2541 találat a(z) számla cimkére
Számlázás stock oldal felé
Kérdés
Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!
Bankkártyás fizetés és számla kiállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál lehetőség van bankkártyás fizetésre. Van, amikor a vevő számlát kér. Kiállítja a számlát (bankkártyafizetés megnevezéssel), beüti a pénztárgépbe, mint bankkártyás bevételt. A pénztárgép napi zárásnál megjelenik külön tételként a bankkártyás fizetés. A könyvelésbe a kiállított számlát kell-e könyvelni, mint vevő követelés vagy a terminál által kiadott nyugta másolatot kell a könyvelésben szerepeltetni, mint egyéb követelés? Köszönöm válaszát!
Láncügylet, melyben az egyik tagország EU-n kívüli
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött egy horvát (közösségen belüli) céggel, termékvásárlás tekintetében. Viszont az áru Szerbiából (közösségen kívülről) érkezik közvetlenül Magyarországra. A fuvarozást a mi cégünk (magyar) rendelte és szervezi meg. Cégünk levámoltatja az árut, importként kezeli, viszont a horvát EU-n belüli cégtől kapunk egy közösségi adószámos számlát. A horvát cég azt mondja, ezt más cégekkel is így csinálják, azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az áru kinek a tulajdonát képezi. Kérdésem az lenne, hogy ezt az áfabevallásban és számvitelileg hogyan kezelhetem? Van egy áru, melyet levámoltat cégünk, kifizetjük az áfát, kapunk vámhatározatot és van egy közösségen belüli számlám! Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Metszőssy Klára
Tenyésztőtől kutyafelvásárlás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett, azonos című kérdésemre szeretnék pontosítást kérni: Abban az adott kérdésben kérem segítségét, hogy FELVÁSÁRLÁSI jegyet vagy VÉTELI JEGYET vagy MÁS EGYÉB SZÁMVITELI BIZONYLATOT kell kitölteni a felvásárló cégnek, ha a kérdésben megjelölt magánszemélyek azt nyilatkozzák, hogy nem üzletszerű a tevékenység? Köszönöm válaszát!
Nyeremény kiszámlázása
Kérdés
Kft. (áfaalany) babazsákok értékesítésével foglalkozik, melyet webáruházon keresztül értékesít, facebook-on hirdet. A facebook-on nyereményjátékot hirdet a megosztók és a vásárlók között. A facebook rendezi a sorsolást és küldi a nyertes nevét, címét, hogy kinek kell a nyert babazsákot elküldeni. A megnyert babazsák számlázásával kapcsolatos a kérdésem, azaz a nyereményt hogyan kell kiszámlázni, mi a számla fizetési módja, teljesítési időpontja, hogyan vezetem ki készletről. Mikor a babazsákokat megvásároljuk, akkor árubeszerzésként kerülnek könyvelésre. A nyereményről történt kimenő számlát egyéb bevételként könyveljük? Kérem segítségüket a számlázás bemutatásában és a nyeremény könyvelésében. Köszönöm.
Ajándékozás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Óvodának ajándékoznánk 1 db számitástechnikai eszközt. Kell-e számlát adni, ha ajándék, milyen dokumentáció szükséges, hogy az óvoda nyilvántartásba tudja venni? Előre is köszönöm válaszukat.
Közvetett vámjogi képviselő számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a magyar számviteli törvény hatálya alá tartozó szállítmányozó kft.0, aki egyik ügyfelének (importőr) szerződés alapján megelőlegezi a vámfizetést és a hozzá tartózó bankköltséget is, a vámeljárás során közvetett vámjogi képviselőt biznak meg. A folyamat: a szállítmányozó cég elutalja a vám- és bankköltséget egy összegben dijbekérő alapján a közvetett vámjogi képviselőnek, aki az összeg beérkezésekor előleget állt ki, majd az a számlát egyből le is sztornózza. A szállítmányozó cég kiszámlázza az (importőr) vevőjének a bankköltségeket és továbbitja a vámhatározatot részére, alátámasztva ezzel az utalás költségeit. A közvetett vámjogi képviselő kizárólag az áruk importőrének nevére állítja ki a számviteli bizonylatát, melyen szerepel az ipari vám- és bankköltség. s a szállítmányozó cég nevére nem állít ki bankköltségről semmilyen számviteli bizonylatot. Kérdésünk : A jogszabályoknak megfelelően jár-e el a közvetett vámjogi képviselő, hogy - előlegszámlát állít ki a pénzutalásról, s majd egyből sztornózza? - a szállítmányozó cégnek nem állít ki számviteli bizonylatot a bankköltségről? Lehetséges lenne-e, hogy a szállítmányozó cégnek számlázza ki az utalással kapcsolatos bankköltséget? Közvetett vámjogi képviselő alkalmazása esetén a vámmal kapcsolatos ügyintézési eljárásnál mik a számlázási szabályok a vámjogi képviselő részéről? Válaszukat előre is köszönöm!
Külföldi képviseletek bizonylatkibocsátása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi állam képviselete hitelesítési díj fizetése után Magyarországon nem a magyar számviteli törvénynek megfelelő bizonylatot állítja ki. A kifizetés a vállalkozás gazdasági tevékenységével (export) kapcsolatosan merült fel. A bizonylat tartalmazza, hogy mikor állították ki, és mire vonatkozik (hitelesítés), valamint aláírást és bélyegzőt. Viszont sorszámot nem tartalmaz, egy sima fehér lapon van. Mivel külföldi képviseletről van szó, vonatkozik-e rá ebben az esetben a hazai előírás? Válaszát köszönöm.
Katás vállalkozó számlanyitása: kell vagy sem, forint vagy deviza?
Cikk
Katás egyéni vállalkozónak szükséges-e külön vállalkozói folyószámlát nyitnia, illetve fenntartania, amennyiben két pénznemben (forint, illetve euró) várható bevétel? Számlázás esetén használható-e a lakossági folyószámla? A bevételi nyilvántartásnál kell-e havi számlakivonatot mellékelni? Szükséges-e a számlakivonatokat megőrizni? – sorolta kérdéseit olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Teljesítés dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk számítógépes szolgáltatást nyújt partnereinek. Jelen esetben egy 6 hetet átölelő iőszakról van szó, ameddig rendelkezésre bocsátjuk termékünket. Kérdésem milyen dátumokkal helyes kiállítani a számlát? Időszak: 2016.09.21 – 2016.10.14 Kiállítható e a számla 2016. 09. 26.án, korábban mint az időszak utolsó napja? Előlegnek minősül e az? Fizetési határidő szerződés szerint, kézhezvételtől számított 15 nap. Jó dátumnak minősül-e 2016. 10. 11.? Igaz az a kiállítástól számított 15. nap, de cégünk tudja, hogy a kiállítás és a kézhezvétel között eltelhet néhány nap, így nem szigorú a határidőt illetően. Valamint a teljesítési dátum lehet-e az időszak utolsó napja, 2016. 10. 14?! Kérem mindkét esetben, ha helyesek a dátumok, ha nem, írja meg a vonatkozó szabályozást, amiből kiderül, hogyan jár el helyesen a cég. Válaszát előre is köszönöm!
Visszaigényelhető áfa
Kérdés
Egy kft. a székhelyén ( építési engedéllyel) átépít egy nyári konyha épületet. A kivitelezővel kötött szerződés szerint az összes anyagbeszerzést a kft. finanszírozza (a nevére szóló számlák alapján). A számlák könyvelését befejezetlen beruházásként könyveljük, és majd a kivitelező számlája alapján, a használatba vételi engedély alapján aktíváljuk. Kérjük segítségüket és szíves véleményüket, hogy az áfabevallási kötelezettségünk mikor keletkezik: folyamatosan az egyes anyagszámlák alapján, vagy a beruházás aktíválásakor? Segítségüket előre is köszönjük. K
Katás egyéni vállalkozói számla vagy megbízás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kata alá tartozó egyéni vállalkozó egy könyvelőirodában, heti 3 x 4 órát dolgozik, mint könyvelési, bevallási egyeztető. A munkaviszonytól való elhatárolás feltételeiből legalább 2 feltétel teljesül, így nem minősül munkaviszonynak. Ugyanakkor nem tudom, hogy a katás vállalkozó bocsáthat-e ki erről számlát, vagy a NAV megbízási jogviszonynak tekinti majd? Mire kell odafigyelni a szerződésnél, illetve mi a különbség a számlázásos ügylet és megbízásos jogviszony között? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Internet-hozzáférési szolgáltatás – áfaváltozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: 2017. január 1-jétől az internethozzáférési szolgáltatás áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken. Cégünk számlázási gyakorlata a következő: 2016. december 04-én 14 napos fizetési határidővel állítjuk ki a 2017 januárra időszakra szóló számlát. Amennyiben a fizetési határidő lejártát követő 30 napon belül a számla nem kerül kiegyenlítésre, akkor a szolgáltatás korlátozásra kerül. Emiatt a már kiállított számlát módosítani szükséges januárban. 1. Variáció: jól gondolom-e, hogy az így januárban kiállított korrekciós bizonylaton 27 százalékos áfát kell szerepeltetni, amit majd a januári időszakról szóló áfabevallásban kell szerepeltetni? 2. Variáció: a módosítás nem egy bizonylattal, hanem úgy valósul meg, hogy a decemberben kiállított számla teljes mértékben érvénytelenítésre kerül januárban és a tört időszakról egy új számla kerül kiállításra. Azokon is 27 százalékos áfakulcsot kell szerepeltetni? Illetve milyen dátumot kell szerepeltetni ilyen esetben az érvénytelenítő, illetve az új bizonylaton? Mindkét bizonylatot a januári időszakról szólóbevallásban kell szerepeltetni? (Mivel a kettő együtt módosítja az eredeti számlát), vagy az új számlára már az új teljesítési időponttal kell kiállítani? Köszönettel
Bélyegzőhasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy áfás cég kézi számlatömbben számláz, akkor köteles-e használni a bélyegzőjét, vagy elegendő, ha kézzel kiírja a szükséges adatokat (név, cím, adószám)? Válaszát köszönöm!
Magánbankkártyával fizet céges vásárláskor: így lehet elszámolni
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésként ismételten feltett témához kapcsolódóan kérdeznék: könyvelésünk a magánkártyával vagy más esetben magánbankszámláról utalt kifizetéseket a bizonylat(számla) alapján tagi vagy magánszemélytől kapott kölcsönnek könyveli. T5... K451.. . A pénztárból történő rendezést pedig a kölcsönnel szemben könyveljük: K381 T451.. Ennek oka, így a számla teljesítési ideje megegyezik (ami alapján az áfát beállítjuk) a számlán feltüntetett teljesítési idővel, szemben a pénztárból kiállított kiadási bizonylat alapján elszámolt dátummal. Valamint ez alapján valóban akkor kerül kifizetésre (megtérítésre) a más személy által pénzügyileg rendezett bizonylat, amikor a cégnek erre valóban van pénzügyi fedezete a pénztárban, de arra is volt példa, hogy a cég átutalta az összeget a számla valós kifizetőjének, a "kölcsönadónak". Ezt a módszert azért is alkalmaztuk, mert sajnos találkoztunk olyan céggel (könyvelésünkre átvett cégről beszélek), ahol egész nagy, milliós beruházást (kávézó létrehozása: eszközök, ingatlan-felújítás, áru, anyag vásárlása) a cégvezető saját számlájáról fizetett és a cég a tevékenységét valóban ebben a beruházásban végezte. Ebben az esetben esély sem volt arra, hogy a pénztárból kifizesse a kiadásokat, mivel bevétele csak a beruházás létrejötte után keletkezett. A kifizetett összeg nagy részét még a mai napig nem fizette vissza a cég a tulajdonosnak. A kölcsönt lebizonylatoltuk kölcsönszerződéssel (igaz utólagosan). Lehet ez így szabályos elszámolás?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
