436 találat a(z) rokkantsági ellátás cimkére
Rokkantsági ellátás melletti kereset Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társas vállalkozás tagja, aki csak tag, semmilyen jogviszonnyal nem rendekezett a társaságban, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, munkaviszonyt köt a céggel. Viszont több éve ki nem fizetett jóváhagyott osztalék járna neki (100 milliós nagyságrendről van szó). Mennyiben befolyásolja az osztalék kifizetése a rokkantsági ellátás melletti kereseti korlátot? Beleszámít-e egyáltalán a keresetbe? Ha kéthavi minimálbéres kereset után a harmadik hónapban, a havi munkabér mellett kifizetésre kerülne nagyobb mértékű osztalék – például 10 millió forint – részére, az befolyásolná-e a rokkantsági ellátását? Vagy ilyen ütemezésben ki lehet fizetni a bentmaradt osztalékot? Előre is köszönöm a válaszát! Németh Tamásné
Nyugellátás, kereseti korlát: a minimálbér vagy a garantált bérminimum számít? Cikk
Az utóbbi időben több kérdés is arra irányult, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Kft. tagja munkaviszonyban Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét. Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja szeretne részmunkaidős munkaviszonyban (heti 20 órában) dolgozni az általa 100 százalékban tulajdonolt kft.-ben, ahol egy független fél az ügyvezető. Ebben az esetben a járulékokat a ténylegesen felvett jövedelme vagy a járulékminimum alapján kell-e megfizetni? Kell-e szüneteltetnie a rokkantsági ellátást, ha a jövedelme nem éri el a minimálbér 1,5-szeresét? Segítségét előre is köszönöm!
Rokkantnyugdíj Kérdés
Fiam 28 éves, 80%-os egészségkárosodása van. Jelenleg rokkantsági járadékban, saját jogú családi pótlékban részesül, és mellette 4 órás munkaviszonyban dolgozik. A munkahelye hamarosan megszűnik, így elveszíti a munkáját. Rokoni segítséggel dolgozik a jelenlegi munkahelyén, új munkahely képességei miatt nem jöhet számításba. Az elmúlt 5 évben több mint 3 évnyi munkaviszonyt szerzett. Jogosult-e (érdemes-e) rokkantnyugdíjra? Megtarthatja-e a rokkantnyugdíj mellett a saját jogú családi pótlékot? Meddig járhat neki saját jogú családi pótlék? Előre is köszönöm válaszukat, tisztelettel: Antal
Kereseti korlát rokkantsági ellátás mellett Kérdés
Tisztelt Adózóna Szakértők! Rokkantsági ellátásban (nem rehabilitálható) és fogyatékossági támogatásban részesülő személy munkát vállalna.(Sajnálatos baleset miatt végtagi fogyatékossága élete végéig fennáll.) Szakirányú közép- és felsőfokú végzettséggel és évtizedes munkatapasztalattal rendelkezik. Több eltérő választ kaptam szakmai szervezetektől a részére munkaviszonyban kifizethető maximális összegre, a rokkantsági ellátása megtartása mellett: minimálbér másfélszerese havonta, illetve – tekintettel szaktudására – a garantált bérminimum másfélszerese. A kata kiegészítő tevékenység folytatása is kereseti korláthoz kötött, amelyet túllépve sajnos elveszítheti a tragédia miatt egyebekben jogszerűen megállapított ellátását. A hiba elkerülése érdekében kérdésem a Tisztelt Szakértőkhöz: mekkora a számára munkaviszonyban kifizethető legmagasabb bér, illetve milyen egyéb formákban tud adózott jövedelmet szerezni, az ellátása veszélyeztetése nélkül? Az érintett személy jelezte: mindkét lábszárának hiánya miatt nem szívesen mondana le a jelenleg egyetlen megélhetését jelentő rokkantsági ellátásról. Viszont a most adódott lehetőség (mérnöki, tervezői munka) tartalmasabb, célzatos életet jelentene és a jövedelem révén életminőségét is javítaná. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Rokkantsági ellátásban lévő Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünknek 2019. 01. 01-tjéől a tagja és egyben ügyvezetője is rokkantsági ellátásban részesül (43%). Nyugdíjasnak számít? Ha nem, milyen biztosítási jogviszonynak kell jelenteni a T1041-en? Ha nyugdíjasnak számít és máshol 4 órás munkaviszonyban van, kell utána fizetni a 7500 forintot? Válaszát köszönöm
Minimálbér vagy garantált bérminimum? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülök (C2). Állapotomtól függően résztulajdonosként egy kft. ügyvezetőjeként tevékenykedem. Tagként havi jövedelmem van, minden járulék megfizetésével. Végzetségem főiskola, aminek hasznát is veszem munkám során. Kérdezem, hogy a minimálbér (149 000 forint) vagy a garantált bérminimum (195 000 forint) vonatkozik-e rám, a 150 százalékos bér megállapításánál,hogy a rokkantsági ellátást ne veszítsem el? Válaszát előre is köszönöm: J. L.
2019.01.01-jétől ki minősül saját jogú nyugdíjasnak? Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy 1967-ben született, rokkantsági ellátásban részesülő személy saját jogú nyugdíjasnak minősül-e? Az ugyanilyen korú, rehabilitációs ellátásban részesülő valóban nem minősül saját jogú nyugdíjasnak?
Rokkantsági ellátás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rokkansági ellátással kapcsolatosan szeretném a segítségét kérni. Ha egy rokkansági ellátásban részesülő személy tulajdonos egy kft.-ben, az rá nézve jár-e valamilyen hátránnyal? Nem lenne ügyvezető, csak heti 20 órában alkalmazná a cég, adminisztratív munkakörben. Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Andrea
Ne hagyjon veszni 90 ezer forint személyi adókedvezményt! Cikk
Az átmeneti vagy végleges fogyatékosságban szenvedők a nehezített életvitellel járó többletköltségeikre tekintettel, adókedvezményre jogosultak, amelynek évközi érvényesítése érdekében még a januári fizetés számfejtése előtt érdemes erről a kifizető számára nyilatkozatot adni. Ha a kedvezményre jogosultságot esetleg több adóévet érintően utólag állapítják meg, a fogyatékos állapot kezdő napjától (a mindenkori minimálbér figyelembe vételével) az 5 éves elévülési időn belül, önellenőrzéssel visszamenőleg is érvényesíthető.
Rokkantsági ellátásban részesülő alkalmazott Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az alábbi témában: Rokkantsági ellátásban részesülő, heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottra vonatkozik-e 2019. január 01-től a saját jogú nyugdíjasra vonatkozó változás? Mentesül-e a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól? A munkáltatónak kell-e szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a dolgozó jövedelme után? Köszönettel: Erdélyi Jánosné
Tartósan beteg az ügyvezető: így kaphat rokkantsági ellátást Cikk
Utazásszervezéssel foglalkozó egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el feladatát. 2018 januárjától beteg, jelenleg is kórházban van. A táppénz lejárata után, a rokkantsági ellátás megállapításánál mi a teendő a kft.-ben meglévő munkaviszonyával és tagságával kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Rokkantsági ellátás kft. ügyvezetőjeként Kérdés
Tisztelt Szakértó! Utazás szervezéssel foglalkozó egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el feladatát. 2018. január hótól jelenleg is beteg, és kórházban van. A táppénz lejárata után a rokkantsági ellátás megállapításánál mi a teendő a kft.-ben meglévő munkaviszonyával és tagságával kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm!
Nyugdíjprémium Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1954.01.15-én születtem, már betöltöttem az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ez év elején kérelmeztem a nyugdíjat, amit megállapítottak, és már folyósítják is. Ezt megelőzően rokkantsági ellátásban részesültem tavaly. Egyik ellátásomban sem volt szünetelés. Szomorúan tapasztaltam, hogy nem kaptam nyugdíjprémiumot. Úgy tudom, hogy az az egyik feltétele a nyugdíjprémiumnak, hogy a nyugdíjas az előző év (2017.) legalább egy napján nyugdíjban, ellátásban részesüljön. Én rokkantsági ellátásban részesültem tavaly, majd idén beadtam a kérelmet az öregségi nyugdíjra, azt kiszámolták, picit magasabb lett, mit a rokkantsági elátásom, így ez év januárjától már azt kapom. Köszönöm megtisztelő válaszát!
Az Alkotmánybíróság fellépett a rokkantsági ellátásra jogosultak védelmében Cikk
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény Emberi Jogok Európai Egyezményébe mint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát a Kúria kezdeményezte az Alkotmánybíróságon.