2768 találat a(z) számlázás cimkére
Bankkártyás fizetési mód
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi kft. vállalkozási szerződéssel szerződött üzletkötők bevonásával értékesíti termékeit. A cégnek üzlete nincs, kiizárólag az üzletkötőkön keresztül lehet vásárolni. Az üzletkötő járja az országot, és a beérkezett rendeléseket küldi a központba, ahol az áru összekészítése szállításra, illetve a számlázás is történik. A fizetési mód átutalásos, utánvétes. Az ügyvezető szeretne az üzletkötőknek banki terminált adni, hogy a megrendeléseknél adott esetben lehetőség legyen azonnal bankkártyával fizetni. Kérdés: 1. Ha például egy vevő azonnal a megrendelés leadásakor lehúzza a bankkártyáját az üzletkötőnél lévő terminálon, ott helyben az üzletkötőnek kell-e előlegszámlát adnia? Nyilván ez csak kézi számlatömbből lenne lehetséges. 2. Miután a kártyalehúzás még nem garancia arra, hogy be is érkezik a számlára a pénz, azt gondoljuk, hogy akkor kell előlegszámlát kiállítania, ha a kft. számlájára megérkezik a bankkártyás jóváírás (ez adott esetben lehet 1-2 nappal a tranzakciót követően). Jól gondoljuk? 3; Amennyiben a termék kiszállítása néhány napon belül a kártyás lehúzást követően megtörténik, mindenképpen alkalmazni kell-e az előleg- végszámla számlázási módot, vagy elegendő a vevőnek a végszámlát küldeni a vásárolt termékről? Itt mondjuk lehet 1-2 nap differencia abból a szempontból, hogy a banki jóváírás napja mondjuk március 5, de a terméket például március 7-én szállítják ki. Mi a helyes menete ennek? Köszönettel.
Utólagosan adott engedmény számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témához szeretném kérni szíves állásfoglalását: szolgáltatást nyújtunk a cégeinknek, és munkahiba miatt utólagosan kívánunk adni engedményt. Az eredeti számlát a teljes összegről rendben kiállítottuk, viszont most derült ki a munkahiba, ezért utólagos engedményt szeretnénk adni az ügyfélnek. Jól gondolom, hogy számlahelyesbítőt kell kiállítanunk, ugyanis szeretnénk az áfa összegét visszakapni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tehergépkocsi magáncélú használatának elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégünk tulajdonában lévő teherautók használatával kapcsolatban dolgozóink menetlevelet vezetnek. Mivel telephelyünkön nincs lehetőség a gépkocsik éjszakai tárolására, így a dolgozók az autókkal járnak haza, reggel pedig munkába. Ez több szempontból is megéri nekünk, mivel éjszaka biztonságos helyen vannak az autók, illetve kevesebb a munkába járás üzemanyagköltsége, mintha bérlettérítést fizetnénk a dolgozónak. Ezen kívül előfordul még, hogy kisebb, magáncélú utakra is használják az autót. Kérdéseink a következők: 1. Adómentes juttatásnak minősül-e a dolgozók céges teherautóval történő munkába járása, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat? 2. A magáncélú használatot a NAV által közzétett üzemanyag- és fogyasztási norma és megtett kilométerek alapján számoljuk ki. Helyes-e ez a számítás? 3. A magáncélú használatot ki kell-e áfásan számlázni a dolgozó felé? Ha nem számlázzuk ki, minősülhet-e egyes meghatározott juttatásnak? Ebben az esetben keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? 4. Az üzemanyagköltségek áfája levonásra kerül, kérdésünk az, ha a használat során magáncélú használat merül fel és nem készül számla a dolgozók felé, jogosultak vagyunk-e az áfa 100 százalékos levonására? Válaszukat előre is köszönöm szépen! Tisztelettel: Kaszab Éva
Épületfelújítás számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm az előző kérdésünkre adott választ, még egy kérdés lenne ezzel kapcsolatban, ha kiszámlázzák a felújítást, akkor azt áfásan, vagy áfamentesen kell megtenni? Az előző kérdés-válasz URL címe: http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_25_Epulet_felujitas_ertekesitese_pdg köszönjük szépen
Alanyi mentes katás – értékesítés EU-ba, harmadik országba
Kérdés
Egy katás, nem áfaalany (alanyi adómentes) egyéni vállalkozó közösségen belül kívánja az általa készített termékeit értékesíteni, továbbá szolgáltatást is kíván nyújtani. Ez esetben, mint alanyi adómentes adózónak, a külföldi partner felé milyen adó adattartalommal kell a számlát megírnia, hogyan kell jelezni a partnere felé, hogy alanyi adómentes a hazájában, tehát áfa fizetésre nem kötelezett? Van-e különbség a EU felé, illetve harmadik országba történő értékesítés között a feltett kérdések tekintetében? Erről miként kell az áfa- , illetve a közösségi bevalláson adatot szolgáltatnia? Jól értjük, hogy az ezen jogcímeken szerzett bevételei nem számítanak bele a 8 millió forintos alanyi adómentességi értékhatárba?
Google – számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött a Google ír vállalatával. A honlapunkon megjelenő hirdetések után a Google havonta utal díjat a számlánkra. Erről számlát mi állítunk ki, azonban csak utólag, mert az összeget ők számolják. Alanyi adómentes egyéni vállalkozás a cégformánk, közösségi adószámmal rendelkezünk! A Google tájékoztatása szerint, az áfával nem kell foglalkoznunk, a számlára áfa területi hatályon kívüli megnevezést kell ráírni. Kérdésem, hogy nekünk, mint alanyi adómentes adózónak, valóban nem kell ezzel foglalkoznunk? Ha igen, akkor mi a teendő? Köszönöm!
Szervizdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállodai szolgáltatásnál a szolgáltatáscsomag tartalmazza a reggelit és a félpanziós vacsorát, ami tartalmazza a szervízdíjat. Megtehetjük-e, hogy a csomagárat számlázásnál szétbontjuk, és külön tételen szerepeltetjük a szállodai szolgáltatást reggelivel, a vacsorát és a szervizdíjat? Szervizdíjat egyáltalán számolhatunk-e csomagárnál? Igaz, hogy éttermi szolgáltatás is van a csomagban, de a főszolgáltatás mégiscsak szállodai szolgáltatás. Köszönnettel: Hné
Számlázás harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértők! http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_26_Szamlazas_harmadik_orszagba_rtf Amennyiben termékértékesítés történik 3. országba vagy közösségi államba magánszemély részére, és az áru igazoltan elhagyja Magyarország területét (vámkezelik, illetve a vevő nyilatkozik, hogy kiviszi a terméket, vagy postai feladóvevény igazolja a termék elszállítását), akkor számlázható exportként áfamentesen a termék?
Külföldi autópálya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk magyar áfaalany, fő tevékenysége horvát autópályákhoz kapcsolódó kényelmi szolgáltatások nyújtása. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha a vevők előre bizonyos összeget feltöltenek egy eszközre, akkor nem kell sorban állniuk az autópályán, hanem egy külön kijelölt sávban akadálytalanul haladhatnak tovább. Mi számlázzuk a feltöltés összegét a vevőknek (főként magyar magánszemélyeknek, és például magyar fuvarozó cégeknek), ezt a horvát autópálya-üzemeltető cég továbbszámlázza felénk, mi pedig a forgalom után értékesítési jutalékot kapunk a horvát cégtől. Helyes-e az az eljárás, hogy mivel az áfatörvény 39. paragrafusa alapján ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásról van szó, a teljesítési hely Horvátország, így a magyar cégnek regisztrálnia kell Horvátországban, a számlát a vevőknek horvát áfamértékkel kell kiállítani, és mi is horvát áfával növelt számlát kapunk a horvát cégtől? Lehet-e valamilyen módon a magyar cégnek elkerülnie a horvát áfaregisztrációs eljárást?
Végszámla kiállítása előleg levonása esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. átutalásos végszámlát állított ki a következő adatokkal: a termékértékesítés értékét áfa nélkül tüntette fel, majd levonta belőle az átutalt előleg áfa nélküli ellenértékét. A számlára ráírta, hogy 27 százalék áfakulcsot tartalmaz. A számla végösszege így nulla lett. Az áfa összegét a számla nem tartalmazza, csak a mértékét. Az a kérdésem, hogy így befogadhatom-e számlát? Válaszát köszönöm.
Közösségi útdíj és termék továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozás egyik gépkocsiját fuvarozásra bérbe adja egy magyarországi alvállalkozójának. Ehhez a gépkocsihoz tartozó, a vállalkozás elszámolásain szereplő útdíjat és egyéb termékeket az alvállalkozónak továbbszámlázza. A kérdésem az, hogy helyesen jár-e el a vállalkozás, ha: 1. a közösségi, áfás bejövő számla alapján az útdíj nettó összegét számlázza tovább az alvállalkozónak, 27% áfa felszámításával (a külföldi áfát a vállalkozás az adott országtól visszaigényli), 2. a közösségi, áfa nélküli bejövő számla alapján az útdíj összegét szintén 27% áfa felszámításával számlázza tovább az alvállalkozónak, 3. közösségi, áfa nélküli bejövő számla alapján terméket (mely a fuvarozással és a bérbe adott gépkocsival összefügg) is a 27% adó felszámításával számlázza tovább? 4. Ezekben az esetekben alvállalkozó jogosult levonni a felszámított áfa összegét?
Egyesület áfás tevékenysége
Kérdés
Sportegyesület áfás lett. Az alaptevékenységében benne van sportrendezvények, táborok, tornák szervezése, sportolók és csapatok indítása szakszövetségi bajnokságokon.. Kiszámláztunk az MLSZ nek sporttáborszervezést, ahol a mi sportolóink is részt vettek. Áfásan vagy mentesen kell kiszámlázni? Mit értünk közszolgáltatón, mert az alapszabályban a sporttáborszervezés benne van, tehát ami az alapszabályban van, azt csináljuk, akkor ebben a tekintetben közszolgáltatók vagyunk, igaz? Tehát mentesen kell számlázni. Köszönöm a választ!
Opciós díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött. Az 1. esetben az okiratot három évre kötötték. A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi. Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani? Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? A 2. esetben egy évre alapították a vételi jogot, a vételárba szintén beleszámít. Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla? Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?
Ló bérbeadása magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbiakban kérnék segítséget Önöktől. Egy magánszemély tulajdonában van egy állat, történetesen egy ló. Szeretné bérbe adni egy cégnek, és az ott felmerült kiadásokból, költségekből az áfát visszaigényelni (állatorvosi költség, patkolás, nyereg, tartási díj, zab stb.). Milyen teendői vannak a magánszemélynek? Elég egy bérbeadási szerződés? Adószámos magánszemélyként kell-e szerepelnie vagy áfakörösként (a bérbe vevő cég áfa-visszaigénylése miatt)? TEAOR:7739 (Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése)? A későbbiekben a ló versenyeztetését tervezi, amelyhez szponzorokat fog keresni. Kérdés lenne, hogy – Szükséges-e bármilyen speciális engedély az állat versenyeztetéséhez? – A szponzori díjról számlát kell-e kiállítani? – Marketingszolgáltatásként szerepelhet-e az esetleges számlán? A versenyeztetés során, ha helyezést, díjat, nyereményt kap a ló, annak milyen könyvelési és bizonylatolási kötelezettsége van? Valamint van-e köze ennek a szerencsejátékhoz? Segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel: Gálicza Zoltán Ottóné
Számlázás harmadik országban II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a válaszát. Abban az esetben mi a teendő, ha a szingapúri cégnek nincs közösségi adószáma? Ilyen esetben hogyan állítom ki a számlát? Előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
