisztelt Adózóna! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi, művelés alól kivont szántó megjelölésű, ingatlanán ráépítési jogot is magában foglaló földhasználati jogot alapít egy gazdasági társasággal (Ráépítő) 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és Ráépítő a földhasználati jog ellenértékét 25 millió Ft + áfa díjban állapítja meg, amely összeget Ráépítő 25 évi egyenlő részletben köteles a földtulajdonos bérbeadó részére megfizetni. Ráépítő a szerződéssel jogosulttá válik az ingatlanon a ráépítő tulajdonát képező felépítményeknek az ingatlanon történő elhelyezésére, a használat tárgyát képező földrészlet birtoklására, használatára, hasznai szedésére, valamint viseli a földrészlettel kapcsolatos terheket is a földhasználati jogot alapító szerződés aláírásának napjától. Az ingatlanon napelemes kiserőmű létesül, amely önálló ingatlanként bejegyzésre is kerül az ingatlan-nyilvántartásban a használatbavételi engedélyt követően. A használatra átadott ingatlan tulajdonjogában nem történik változás. Kérdéseim: Földhasználati jog helyes kezelésével kapcsolatban: 1. A földhasználati jog ellenértékét a szerződés aláírásakor egy összegben vagy évenként kell számláznia földtulajdonos bérbeadónak? 2. Bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós földhasználati jogot és az abból származó bevételt és kapcsolódó követelését, hogy az mind számviteli és adózási szempontból is megfelelő legyen? 3. Ráépítő szempontjából mi a helyes számviteli kezelése a földhasználati jognak és az ellenértéknek?

Nincs már több szabadsága a dolgozónak, így kaphat Cikk

Egy munkavállaló kimerítette az éves szabadságkeretét. Megállapodhatnak a munkáltatóval igazolt, fizetett távollétben? Írásba kell-e foglalni a megállapodást? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Késedelmes kiszámlázás Kérdés

2015. évi havi karbantartási munkát 2019. évben számlázták ki, folyamatos teljesítéssel. Áfa és egyéb adózás szempontjából megtehette? Szerződés szerint negyedévente kellett volna. Köszönöm.

Általános szerződési feltételek Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy könyvelő iroda a havi díjat fizető Ügyfeleivel szerződést köt, de vállal eseti megbízásokat is, magánszemélyek, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok részéről. Utóbbiaknál nem áll írásos szerződéses viszonyban a Partnerekkel. Jogi szempontból jó megoldás lehet-e az, ha a könyvelő iroda elkészíti a könyvelési díj szerződése alapján a saját személyre szabott ÁSZF-jét, és azt teszi közzé a cég honlapján? Ezzel csökkentve a felmerülő adminisztratív (szerződéskötés, megállapodás, dokumentálás) munkákat. Adott esetben a szóban kötött megállapodás – speciális megoldásokat nem igénylő munkák esetén – elégséges-e? Az ÁSZF kiválthatja-e hosszú távon a szerződéskötést? Válaszát előre is köszönöm.