2541 találat a(z) számla cimkére
Iratőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk a könyvelése kiszervezése alatt áll indiai szolgáltatónak. Kérdésem az iratok őrzésével kapcsolatos. Számláink nagy része pdf-ben érkezik, azokat továbbítjuk Indiába e-mail-en, illetve közös tárhelyre mentjük, innen kerül feldolgozásra. A papír alapú számlákat scanneljük, és szintén továbbítjuk kinti kollégáiknak, ahol a könyvelés megtörténik. A számla könyvelés után, az integrált rendszerünkbe is becsatolásra kerül a könyvelési dokumentum mellé, onnan bármikor előkereshető. Kérdésem a következő: megfelel-e a követelményeknek az iratőrzés ezen módja, vagy szükséges a számlákat nyomtatnunk és fűznünk is manuálisan? A vámhatározatok esetében is ugyanígy járunk el. Egy esetleges ellenőrzés esetében elégséges-e, ha a bizonylatokat pdf-ben tudjuk előállítani? Ha elégséges elektronikusan tárolni a bizonylatokat, azokra a 8 év megőrzési idő vonatkozik? Válaszukat köszönöm!
Pénztárgépbe beütött számláról adatszolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!
Alanyi adómentes áfafizetési kötelezettsége
Kérdés
Alanyi adómentes egyesület 72 hónappal ezelőtt idegen ingatlanon beruházást hajtott végre. A beruházás értékét az egyesület aktiválta, és amortizációt számolt el évente. Az ingatlan tulajdonosa értékesíteni kívánja az ingatlant. Az értékesítés kapcsán az egyesületnek kifizeti a beruházás értékét. A kérdés az, hogy az egyesület milyen számlát állítson ki a beruházás értékesítése kapcsán? Ingatlanról nem adhat számlát, mert nincs a tulajdonában ingatlannyilvántartásba bejegyzett ingatlan. Idegen ingatlanon végzett beruházás kapcsán, tárgyi eszköz értékesítés áfa felszámításával szóba jöhet-e – ha nincs a birtokában olyan eszköz amit el tudna adni? Vagy az a helyes, ha a szolgáltatásnyújtás kategóriában kerül a számla kiállításra (felújítási szolgáltatás megállapodás szerinti értéke), ebből adódóan erre az ügyletre alanyi áfamentesként áfa nélkül kell számláznia?
Bizományos értékesítés elszámolása katás vállalkozásnál
Cikk
Olvasónk katás bt. keretei között bizományos értékesítést is végez. De lehet-e bizományos értékesítésnek tekinteni azt a konstrukciót, ahol a bizományosi jutalék elszámolása előre történik? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő adott választ.
Műalkotás értékesítése áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, aki műalkotások hagyatékkezelésével és értékesítésével foglalkozik. Az alapító okiratban szerepel többek között: "Az alapítvány további célja a gyűjtemény művészeti értékének folyamatos gyarapítása, a gyűjtemény bővítésével vagy a gyűjteményből való körültekintően megválasztott értékesítéssel az alapítvány működtetése érdekében." Kérdéseim az alábbiak: 1. Amennyiben az alapítvány értékesíti a műveket, áfás vagy áfamentes számlát kell-e kiállítania (használt cikknek minősülnek-e a műalkotások)? 2. Alkalmazható-e a különbözeti áfa a számlázás során? 3. Alkalmazható-e a különbözeti áfa olyan művekre, amelyek előtte például kiállításon voltak vagy galériákban voltak megtekinthetők (akár Magyarországon, akár külföldön)? 4. Az áfás értékesítéssel jelentős piaci hátrányok érik az alapítványt, melynek elsődleges célja nem lehet az értékesítés. Van-e bármilyen egyéb lehetőség az áfamentes értékesítésre? Válaszát nagyon köszönöm!
Kötbér továbbhárítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégünk (mint szolgáltatást igénybe vevő) ez év elején felmondta X telekommunikációs szolgáltatóval korábban megkötött telefon- és internetszolgáltatási szerződését, és Y szolgáltatóval kötött szerződést. Mivel a szerződés megszüntetésére az X szolgáltatótól vásárolt telefonkészülékre vállalt hűségidő lejárati időpontját megelőzően került sor, ezért az X szolgáltató kötbér megfizetésére kötelezte cégünket. A kötbér összegéről X szolgáltató - helyesen - nem számlát, hanem ún. kötbérértesítőt (számviteli bizonylatot) állított ki, és küldött meg részünkre. A kötbér nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, ezért sem számla kiállítása nem, sem áfa felszámítása nem szükséges. Y szolgáltató a megkötött szerződésben vállalta, hogy átutalja a kötbér összegét cégünk bankszámlájára az általunk Y szolgáltató nevére kiállított és megküldött számla alapján, hogy ebből rendezni tudjuk az X szolgáltató felé fennálló kötbér jellegű tartozásunkat. Helyesen értelmezzük, hogy a kötbér továbbhárítása már az áfatörvény hatálya alá tartozó ellenértéknek minősül, ezért megfelelően járunk el, ha a kötbér „továbbhárítása” érdekében számlát állítunk ki Y szolgáltató felé a kötbér 27 százalékos áfávalval növelt összegéről? Vagy cégünknek is egy számviteli bizonylatot kellene kiállítania a kötbér összegéről áfa nélkül? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Sz. Bea
Bérként adózó juttatás bevallási időpontja
Kérdés
Tisztelt Adózóna, Dolgozók részére nyújtott, bérként adózó juttatásról beérkezett, késett számla esetében felmerül, hogy mi a helyes eljárás: önellenőrzéssel a számla teljesítésének időpontjára, azaz a juttatás tényleges megvalósulásának időpontjára önellenőrzést nyújtunk be, vagy a számla kézhezvételét tekintjük a "juttatás szempontjából" irányadónak és erre a hónapra adózzuk le a juttatást. Kérdésként merül még föl, hogy az első lehetőség esetén (önellenőrzés) adott esetben az éves - a dolgozóknak január 31-ével már kiadott - adóigazolásokat kell és lehet-e szintén önellenőrzéssel módosítani? Köszönettel várom válaszukat! Czelnai Zsolt Farkas gazdasági igazgató NM Zrt.
Külföldi jutalék adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Én az Etoro nevű Cipruson, Izraelben és az Egyesült Királyágban bejegyzett cégtől kapok havi jutalékot. Az Etoro egy online kereskedési platform, ahol részvényekkel, valutákkal és sok más eszközzel lehet kereskedni. Én a platformon befektetők pénzét menedzselem hasonlóan mint egy bróker, de nem az ügyfelektől, hanem az Etorotól kapok érte jutalékot, amennyiben sikeres vagyok. A jutalékról semmilyen okmányt vagy papírt nem kapok, még egy e-mail-t sem és a pénzt sem a számlámra, hanem az Etoro accountomban helyezik el, nekem kell kikérnem a számlámra, amely amúgy egy londoni székhelyű banknál van. A kérdésem pedig az lenne, hogy kell-e adót fizetnem, bár gondolom igen, de akkor mi után? Hogyan igazolom, ha esetleg kérné a NAV?
Evából áttérés katába
Kérdés
Szolgáltatást végző cég a decemberi teljesítésű áfás számlát januárban állítja ki. Számlateljesítés 2020. január 9., számla kelte 2019. december 9., fizetési határidő 2020. január 9. Azt szeretném megkérdezni, hogy eva szerint kell az ilyen számlát adóztatni, vagy a kata szerint, és akkor 2020-ban áfát kell utána fizetni? A választ előre is köszönöm!
Nyílt végű pénzügyi lizingelt személygépkocsit visszaveszi a lízingbe adó cég
Kérdés
Tisztel Szakértő! Egy cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit lízingel. Ezt a gépkocsit a lizingbe adó cég jóval a futamidő lejárta előtt visszaveszi (vásárolja) a lízingbe vevőtől. Ki állít ki számlát és miről, van-e a számlának áfatartalma? Köszönöm válaszát!
Üzletházban lévő társasházi saját üzlet felújítási alap hozzájárulásának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasházként működő üzletházban van kft.-nek saját tulajdonú üzlete, melynek az üzletházat üzemeltető cég a közgyűlés által meghatározott felújítási alap hozzájárulásról negyedévente számlát állít ki, amely nem előleg és független az üzemeltető cég által ebből kivitelezett felújítások elvégzésétől, azok teljesítésétől. A társasház természetesen évente beszámol a felújítási hozzájárulásokból elvégzett munkákról és a maradványról. Kérdésem, ez szabályosnak tekinthető-e, illetve az így megkapott számlákat költségként elszámolhatja-e a kft.? Ha nem, akkor miként kell azt helyesen kezelni? Üdvözlettel T.Ildikó
Sorsjegy-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
PTGSZLAH számla jelentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném a következőben: adott egy cég, ahol kiskereskedelmi tevékenységet végeznek, tehát pénztárgéphasználatra kötelezett. A vásárlásokról pénztárgépben kiállított nyugtákat ad a vásárlónak. Mi a teendő export értékesítés esetén, amikor a vásárló számlát kér? A pénztárgépbe ez az összeg nem kerül rögzítésre, a számlák nagyrészt átutalásos fizetési módra vannak kiállítva, amit többnyire készpénzben egyenlítenek ki, nem pedig banki átutalással. A kiegyenlítésről bevételi pénztárbizonylat van kiállítva. Ilyen esetben kell-e PTGSZLAH adatlapon ezeket a számlákat jelentenünk, ami nem kerül beütésre a pénztárgépbe, mert a vevő számla kiállítását kéri? Köszönöm válaszát! Üdv: CsÉva
Javítási szolgáltatás
Kérdés
Cégünk javítási szolgáltatást nyújt a vevőinek és erről a teljesítéskor számlát állít ki, azon feltüntetve a felhasznált anyagokat és az elvégzett munkát is. Ezt cégünk szolgáltatási tevékenység árbevételeként könyveli és a raktárból az anyagkiadásokat anyagköltségként számolja el. Egy vevő jelezte, hogy kéri, két külön számlában számlázzuk a felhasznált anyagokat és az elvégzett munkát, amit technikailag meg is tudnánk oldani, de nem tudom helyesen járnánk-e el, mivel ebben az esetben is szolgáltatási tevékenységünk árbevételeként és az anyagfelhasználást anyagköltségként tudjuk könyvelni, mivel ez a valós esemény. A vevő szándéka, hogy a javításhoz felhasznált anyagokat anyagköltségként könyveli majd és a munkadíj számlát igénybe vett szolgáltatásként. Kérem véleményüket ebben a kérdésben!
MLM bónuszjóváírás kiszámlázása
Kérdés
Tisztelt Cím! Van egy kft. amely az MLM rendszer keretein belül illóolajokat vásárol, a megrendelések és a besorolási fokozata után pedig bónuszpontokat írnak neki jóvá. Az MLM rendszer lényege röviden, hogy egy termék fogyasztója a terméket továbbajánlja egy másik lehetséges fogyasztónak, s így ő maga személyesen, közvetlenül részt vesz az értékesítésben. Ez alapján mint ajánlót az általa „értékesített” termékek után bizonyos javadalmazás illeti meg. Ha az ő vásárlója a terméket ismételten sikeresen továbbajánlja, s ebből következően újra vásárlás és fogyasztás történik, a tovább-ajánló személyeket jutalék illeti meg, és az eredeti ajánló ebből a jutalékból is jutalék-részesedést kap. Ezek a bónuszok a továbbiakban levásárolhatók vagy kiutalásra kerülhetnek. A kft. eddig ezekből a bónuszokból fedezte a további vásárlásait, de most jóváírtak a bankszámláján egy jelentősebb összeget a fennálló bónuszai alapján. A kérdésem az lenne hogy milyen dokumentum szükséges ennek a pénzmozgásnak az alátámasztására? Szükséges számla vagy szerződés, és ha igen, hogyan kell helyesen kiszámlázni a kapott kedvezményt? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
