2541 találat a(z) számla cimkére
Adószámos magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk civil szervezet. Zeneiskolát működtetnek, a tanárok egy része adószámos magánszemélyként ad számlát úgy, hogy a hó végén áttekintik, ki, hány órát tartott meg, és ezt beszorozzák a szerződésben szereplő óránkénti árral. Sajnos a szerződésben (egyelőre) nincs pontosan körülírva, hogy a nevezett összegből még levonásra kerülnek a kötelező járulékok, vagy sem. Könyvelőként azzal szembesültem, hogy személyenként más és más a gyakorlat: van aki a megkapott összegből fizeti maga után az szja és a nyugdíjjárulék mellett a szochót is, és van olyan, aki a szerződésben szereplő összeget "nettó munkabér"-nek tekinti, tehát a civil szervezetre hárítja az összes járulék befizetését. A kérdésem arra vonatkozik, hogy könyvelőként hogyan tudok helyesen eljárni: 1. Milyen papírokat/nyilatkozatokat kell bekérni az adószámos magánszemélyként számlát adótól (kell-e bekérnem egyáltalán bármit)? 2. Milyen összeg szerepeljen a számlán: az, amit átutal a megrendelő civil szervezet az adószámos magánszemély tanár számlájára, vagy a járulékkal növelt összeget? (3. A szocho összegét is magában kell hogy foglalja a számla, vagy csak az szja-t, nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékokat?) Ha az adószámos magánszemély nyugdíjas, akkor milyen járulékokat kell megfizetnie a kiállított számla után? (Csak szja-t vagy minden egyebet, amit a megbízási díj után is meg kellene fizetnie?) Segítségét köszönöm! Márkus Márta
Nyílt végű lízing
Kérdés
Nyílt végű lízing (kft. vásárol személygépkocsit céges és magánhasználatra). * A cégnek milyen bekerülési értéken és mi alapján kell a tárgyi eszközök közé felvenni az eszközt? Lízingszerződés alapján, az abban szereplő nettó értéken (áfa nélküli)? * A le nem vonható áfa (első részleté) a bekerülési értéket növeli 50 százalékos levonási tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is, vagy egyéb ráfordítás? * Ha az 50 százalékos levonási tilalmat választja a cég kell-e útnyilvántartás, vagy ajánlott egy-két alkalommal menetlevelet írni? * Ha viszont azt választja, hogy eltér az 50 százalékos levonási tilalomtól (például 80 százalék céges használat, 20 százalék magáncél), akkor kötelező az útnyilvántartás? A kezdő lízingdíj és a későbbiekben a havidíjak számlája alapján is ebben az arányban számolhatja el az áfát? * Az esetleges javítási, alkatrészszámlák, gázolajfogyasztás számlái alapján levonható az áfa? Az 50 százalékos tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is milyen arányban? Ha ezek a számlák más (a cég tulajdonában lévő), például teherautók költségét is tartalmazzák, célszerű külön számlát kérni a bizonyítás miatt? * Maradványérték esetén (a cég döntése, hogy megvásárolja a személygépkocsit), ha arról a futamidő végén számla készül, annak az áfája nem levonható, lévén, hogy értékesítés történik? Ha viszont a cég egyből tovább is értékesíti, akkor levonható? Ezt a maradványértéket rá kell aktiválni az eszközre a futamidő végén? * Cégutóadót a lízingbe vevő fizeti? Köszönöm.
Tevékenység végzése szakképesítés nélkül
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy társas vállalkozás a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységet (fényképészet) is folytat, de a rendeletben előírt OKJ szakképesítéssel sem munkavállalója, tagja, ügyvezetője nem rendelkezik. A tevékenység (fényképészet) a végbíróság és a NAV felé is le van jelentve. Szabhat-e ki bármilyen bírságot a NAV azért, mert a vállalkozás olyan tevékenységet is kiszámlázott, amely a hivatkozott rendelet alapján szakképesítéshez kötött?
Szállítólevél vagy átvételi elismervény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk hőszigetelt üveg kereskedésével és beépítésével foglalkozik. Eddig minden kiszállításunkkor szállítólevelet, majd pedig a termék átvételét követően számlát készítettünk. A szállítólevelet a számlázó program készíti, a szállítás időpontját írja a számla teljesítési időpontjához. Van viszont olyan kiszállításunk, amikor hetekig csak visszük-visszük a terméket a megrendelőnek, beépítés után átveszi a munkát a megrendelő (teljesítési igazolás készül), és ezt követően a teljesítési igazolás dátumával megegyezően készül egy darab számla. Ez esetben a teljesítési igazolás és a számla teljesítési időpontja ugyanaz. Itt van a gondunk. A számlát a több héten keresztül kiszállított termékekről kiadtuk, de nem tudjuk hozzárendelni a szállítóleveleket, mert eltérőek a kiszállítás dátumai. így a számlázó programunkban "kiszállított, de még nem számlázott" termékként ott ragadnak. Több partnerünk szállítólevél helyett, csak kézzel kitöltött átvételi elismervényt készít. Szeretném megkérdezni, hogy milyen esetben használhatjuk a szállítólevelet, és mikor az átvételi elismervényt figyelembe véve, hogy nem csak a NAV-nak, de egy közúti ellenőrzésnek is meg szeretnénk felelni. Válaszukat tisztelettel megköszönöm. Illésné Karf Szilvia
Garanciális visszatartás számlázása (egyéni vállalkozó)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem építőipari szolgáltatásról szóló szerződésben 10% garanciális visszatartásról állapodott meg a generálkivitelezővel. Ebből 5% a munka befejezésekor, a másik 5% három év múlva válik esedékessé. Kérdésem, hogy helyes-e a következő számlázási gyakorlat? A részszámlákon az egyéni vállalkozó feltünteti az egyes teljesítési igazolásoknak megfelelő összeget és a garanciális visszatartást mínusz előjellel feltüntetve a számla végösszegeként az aktuálisan utalandó összeget, azaz a teljesítési igazoláson szereplő szolgáltatás ellenértékének 90%-át tünteti fel. (A számlabefogadó ragaszkodik ehhez az eljáráshoz.) Amennyiben megfelel ez az eljárás, akkor a további 5+5% garanciális visszatartásról (eltérő esedékességi idejük miatt) további két számla kiállítása válik szükségessé? Vagy a helyes számlázás az lenne, ha a teljesítési igazoláson szereplő ellenérték (100%) lenne a számla végösszegénél is feltüntetve és esetlegesen csak tájékoztató adatként kerülne megjegyzésre a garanciális visszatartás összege? Ekkor a számla kiegyenlítése három lépésben történne meg, azaz a három év múlva esedékes (második 5%-os) garanciális visszatartás pénzügyi rendezésével válna teljesen kiegyenlítetté a számla. Köszönöm válaszát!
Termékértékesítés EU-ba, szállítása EU-n kívülre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítsen az alábbi számlázási kérdésben! Az angol partnernek számláznánk terméket, aki megkért minket, hogy a termékét ne neki szállítsuk az EU-ba, hanem rögtön az ő vevőjének Ausztráliába, EU-n kívülre. Helyes-e a mi számlánk úgy, hogy a vevő az angol partner és EUK az áfa kulcsa, azaz EU-n kívüli értékesítés, mivel a termék innen indul és 3. országba érkezik? Köszönöm a segítségüket!
Fenyőfa-árusitás
Kérdés
Egy bt.-nek a tevékenységi körében szerepel az "egyéb nem bolti kiskereskedelem". Decemberben fenyőfa árusitással is akar foglalkozni. Az árusitáshoz elegendő-e a nyugtaadás, és a kézi számla? A fő tevékenysége – amellyel foglalkozik nem kereskedelmi tevékenység – pénztárgépet nem használ. Köszönettel!
Jegyértékesítés bevétele.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk idén elkezdte értékesíteni a Tixa hálózaton, 2020. 06. hóban megtartandó fesztiválra a belépőjegyeket. Természetesen a számla dátuma idei,viszont a számlán feltüntettük, hogy ez a 2020. 06.havi rendezvényre szól. Kérdésem: ezt a bevételt el kell határoljuk a 2020-as év terhére, vagy a számla dátumára könyvelve kell idei bevételként kezelnünk? Köszönöm válaszát!
Észre nem vetten törölt adószám melletti tevékenység
Kérdés
T. Szakértő! Ügyfelem adószámát november 1-jével törölték egy korábbi be nem adott bevallás miatt. Az adóhatóság szerint a törlési határozat visszavonására már nincs lehetőség, csakis az adószám újbóli megállapítását kérhetik. Ez azt jelenti, hogy a cég folytonos működése visszamenőlegesen nem állítható helyre. A törölt adószám melletti tevékenység miatt felmerülő problémák megoldására kérünk segítséget ¬ annak a fényében, hogy az adószám helyreállítása napokon belül meg fog történni, hiszen már a hiányzó bevallás is beküldésre került. 1. Ebben az időszakban a kft. állított ki készpénzes és átutalásos számlákat is. Mi legyen ezek sorsa? A törölt adószámra hivatkozással ezek stornózandók? 2. A törölt időszakban a kft. bankszámláján voltak jóváírások. (Korábbi számlákhoz és a törölt időszakban kiállított számlákhoz kapcsolódóan is.) Mi legyen ezek sorsa? Maradhatnak a bevételek, és a bankot könyvelhetjük folyamatosan, mintha nem lett volna törlés, vagy mindent vissza kellene utalni, ami ekkor érkezett? 3. A törölt időszakban mi történik, történjen a munkavállalókkal? Először is nagyon kellemetlen, ha megszakad a munkavállalók folyamatos munkaviszonya. Ez esetben be kellene jelentkezniük munkanélkülinek, és fizetniük maguk után az egészségbiztosítást? Számfejteni a munkaviszonyt hogyan kell? Kijelenteni őket a törölt időszakra, majd vissza? Köszönettel
Kockázati balesetbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni a szakértői véleményét: egy kft.-nél (kivás) 3 fő tulajdonos van, ebből 2 fő munkaviszonyban áll a társaságnál, 1 fő tag, ő máshol rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, a társasági szerződésben személyes közreműködésre nem kötelezett (kifizetés részére nem történik). Mind a 3 főre kockázati balesetbiztosítást kötött a cég (2013-ban). Biztosított: a Magánszemély; Kedvezményezett a Magánszemély Biztosítási évforduló: évente, június 20. 2019 évben biztosítási díj összege személyenként 36 000 Ft. (2019. 01. 01-től az szja-törvény értelmében adóköteles jövedelem a magánszemélynél). A társaság a magánszemélyeknek kiszámlázza és megfizetteti a biztosítás teljes összegét, 36 000 forintot. Kérdésem: jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a magánszemélyek nem szereznek jövedelmet, bevallási, járulék-, és adófizetési kötelezettség (08, Szja) a magánszemélyeknél és a társaságnál nem keletkezik? Üdvözlettel: VM
Számla vagy nyugta?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyesen járok-e el, ha még mindig a készpénzfizetési számla mellé odatűzöm a gépi nyugtát? Nap végén az összes készpénzzel történt eladást a pénztárgépszalag tartalmazza, ez kerül be a könyvelésbe bevételként. Havi tételes összesítő készül a szalagokról, a könyvelő egyösszegben viszi fel bevételként. Egyéni vállalkozásról van szó. Hibázok-e, ha továbbra is így kezelem a bolti értékesítést, nem pedig aszerint, hogy vagy nyugta vagy számla, és ez esetben a számlákat, valamint a pénztárgépes nyugtás eladásokat külön kell összesíteni naponta? Kiskereskedelemben nap végén ez nagy adminisztrációs odafigyelést igényel, mert ha beütöm a pénztárgépbe, biztos, hogy nem marad ki egy készpénzzel fizetett számla sem. Előre is köszönöm válaszukat!.
Számlák alaki követelménye könyvelés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem az alábbiakban a segítségét: a számlák kontírozását évek óta úgy végezzük, hogy nem a számlára, hanem egy külön előlapocskára kontírozunk és ezen a lapon megtalálható a számla minden beazonosíthatósága. Kérdésem, kötelező-e a számlán rögzíteni a kontír sorokat, vagy elegendő ez az esztétikus kivitelezés, vagy egyáltalán előírás-e még? Köszönöm válaszát.
Gyed melletti munkavégzés kata szüneteltetése mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönjük szakmai segítségét, válaszát. https://adozona.hu/kerdesek/2019_10_18_Gyed_melletti_munkavegzes_KATA_sz_qsh Megbízásos jogviszonyhoz szeretnék kiegészítést adni. A megbízó megbízási díjat fizet (számfejt) a megbízott által fizetendő járulékokat levonja, valamint a megbízási díj után a megbízó általi kötelezettségeket (szocho, vagy kiva) megfizeti a levont járulékokkal együtt. A megbízott számlát nem állít ki a megbízó részére. A nyelvi oktatás skype-n folyik, nem a megbízó székhelyén, telephelyén. Ilyen jellegű megbízásos jogviszony esetén is fellép a kata-fizetési kötelezettség? Köszönöm szakmai segítségnyújtásukat.
Nem a cég nevére szóló számla kiegyenlítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mint könyvelőiroda alkalmazottja kérdezem Öntől, hogy van-e megoldás az alábbi esetre. Mint könyvelőiroda általában utólag értesülünk ügyfeleink különféle megállapodásairól: Az adott alapítvány előadás tartására meghívta xy ameriaki állampolgárságú neves professzort, aki díjazás nélkül, csak a költségei megtérítését kérte. Megvette a repülőjegyet, a számla "természetesen" a nevére szólt. Irodánk a pénzügyi teljesítést e számla kiegyenlítésére megtagadta. Kérésünkre, hogy az alapítvány nevére szóló számlára módosítsák a befizetést, elutasító választ kaptunk a kapcsolattartótól, mondván, hogy ott ez elképzelhetetlen... Kérdésünk, hogy milyen módon fizethető ki a professzor útiköltsége, vagy így egyáltalán nem fizethető ki részére? Válaszukat várva, köszönettel Molnár Istvánné Munkaügyi ea.
Hitelből fizetett ingatlan áfaidőpontja II.
Kérdés
Megértettem Kelemen László szakértő úr válaszát. De ha nem állítható ki számla tulajdonjog fenntartása mellett, akkor valamennyi CSOK- os , illetve utólagosan pénzintézet által kiegyenlített ingatlan számlájának a kiállítása helytelen, mert a tulajdonjogot egy ingatlant értékesítő sem adja át a vételár kiegyenlítéséig, viszont a pénzintézet számlát kér ahhoz, hogy a vételár hitelrészét kiegyenlítse. Kérdésem, hogy lát-e megoldást ennek az anomáliának a feloldására. Válaszát előre is köszönöm Sándor Józsefné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
