482 találat a(z) munkáltató cimkére
Munkahelyi étkezés elszámolása Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Ugyan a témában több cikk is megjelent, viszont egyikben sem találtam választ a következő kérdésre: munkavállaló munkahelyén elérhető meleg konyha (hotel, étterem), ahol napi 1 tányér ételt ingyenesen biztosít a munkáltató minden munkavállalója számára. Hogyan számolja el a munkáltató az ételt, ki kell számláznia, kell áfát fizetnie? Ha igen, milyen kulccsal és milyen összegben számlázza ki? Ha nem kell kiszámláznia, az étel önköltségét milyen jogcímen tudja elszámolni, reprezentációs költségként? Másik kérdés, hogy ez bérként adózik? Mi lesz az alapja az adónak? Milyen nyilvántartást köteles vezetni erről a társaság? Köszönettel:
"Fizetetlen állásidő" biztosítási jogviszony? Kérdés
A március 18-i "fizetetlen állásidő" kérdésével kapcsolatban kérdezem, ha a munkavállaló az állásidő alatt nem kap munkabért, a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ez munkaviszonynak minősül, vagy a munkavállalónak erre az időre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?
Jár-e végkielégítés ebben az esetben? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi az oldalon feltett kérdésből arra a kérdésre választ kaptam, hogy a rendkívüli helyzetre való hivatkozás nem lehet oka a végkielégítés meg nem fizetésének, hiszen ahogy dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvédnő írta "A végkielégítésnek az a rendeltetése, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – anyagi ellátást biztosítson, másrészről az újrakezdés elősegítését szolgálja. Ezen mértéket semmiféle esetleges vis maior helyzet sem befolyásolja." Egy olyan jellegű kérdésem merült fel ezzel kapcsolatban, hogy abban az esetben, ha a munkáltató felajánlja a 4 órás munkaviszonyt a munkavállalónak és azt a munkavállaló nem kívánja elfogadni, jár-e végkielégítés? A 8 órás munkaviszonyhoz tartozó alapbér meg nem fizetését az alábbiakkal indokolja a munkáltató: "Ha a munkáltató által ajánlott munkaszerződés-módosítást nem fogadja el (...) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. §-a alapján, mivel a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni, ezért a munkáltató felmenti a munkavégzési kötelezettsége alól, de tekintettel az elháríthatatlan külső okra, ebben az esetben az Ön számára az Mt. hivatkozott rendelkezése alapján az alapbér nem jár." Válaszát előre is köszönöm!
Óraszám-csökkentés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sajnos a kialakult járványügyi helyzet miatt egy munkáltató a visszaesett forgalom miatt munkaóraszám-csökkentésre kényszerült, melyet a dolgozóval közölt, aki viszont ebbe nem szeretne belegyezni, mert jövő év közepén a 40 éves jogosultsági idejét megszerezve nyugdíjba mehetne. Így azonban a szolgálati ideje csökken, mely következménye, hogy kihúzódik az ideje. Mit tehet ebben a helyzetben a munkavállaló, milyen jogai vannak, amelyekkel élhet? Köszönöm! Fazekasné
Koronavírus-járvány: kisokos munkáltatóknak, munkavállalóknak Cikk
A koronavírus-járvány következtében feje tetejére állt mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók élete. Nézzük meg, hogy milyen potenciális veszélyforrások leselkednek a felekre, és azokra milyen jogi megoldások találhatóak!
Több munkakörben ugyanannál a munkáltatónál Cikk
Egy kft. targoncás munkakörben, 8 órában foglalkoztatott munkavállalóját gondnoki feladatok ellátásával szeretné megbízni. Milyen lehetőségek vannak a munkáltató részéről, hogy mindkét feladat ellátása megoldott legyen az említett dolgozóval? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Kérdéseket vet fel a munkavédelmi törvény változása Cikk
A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket, olvasható az ALEMONA – Közösség a munkavédelemért közleményében.
Néhány kattintással is beszerezhető már a NAV-tól a keresetigazolás Cikk
Februártól online is lehet igényelni a banki hitelfelvételhez elengedhetetlen adóhivatali keresetigazolást – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Kötetlen munkaidőbeosztás: hogyan alkalmazható, mik a buktatói? Cikk
A kötetlen munkaidőbeosztás egyre elterjedtebb, hiszen ilyen esetekben a munkáltató egy sor kötelezettség alól mentesül. Nem tartja nyilván a munkavállaló munka- és pihenőidejét (a szabadság kivételével), valamint nem érvényesülnek a munkaszüneti napokra érvényes, illetve a vasárnapi munkavégzés korlátjai sem. Kötetlen munkaidőbeosztás azonban csak meghatározott esetekben alkalmazható, a helytelen alkalmazás komoly következményekkel járhat.
Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagja a társasági szerződés alapján megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, vagyis társas vállalkozónak minősül. Ezért díjazásban nem részesül, így csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett. Lehetséges-e, hogy a jövőben a társas vállalkozói jogviszonya mellett munkaviszonyt is létesítsen a gazdasági társasággal, vagyis ő lenne a munkáltató, illetve a munkavállaló egy személyben? Válaszát előre is köszönöm!
Letiltás munkabérből – osztalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (zrt.) egyik tulajdonosa egyben munkavállaló is. Az ő munkabérére érkezett letiltás, amelyet havonta rendesen vonunk is. A tavalyi év eredménye után idén osztalékot fog fizetni a cég. Ebből az osztalékból nem kell érvényesíteni a letiltást (hiszen ez tulajdonosi jövedelem, nem munkabér), ha jól gondolom. A tulajdonosban van hajlandóság a letiltás teljes összegének az osztalékból történő megfizetésére. Ez esetben mint munkáltató/kifizető eljárhatunk-e, kell-e erről valamilyen nyilatkozat a tulajdonos részéről, vagy ez esetben ő mint magánszemély kell, hogy rendezze a letiltás kiegyenlítését? Köszönettel
Milyen munkajogi szabályok védik a dolgozó szülőket? Cikk
Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.
Munkábajárás Kérdés
T. Szakértő! A munkavállaló saját gépkocsival jár a munkahelyére. Munkaidő beosztása miatt tömegközlekedéssel nem tudja megoldani. A munkábajárás költségét a munkáltató nem a 9 vagy a 15 forint-os térítéssel, hanem a gépkocsi tényleges 8 l/km fogyasztással kívánja elszámolni. Milyen módon számolhatom el? Milyen adó, bér, járulék terheli esetlegesen a munkavállalót és munkáltatót? Köszönöm .
Versenytilalmi megállapodás: kötelező tartalom az érvényességhez Cikk
Januártól változott a versenytilalmi megállapodás szabályozása, mely területtel a 2019. évben a Kúria is foglalkozott [lásd 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény]. Ezért érdemes áttekinteni a versenytilalmi megállapodás megkötésével kapcsolatos legfontosabb (gyakran értelmezési problémákat is okozó) követelményeket.
Tanulmányi szerződés: milyen feltételekkel köthető, miként bontható fel? Cikk
A tanulmányi szerződés – alap esetben – mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló szempontjából előnyös megállapodás. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor valamelyik fél mégis szeretné megszűntetni a szerződéses kötöttséget, vagy megváltoztatni annak feltételeit. 2020. január 1-jétől minimális mértékben a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályok is változtak, érdemes ezért ezt a megállapodásformát is áttekinteni. Lássuk melyek a leglényegesebb szempontok!