2768 találat a(z) számlázás cimkére
Telek értékesítése társasházi lakás eladásánál
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem társasházak, társasházi lakások építésével és értékesítésével foglalkozik. Az alábbi kérdés merült fel, melyben a segítségüket kérem. A kivitelező cég külön megvásárolja az építési telket, parcelláztatja, közművesíti, majd felépíti a társasházat. Az így előállított társasházi lakásokat értékesíti, túlnyomó részt magánszemélyeknek, családoknak. Kérjük állásfoglalásukat, hogy az értékesítésről kötött szerződésben, illetve a számla kiállításában mi a helyes eljárás? 1.) Külön-külön kell feltüntetni és számlázni a lakáshoz tartozó telekhányadot és külön a lakást, autóbeállót, stb.-t? Amennyiben igen, jól gondoljuk-e, hogy a lakáson felszámítandó áfa 5%, a többi tétel esetén pedig 27%? 2.) Vagy esetleg a lakáshoz szorosan (elválaszthatatlanul) hozzátartozó telekhányadot nem kell külön nevesíteni és külön értékkel ellátni? Ilyen esetben a telek a lakás vételárának része, és 5% áfa alá esik? Csak a garázs, autóbeálló, egyéb nem lakás céljára szolgáló részt kell külön feltüntetni, és 27% áfát felszámolni rá? Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Pasztorális Éva Júlia
Láncügylet
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Magyar cégünk bejelentkezési kötelezettségéről kérdezném láncügylet esetén. Német anyavállalatunk svájci leányvállalata ("testvérvállalat") által legyártott termék végső vevője bolgár. A számlázás a svájci cégtől (CH) indul, először a német anyavállalatnak (DE), majd ők továbbszámlázzák Magyarországra nekünk (HU), mivel mi végeztük az értékesítést. Az utolsó lépésben mi (HU) számlázzuk a bolgár (BG) végső adóalany vevő felé. Tehát: CH - DE - HU - BG. A fuvarozást a DE szervezésével egy külső szállítmányozó cég végzi, és közvetlenül szállítja a terméket Bulgáriába azzal, hogy német területen a svájci német határhoz közel egy vámudvarban a szállítmányozó elvégzi a vámkezelést, vagyis ott megáll az áru. Arról nincs infónk, hogy DE vevői vagy eladói minőségében szervezi-e a fuvart. Viszont ennek függvényében kérdeznénk, hogy nekünk, a magyar HU vállalatnak be kell-e jelentkezni az áfa alá Bulgáriában? Ha igen, akkor az ottani mértékkel, az ottani szabályok szerint kellene számlát kiállítanunk? Előre is köszönöm segítségüket.
Fémhulladék-értékesítés szabályai cégnek, magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a szíves segítségét kérni. A kft. áruértékesítéssel foglalkozik, ez a főtevékenysége. Az értékesített árukat (fütőkészülékek) az ügyfelekhez szállítja, viszont a leszerelt használt roncsokat elszállítja tőlük. A roncsokat összegyűjti, és havonta egyszer eladja fémhulladékként. Szeretném megkérdezni, hogy mi a szabályos eljárás? A fémhulladék-felvásárló cégnek az odaszállító munkavállaló vagy az eladni kívánó cég nevére kell a számlát kiállítani? A kft. éves szinten kb. 200 000 forint értékű roncsot értékesít. Jól gondolom, hogy ebben az esetben nem érvényes, hogy magánszemély nevére állíthatnak ki számlát, mert ez az összeg meghaladja a háztartási hulladék kategóriát? Az eladó cégnek szükséges lenne ehhez bármilyen engedély is, ha havi szinten csak egyszer értékesíti az összegyűjtött roncsokat? Magánszemély szabályosan hogyan és mekkora összegért, milyen feltételek mellett értékesíthet fémhulladékot? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Családi ház kivitelezésének áfája
Kérdés
Tisztelt Bartha László! Az alábbi kérdés merült fel: Magánszemély megrendelő generálkivitelezői szerződést kötött egy építési vállalkozóval családi házának megépítésére. A ház 60 százalékos készültségi fokon áll. A magánszemély felbontotta a szerződést a kivitelezővel, mert nem volt megelégedve a munkájával, és keresett egy másik kivitelezőt, akivel szerződni szeretne a háza befejezésére. Az első vállalkozó 5 százalékos áfakulccsal állított ki számlákat a magánszemély megrendelő felé. Kérdésem az lenne, hogy az új kivitelező milyen áfakulccsal állíthatja ki a számláit? Az Ön írásában ezt olvastam:" A létrehozott ingatlan a jogosult részére átadásra kerül. Az 5%-os adókulcs vonatkozik a szerkezetkész, félkész, kulcsrakész állapotban történő átadásra is, illetve mindazon részmunkákra kiterjed, amelyeket az ingatlan szerződésszerű átadásához a vállalkozónak teljesítenie kell. -A kérdésében leírtak alapján ezen feltétel feltehetően teljesül." Mi alapján kell eldönteni, hogy 5 vagy 27 százalékos áfát kell felszámítanunk, ha megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklet 86. § (1) bekezdés j) pontja és a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján az 5 százalékos adókulcs alkalmazási feltételeinek?
Ápolási díj jóváírásának számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi intézmény ápolási osztályára felvett betegei részére minden hónapban kiállítja az ápolási szolgáltatásáról a számláját. Olyan esetben, amikor a szolgáltatás hónap közben megszűnik, a beteg távozása miatt, a beteg nevére jóváíró számlát állít ki az intézmény, ami alapján ő a díjat visszatéríti. Amennyiben a szolgáltatás a beteg halála miatt szűnik meg hónap közben, akkor a nem teljesített ápolási díjat letéti számlára helyezi az intézmény, és az örökhagyó végzést követően az örökös részére kifizeti. Ilyen esetben mi a számlázás helyes módja? Az örökös részére történő kifizetéskor kell a jóváíró számlát kiállítani vagy a szolgáltatás megszűnésekor (a beteg halálának időpontjával)? Ha a beteg elhalálozásakor, akkor a számlán szolgáltatást igénybevevő lehet-e a néhai beteg? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Folyamatos teljesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó folyamatos teljesítésű munkát végez partnereinek. Kérdés, hogy az áfatörvény 58. paragrafusa szerinti dátumokkal kell számláznia vagy normál teljesítés szerint? Példával illusztrálva: 2018. 02. hónapot 2018. 02. 25-én számlázza, 5 napos fizetési határidővel. Akkor a számla a dátumokat tekintve mikor helyes? Ha a számla kelte 2018. 02. 25., a teljesítés. 02. 25., a fizetési határidő 03. 02., vagy ha a számla kelte 2018. 02. 25., a teljesítés 02. 25., fizetési határidő: 03. 02.? Tisztelettel várom válaszukat.
Utazásszervező
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Utazásszervezőként magyar magánszemélytől bérelnénk apartmant Horvátországban. Ha mi Magyarországon értékesítjük, magyar személyeknek az apartmant, akkor milyen adózási vonzata van ennek? Jól tudom, hogy ilyenkor mi áfás számlát állítunk ki a bérlőknek? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szemző Beáta
Szállodai szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Partnerünk 2017-ben kiállított szállodai szolgáltatásról számlát, melyben a teljesítés dátuma az a nap volt, amikor a vendég elhagyta a szállodát. 2018-ban ezzel szemben úgy állítják ki a számlát, hogy a teljesítés dátuma az a nap, amikor az áfabevallásban szerepelteti a szálloda a számla értékét (2018.01.09.). Tehát nem kapcsolódik a szállodai szolgáltatáshoz, mert ez ebben az esetben 2018.05.21-05.27. Azt, hogy a vendég mikor távozik a szállodából, a megjegyzésben szerepeltetik. Viszont a többi partnerünk 2018-ban is úgy állítja ki a számlát, hogy a teljesítés dátuma az, amikor a vendég elhagyja a szállodát. A kérdésem az lenne, hogy elfogadhatom-e így a számlákat?
Saját kiadású könyv értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Írtam egy könyvet, amit ki akarok adni saját költségen, amit utána értékesíteni szeretnék. Adószámos magánszemélyként ez lehetséges? Mik az adózási, járulékfizetési és számlázási teendők? A NAV-nál nem adtak egyértelmű választ, most szeretnék adószámot kérni.
Láncügylet
Kérdés
Kedves Szakértő! Cégünk egy háromszereplős ügylet B résztvevője. A (magyar cég) alkatrészeket szállít egyenesen C (angol cég) számára, a fuvarozást is A cég végzi. Számlát A cég B (magyar cég) számára állítja ki, fuvarral együtt, és B cég fog C számára számlázni szerviztevékenységet, amihez szükség volt az alkatrészekre. Jól gondolom, hogy ez láncügyletnek minősül? Áfa szempontjából hogyan kell számláznia A és B cégnek? Köszönöm a segítséget!
Számlázás
Kérdés
Segítséget szeretnék kérni számlázásban. Adott kft. részszámlákat állít ki egy nagyobb munka során. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a részszámlákon fel kell-e tüntetni a vállalás teljes összegét és a már kiszámlázott részszámlákat, vagy csak számozással kell ellátni az egyes részszámlákat? Köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tárgyieszköz-értékesítés.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó őstermelő (különleges jogállású, kompenzációs felárra jogosult, alanyi áfamentes) termelésben használt tárgyi eszközét szeretné értékesíteni. Az áfáját nem igényelte vissza. Hogyan teheti meg? Adásvételi szerződéssel? Alanyi áfamentes vagy áfával növelt számla kiállításával? Köszönöm válaszát.
Káresemény számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként eszközöket ad bérbe, jellemzően pár napra, ritkábban pár hétre vagy hónapra. Az eszközök az anyavállalat tulajdonában vannak, illetve előfordul, hogy olyan eszközt adunk bérbe, amelyeket korábban mi is bérbe vettünk másik vállalkozástól. Az eszközök természetesen a használat során sérülnek, vagy hiányoznak alkatrészek adott esetben, mikor visszakerülnek a bérlés végén. Ilyenkor az ügyfél kap egy jegyzőkönyvet, hogy milyen sérüléssel kaptuk vissza az eszközt, és számlát állítunk ki a káreseményről. A jelenlegi gyakorlat szerint ezt minden esetben áfamentesen tesszük meg, és egyéb bevételként kezeljük a könyvelésben a bevételt. A káresemény összege azon alapszik, hogy adott esetben mennyibe kerül harmadik fél által megjavíttatni az eszközt, vagy mennyibe kerül pótolni a hiányzó vagy sérült alkatrészt, illetve van, amit saját magunk tudunk javítani, de ennek az összegszerűsége nincs számszerűsítve. Kérdés: helyes-e, hogy a fentiekben felsorolt esetekben áfamentesen számlázunk, és egyéb bevételként könyveljük a bevételt, vagy sem? Külön kéne választanunk az olyan eseteket, amikor javíttatjuk az adott eszközt vagy pótalkatrészt vásárolunk, és azokat áfásan számlázni? Köszönöm előre is.
Tervpályázaton győztes mű áfakérdése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tervpályázaton induló pályaművek közül a nyertes pályaművet a pályázat kiírója megveszi. A pályaműért kapott összeg magában foglalja a szerzői jog megszerzésének vagyoni értékét is. Kell-e az így kapott összegről az áfatörvény szerinti számlát kiállítani, ha igen, akkor terheli-e áfa? Amennyiben kell számlázni, hogyan kell feltüntetni a pályamű felhasználói jogainak átruházását? Köszönöm a választ.
Kiva – számla kötelező tartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni,hogy a kivás cégeknek a számlán fel kell-e tüntetni, a "KISADÓZÓ" jelölést, mint kötelező tartalmi elemet? Véleményem szerint a 2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény 12. § (2) bekezdése csak a katás vállalkozásokra vonatkozik. Viszont egyre több helyen látom az alábbi szöveget megjelenni: "A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. [2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény (kata, kiva hatálya alá tartozó vállalkozások) 12. § (2) bekezdése]". Ez engem elbizonytalanít. Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
