2768 találat a(z) számlázás cimkére
Magánszemély – bérleti díj, eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadó számlát kíván kiállítani bérbeadásról 1 millió 500 ezer forint értékben. Elszámolási időszak: 2017.01.01.-2017.12.31., számlakiállítás kelte: 2017.12.22., fizetési határidő: 2018.01.22., teljesítés: 2018.01.22. A számla kiegyenlítése is 2018.01.22.-én fog megtörténni. Ebben az esetben az ehót már nem kell fizetni a 2018. évi törvénymódosítás miatt? Mi a helyzet abban az esetben, ha a fenti adatokkal állítják ki a számlát, de a bérleti díj átutalása a fizetési határidő előtt, 2017.12.28-án történik? Köszönöm válaszát!
Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely ideiglenesen ingyenes reklámfelületet biztosít a szerződéses partnerei számára. Ezt a reklámfelületet a kft. is bérli egy másik kft.-től. Ennek az összege a példa kedvéért legyen 60 ezer forint plusz áfa. Tehát a bejövő számlában lévő eseményt egy ingyenes ügylethez fogja felhasználni. Kérdés, hogy a bejövő számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? És a bejövő költségszámla taoalap-növelő-e? A térítés nélkül nyújtott szolgáltatásról számlát állít ki a partner felé és az áfát is megfizeti. Mégpedig úgy, hogy hat vevője van, vagyis 6-szor 10 ezer forint plusz áfa összegű számlát állít ki. A számlára ráírja, hogy ingyenes ügylet, és az áfát a kibocsátó fizeti meg. Az ingyenes ügyletről a számlát befogadó félnél helyes a T52 – K96-os kontírozás? És az ingyenes szolgáltatást nyújtó félnél hogyan könyveljük ezt az eseményt? A térítés nélkül nyújtott szolgáltatás nettó részével (6 x 10 eFt), vagy a nettó plusz áfaösszeggel (6 x 10 eFt + áfával) kell a taoalapot megemelni? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lakóingatlant vásárolt egy társasházban, melyet a kivitelező 5 százalékos áfával értékesített ügyfelem részére, mely áfát a vállalkozás levonásba helyezte. A használatba vételi engedély még nincs meg, mivel nincs teljesen kész az ingatlan. Ügyfelem most értékesíteni szeretné ezt a lakást. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor, ha magánszemély részére értékesíti, akkor a számlát 5 vagy 27 százalékos áfával kell kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi honorárium áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes alapítvány egy pályázat keretén belül részt vett egy franciaországi színházi fesztiválon. A színdarab alkotója az amerikai cégén keresztül számlázott honoráriumot az alapítványnak. Az a kérdésem, hogy ennek a számlának van-e áfavonzata? Előre is köszönöm a segítségüket: Vadas Zsuzsanna
Áfa, számlázás
Kérdés
Tisztelt Cím! Az alábbi gazdasági esemény áfabeli megítélésében szeretném kérni a segítségüket: Három közösségi adóalany ügylete, ahol 1HU (Magyarország), 2DE (Németország), 3HU (Magyarország) a szereplők. 1HU megrendel terméket 2DE partnertől. 2DE megrendeli a termék legyártását 3HU partnertől. Termék elszállítása 3HU partnertől történik 1HU felé. Hogyan történik ennek az ügyletnek a helyes számlázása, milyen áfakulcsokat kell használni? 3HU partner milyen melléklettel számlázhat 2DE partnernek? Várom szíves válaszukat Üdvözlettel Kerékgyártó Istvánné
Üzleti ajándék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Implantátumokat forgalmazó magyarországi cég az implantátumokat megveszi egy osztrák közösségi adószámmal rendelkező cégtől. Mivel a magyarországi cég is rendelkezik közösségi adószámmal, az áfabevallásban beállítja a fizetendő és a levonható áfába ezen tételeket. Az értékesítés Magyarországon történik 27 százalékos áfakulccsal. Most, hogy közeledik az év vége, a magyar forgalmazó szeretne ajándékozni az implantátumokból a vásárló cégeknek. Ez milyen adófizetési kötelezettséggel jár, valamint a számlán fel kell-e tüntetni ezen tételeket? Amennyiben igen, mi a helyes számlakiállítás és adómegfizetés? Köszönöm válaszukat!
Telekértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlanügyleteinek helyes áfamegítélésével kapcsolatban merültek fel kérdéseink. 1./ Társaságunk ingatlant szeretne vásárolni. Az adásvételi szerződésben „kivett üzemi terület művelési ágú ingatlan” megjelölés szerepel, természetben ez egy felépítménnyel rendelkező terület. A vételár részletezésénél külön tételként tüntetik fel a felépítmény és a telekingatlan vételárát, valamint az eladó kijelenti, hogy az ingatlanértékesítési tevékenysége körében az általános szabályok helyett az adókötelessé tételt választotta (áfatörvény 86. § (1) bek. j) és k) pontjai, 88. § (4) bekezdése), erről az adásvételi szerződésben nyilatkozott, illetve társaságunk is meggyőződött erről a NAV áfaalanyok nyilvántartási rendszerében. Helyesen jár-e el az eladó, ha a felépítmény mellett a telek vételárát is fordított adóval számlázza? 2./ Társaságunk ingatlant is szeretne értékesíteni. A kérdéses ingatlan ipartelep megnevezésű, osztatlan közös tulajdonban áll, melyen található felépítmény. A felépítmény nem társaságunk tulajdona. Társaságunk ingatlanértékesítés tekintetében az általános szabályok szerint adózik. Jól gondoljuk-e, hogy a telek értékesítésekor áfamentesen kell számláznunk, mert osztatlan közös felépítménnyel rendelkező területről van szó? Amennyiben a telek az értékesítést megelőzően megosztásra kerül, és külön helyrajzi számon szerepel majd a mi tulajdonunk, akkor az értékesítés áfamegítélése változik, azaz 27% áfával kell számláznunk?
Földeladás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Általános adózói minősítésű kft. eladna üres belterületi földet. (Áfa nélküli számlával vette.) A számlát áfával vagy anélkül kell kiállítani? Köszönöm válaszát.
Pénztárgép helyett számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pénztárgéphasználatra kötelezett autószerelő egyéni vállalkozó jelenleg pénztárgéppel tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének. Ez a gyakorlatban havi 1-2 beütést jelent, mivel szinte minden bevételéről számlát állít ki. Lehetősége van-e "átállni" a gépi nyugta helyett a számlakiállításra (gyakorlatilag ez van most is) és a NAV felé történő havi adatszolgáltatásra? Köszönöm válaszát: CSCS
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi engedményezett követelésről szeretnék kérdezni, hogy vajon számlát kell-e kiállítanom, és ha igen, áfásan vagy áfamentesen? Az egyik ügyfelünknek van egy engedményezett követelése, amit kifejezetten bizonytalan megtérülésű követelésként vett meg, ki is fizette, egy folyamatban lévő perben érvényesíteni kívánt követelést tartalmazott. Ami lényeges: az eredeti jogosult, akitől ügyfelünk a követelést megvásárolta, felszámolási eljárásban volt hitelező, ahol a hitelezői igénye kielégítéseként ezt a peresített követelést kapta meg, tehát az ügyfelünk ennek a hitelezőnek a helyébe lépett, és viszi tovább a peres eljárást. Maga az engedményezés mindenben megfelel a jogszabályoknak, a Ptk.-nak és az áfatörvénynek is. Az engedményezett követelés, ami miatt folyik a per, egy meg nem fizetett bérleti díjról szól, ami áfás. A kérdésünk az lenne, ha a pert megnyernék, abban az esetben meg kell fizetni az engedményezés vételára és a kapott összeg közötti érték áfáját? Miután kifejezetten bizonytalan követelésként vette meg a cég a követelést, pernyertesség esetén biztosan többet kapnának, mint amennyibe a követelés megvásárlása került. Ügyfelünk – aki a követelést megvásárolta – nem tette áfássá az ingatlan bérleti díját a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tehát csak áfamentesen tudná leszámlázni. Ebben az esetben az ítéletre utalva fogok kiállítani áfás számlát? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés tulajdonjog-fenntartással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a tulajdonában lévő ingatlant értékesíti. Az ügylet fordított adózású (használt ingatlan, adókötelessé tétel, adóalanyok a felek). A vételár kifizetése szerződés szerint az alábbiak szerint történik: – A szerződés megkötésekor előleg utalása az eladó bankszámlaszámára. – Majd további két részletben, szintén az eladó bankszámlaszámára 2017.12.29-ig kell kiegyenlíteni a teljes vételárat. A foglaló után fizetett két vételárrészlet nincs nevesítve a szerződésben, és az sem, hogy az előleg vagy vételárrészletnek minősül-e. A birtokba adás, illetve a tulajdonjog-bejegyzés nem történt meg, az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés: "Eladó a szerződés aláírásával ahhoz járul hozzá, hogy a jelen adásvételi szerződés benyújtásával az Inytv. 47/A § (1) bek. b) pontja alapján a Földhivatal az eljárást vegye nyilvántartásba, és tartsa függőben az Eladói Bejegyzési engedély benyújtásáig, de legfeljebb 2018.01.17. napjáig. Eladó a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg külön nyilatkozatban köteles feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adni ahhoz, hogy Vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén minden további megkérdezés nélkül bejegyzésre kerüljön. (Bejegyzési engedély)." Kérdéseim a következők: 1. Az ingatlanértékesítés számlázása mikor, milyen dátumokkal kell, hogy megtörténjen? Áfa szempontjából mi a teljesítés napja? 2. Foglalóról/előlegről/részletről kell számlát kiállítani? 3. Sztv. szempontból mi az ingatlan kikerülésének napja?
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás építésiengedély-köteles munkára kapott megbízást alvállalkozóként. A munka elkészült, a különböző ütemekről részszámlák lettek kiállítva, melyek mindegyike fordított áfás. Egy utolsó számla azonban még nem lett kiállítva, és a számlát most állítanánk ki, de a kivitelező már megkérte és meg is kapta a használatbavételi engedélyt. Azt kérdezném, hogy az utolsó számlát még mindig ki lehet-e állítani fordított adózással, vagy fel kell számítanunk az áfát, és egy 27 százalékos áfatartalmú számlát állíthatunk már csak ki? Válaszát előre is köszönöm.
Festmény – számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy olasz festőművész a világ különböző részein készíti képeit, amelyeket galériákban kiállít, és onnan értékesít, aminek ellenértékét a magyar (egyébként áfakörös) kft.-je számlázza. Milyen áfával számlázza ki a képeit, ha mondjuk egy olasz galériából adja el azokat Franciaországban, vagy mondjuk egy török galériából adja el Törökországban? Előre is köszönöm. Üdv.
Szolgáltatásnyújtás – közösségi adószám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. egy német adóalanynak (kft.-nek) végez Magyarországon szolgáltatást. A szolgáltatás számítógépes programozás, szoftverfejlesztés, egyéb számítástechnikai tevékenység. Mindketten rendelkeznek közösségi adószámmal. Ebben az esetben a szolgáltatást áfamentesen kell leszámlázni? Azaz közösségi szolgáltatásról van szó, és a megrendelőnek kell az áfát megfizetnie? Köszönöm!
Időszakos elszámolás
Kérdés
Időszakos elszámolású ügyleteknek minősülnek-e a következő esetek: 1. Egy kft. az önkormányzatnak síkosságmentesítést, hóeltakarítást végez, időszakonként (amikor szükséges). Az adott időszak 11.01-11.15-ig szól, emellett ügyeleti szolgálatot végez. 2. Virágoszlopok beszedését, növényi hulladék raktározását is végzi. Ezt is időszakonként (2017.10.01-2017.10.08.) Ezekben az esetekben van teljesítésigazolás minden egyes elvégzett időszakról. Gyakran előfordul, hogy a teljesítésigazolás dátuma későbbi, mint az időszak utolsó napja. Példa: elszámolt időszak: 2017.11.06-2017.11.10., teljesítésigazolás dátuma: 2017.11.13., fizetési határidő: 30. nap. Hogyan kell helyesen kiállítani a számlát? Köszönettel. A válasz nagyon sürgős lenne:
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
