Nem teljesíthető szerződés, vis maior: járvány idején mikor nem kell kártérítést fizetni?

Megosztás Tetszik

A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések – utazási korlátozások és tilalmak, karanténok – jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését.

A gazdasági szereplők már most szembesülnek egyes termékek, nyersanyagok szállításának késedelmével. A probléma érinti a magánszemélyeket is, elég csak a lemondott szállások és repülőjegyek után vissza nem térített összegekre gondolni. A szakértők figyelmeztetnek: ha valaki szabadulni szeretne a szerződéses kötelezettségek alól, várhatóan önmagában a vírusra való hivatkozás nem lesz elégséges. 

A szerződési jog egyik alapelve az, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás a szerződések velejárója. Ebből kifolyólag a felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozással szabadulhatnak szerződéses kötelezettségeik teljesítése alól. Önmagában a teljesítést megnehezítő események – például gazdasági recesszió – általában nem tekinthetők ilyen kivételes körülménynek. A bírósági gyakorlat szerint a piaci viszonyok változásának lehetőségét a szerződő félnek a szerződés megkötésekor nem szabad figyelmen kívül hagynia, az ebből eredő kereskedelmi kockázatot viselnie kell – magyarázza dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Ha felmerül az a nem kívánt helyzet, hogy valamely szerződő fél – külső körülményre való hivatkozással – nem képes teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy maga a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követniük.

Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak (például mert nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése vagy csak az annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni.

A Polgári törvénykönyv a vis maior fogalmát nem határozza meg, azonban bíróságok már foglalkoztak a kérdéssel.  A Kúria egy eseti döntése szerint a vis maior olyan mértékű, ellenállhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik.

Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól – mikor lehetséges?

Ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni szerződéses kötelezettségeit – azaz szerződést szeg –, azonban bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, akkor nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait.

Ilyen eset például, ha egy beszállító a vírus vagy a karantén miatt nem képes időben előállítani és leszállítani a megrendelt terméket, akkor a megrendelőknek komoly kára keletkezhet. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha nem végtermékről, hanem valamely köztes termékről – például gépjármű-alkatrészről vagy egyedi csomagolóanyagról – van szó. Ebben az esetben ugyanis a szállítandó terméket a megrendelő maga is beépíti egy általa gyártott termékbe, ezért a beszállító késedelme esetén a megrendelő is késedelembe kerül – és ez által kárt okoz – a saját megrendelőivel szemben – teszi hozzá dr. Faragó János, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Természetesen egyik beszállító sem szeretne arra kényszerülni, hogy az általa nyújtott terméken túlmutató károkért – például a teljes beszállítói lánc késedelméért – kártérítést kelljen fizetnie. Ezért gyakori, hogy a beszállítók a szerződésekben a kártérítési felelősségüket meghatározott összegre korlátozzák. Ha ilyen kikötést a szerződés nem tartalmaz, azonban a koronavírus-járvány miatt a beszállító nem tud teljesíteni, a Ptk. fent említett rendelkezése alapján a beszállítónak lehetősége van bizonyítani, hogy a késedelmet, és az annak folytán felmerült kárt rajta kívül álló körülmény okozta. Ebben az esetben mentesülhet a felelősség alól.

A szakértők szerint fontos leszögezni, hogy a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha:

• az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,
• következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatók, és
• a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

A szerződés megszűnése – lehetetlenülés

Ha a vis maior nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését – például azért, mert a szolgáltatást egy meghatározott időpontban kellett volna nyújtani –, akkor a szerződés megszűnik. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegek pedig visszajárnak.

Ha például valaki a vírus megjelenése előtt szállást foglalt egy szálláshelyen, azonban a szálláshely karantén alá kerül, nyilvánvaló, hogy a szálláshely egyik félnek sem felróható okból nem lesz képes teljesíteni a kötelezettségét, azaz a szállás rendelkezésre bocsátását. Ilyen esetben tehát a vendég által kifizetett előleg főszabály szerint visszajár – mondja Kelemen Dániel.

Szálláshelyfoglalások

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint önmagában a vírus megjelenése a szálláshely településén anélkül, hogy bármely hatósági intézkedésre sor kerülne, nem teszi lehetetlenné a szerződés teljesítését. Ezért, ha ilyen esetben a vendég lemondja a foglalást, a szálláshely általában alkalmazhatja a lemondási feltételeit. Az eset körülményeitől függően a szakértők azonban elképzelhetőnek tartanak olyan tényállást és jogértelmezést is, hogy ha a vírus az adott településen már olyan mértékben elterjedt, hogy már a szálláshelyre utazás esetén is jelentős a fertőzés kockázata, adott esetben kifejezett hatósági intézkedés nélkül is alkalmazhatóvá válhatnak a lehetetlenné válás jogkövetkezményei.

Bíróság általi szerződésmódosítás: csak rendkívül szűk körben, számos feltétel együttes fennállása esetén lehetséges

A szerződés bíróság általi módosítására csak akkor kerülhet sor, ha tartós jogviszonyról van szó, és a szerződés megkötését követően előállott egy olyan körülmény, amely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható, nem a szerződő fél idézte elő, nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe, és a körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené.

A szerződés bíróság általi módosítására az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján van lehetőség. Azonban az irányadónak tűnő álláspont szerint a törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét, vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások miatt a bíróságok az egyes szerződéseket módosítsák. Ezért nem lehet arra számítani, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a bíróságok tömegesen fogják módosítani a fennálló szerződéseket.

A szakértők aláhúzzák: amennyiben egy szerződő fél a koronavírus-járványra való tekintettel szabadulni kíván szerződéses kötelezettsége alól – függetlenül attól, hogy a fentiek közül mely jogkövetkezményt kívánja alkalmazni – nagy körültekintéssel, és az összes körülmény alapos mérlegelésével szükséges eljárnia, általánosságban a vírusra való hivatkozás nem elégséges. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége lesz annak a kérdésnek, hogy a járvány következményei milyen mértékben voltak előreláthatók, illetve a konkrét szolgáltatás teljesíthetőségét miért és mennyiben nehezítette meg.

A szakértők álláspontja szerint az még a jövő zenéje, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a fent említett jogkövetkezmények alkalmazása milyen mértékben fog jogvitákhoz vezetni.

Ha a jogviták száma megnő, az komoly kihívás elé állítja majd a bíróságokat is, hiszen hasonló helyzetekkel Magyarországon régóta nem kellett szembenézni, így a bíróságok nem fognak tudni teljesen analóg esetekhez visszanyúlni. Mindenesetre elképzelhetőnek tartjuk, hogy a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján a szerződő felek a jövőben nagyobb hangsúlyt fognak fektetni arra, hogy a szerződésekben a vis maior helyzetek kezelését részletesebben szabályozzák – véli Faragó János.