201 találat a(z) letiltás cimkére
Letiltás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Arról szeretnék tájékoztatást kérni, hogy a végrehajtói letiltáson szereplő "főkövetelés utáni további kamatot, másnéven ügy kamata" mikor kell kiszámítani? Miután a főkövetelés már kiegyenlítésre került? Vagy már a főkövetelés vonása közben el kell kezdeni ezt is vonni a munkavállalótól? Válaszukat előre is köszönöm!
Letiltási alap – munkáltatói pénztári hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató a jogszabályoknak megfelelően jár-e el amennyiben az szja-köteles önkéntes pénztári hozzájárulás nettó összegét is letiltási alapként kezeli, illetve a pénztár részére a letiltással csökkentett tagdíjhozzájárulás összegét utalja el és nem a munkavállaló pénzbeli juttatásaiból vonja le?
Munkavállalói letiltás sorrendje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a munkáltató a hatályos munka törvénykönyve és/vagy a kollektív szerződés alapján kártérítési igénnyel lép fel valamely munkavállalójával szemben, akkor a munkabérletiltást szüneteltetni kell-e abban az esetben, ha a munkavállalónál végrehajtási okiratban letiltás(ok) érkezik/érkeznek? Van olyan végrehajtási jogcím, amelyet mindenképp előnyben kell részesíteni abban az esetben is, ha már egyébként elkezdődött a munkáltatói letiltás foganatosítása? Például adóhatósági végrehajtás, banki hiteltartozás miatti végrehajtás, szállítói tartozás nem fizetése miatti végrehajtás (például telefonszámla, víz, gáz stb.)? Milyen sorrendiséget kell betartani ilyen esetekben? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Kisadozó egyéni vállalkozó – letiltás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem (kisadózó egyéni vállalkozó) az alábbi letiltást kapta a bírósági végrehajtótól mint munkáltató és mint magánszemély: „Felhívom XY-t mint munkáltatót (folyósító szervet, szervezetet), hogy az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (ideértve a betegszabadság idejére kifizetendő összeget, valamint a végkielégítést és a jutalmat is) annak 33 százalékáig (több letiltás esetén 50 %-ig) terjedően kölcsöntartozás jogcímen vonja le a következő összegeket, a felsorolás sorrendjében:” Kérdés, hogy mint kisadozó egyéni vállalkozó mit kell válaszolnia a kitöltendő és visszaküldendő formanyomtatványra. Levonható-e tőle a fenti jogcímeken letiltás? Üdvözlettel: Szabóné Kormosói Kornélia
Letiltás
Kérdés
Lehet-a katás egyéni vállalkozótól letiltást eszközölni?
Letiltás
Kérdés
Cégünk továbbra is támogatja a helyi közlekedést, amit idén már bérként adózva tehet meg. Vannak olyan dolgozók, akiknek a cég vásárolja meg, és van, aki maga, tehát van, aki bérlet formájában jut a juttatáshoz és van, akinek az értéke utalásra kerül. Letiltás alapját képezik az ily módon adott juttatások?
Letiltás
Kérdés
Cégünk nem veszi el a dolgozóitól a tavalyi évben még béren kívüli juttatásként adott 100 ezer forint készpénzjuttatást. Idén felbruttósítja és továbbra is nettó módon ugyanahhoz az összeghez juttatja étkezési támogatás jogcímen. Letiltás alapját képezi ez a juttatás?
Cafeteria – Letiltás, távolléti díj és táppénzalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a bérként adózó cafeteriaelemek alapját képezik-e a letiltásoknak, a távolléti díj számításának, illetve a táppénzalapnak? Segítségüket előre is köszönöm!
Juttatások terhére történő letiltások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi – munkavállaló munkabéréből történő levonással kapcsolatos - kérdés megválaszolásában kérjük segítségüket. A végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény megfelelő rendelkezéseit figyelembe véve levonás alapját képezi-e 2019. január 1-jétől bármely természetben juttatott jövedelem, amely a személyijövedelemadó-törvény alapján jogviszonyból származó jövedelemként viseli a közterheket? (Például önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, különféle ajándékutalványok, ajándékkártyák stb.) Kérdésünk aktualitását az adja, hogy 2019. évtől jelentősen szűkül a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyes meghatározott juttatások köre, e körből kikerül mindazon juttatás, amely megfelelő szabályzat megléte mellett 2018. évben még kifizetői közterhek megfizetése mellett biztosítható. Kérdésünk lényege, hogy amennyiben egy munkáltató – az adóváltozások ellenére – meg kívánja tartani például a cafeteria rendszerében juttatott 2018. évi juttatásait (melyek 2019. évtől már munkabérként adózó juttatásnak minősülnek; például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások, ajándék utalvány, ajándék kártyák stb.), számolnia kell-e azzal a munkáltatónak, hogy a végrehajtásról szóló törvény alapján figyelembe kell venni (mint levonás alapját képező juttatás) a nettó bért terhelő letiltások érvényesítésénél ezen juttatásokat. Válaszukat előre is köszönjük.
Nyugdíjból való letiltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak nagy összegű letiltása van. A letiltás százalékos levonás utáni munkabére magasabb, mint 142 500 Ft. Így a 142 500 Ft-on felüli munkabérét is megterheljük. Munkavállalónk nyugdíjba megy, és továbbra is alkalmazzuk. A hatályos törvény alapján a munkaviszonyát nem szüntetjük meg, így kilépő papírokat sem adunk neki. Kérdésem, hogy a nyugdíjfolyósító szerv honnan tudja meg, hogy letiltása van a munkavállalónak? Természetesen a béréből továbbra is vonjuk a letiltás összegét. Kell-e a nyugdíjfolyósító szervet értesítenünk mint munkáltató? Köszönettel.
Letiltás a felszolgálói díjra vonatkozóan
Kérdés
Vendéglátó társaság felszolgálói díjat számít fel a vendégnek, amelyet a vonatkozó jogszabály szerint kifizet az arra jogosult alkalmazottaknak. Az alkalmazottak közül több személynek végrehajtó irodák által közölt letiltása van, amelyet a nettó munkabérből és egyéb munkabérelemekből kell érvényesíteni. Kérdésem: a felszolgálói díjat be kell-e számítani a nettó jövedelembe, tehát a felszolgálói díjból is le kell-e vonni a letiltást?
A letiltás munkabérből címen feltett kérdéshez
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A letiltás a munkabérből címen feltett kérdésre kapott válasszal kapcsolatosan kérem még szíveskedjék a kérdésemre válaszolni: Tehát, amennyiben a fő munkáltatójánál (korábbi munkahelyén) már figyelembe vették a munkavállalónak ugyanennél a letiltásnál a nyugdíjminimum összegét, és ezt mentesítették a letiltás alól, akkor a második munkáltató részmunkaidős bérnél már nem alkalmazhatja a mentesítést. Ha viszont a főmunkaidős munkáltató (korábbi) a mentesítést nem alkalmazza, mivel a munkabér mértéke eleve lehetővé teszi a 33 százalékos letiltást, akkor a második részmunkaidőben alkalmazó munkáltató figyelembe veheti a minimumnyugdíj szerinti mentesíthető összeget. Erről a második munkáltatónak véleményem szerint az első munkáltató által kiállított igazolás szükséges, mivel nincs erre információnk. Köszönöttel.
Letiltás napidíjból
Kérdés
Kérdésem a letiltás alapjának meghatározására irányulna. Mentes a letiltás alól a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés. Ugyanakkor a letiltás alapja bármely munkából eredő olyan díjazás, juttatás, amelyet rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kap. Számos állásfoglalásban az szerepel, hogy a költségtérítésként kapott összeg nem vehető mentes jövedelemnek, ha az e címen feltüntetett és kifizetett összegről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem a végzett munka anyagi elismerését szolgálja. A konkrétan, a tehergépkocsi-vezetőknek juttatott belföldi/külföldi napidíj összege beleszámít-e a letiltás alapjába vagy nem? Elviekben ez egy (bizonyos összegig) adómentesen adható a munkavállaló költségeinek fedezetére szolgáló juttatás (a munkáltató más költséget nem számol el, például szállásköltség stb.), és nem az elvégzett munka díjazása, ugyanakkor rendszeres, hiszen minden hónapban kapja a munkavállaló. Van-e különbség a napidíj megítélésében aszerint, hogy a letiltás gyerektartásdíj vagy bármilyen más letiltás, például hiteltartozás? Az erre a kérdésre adott válaszban megjelölt jogi hivatkozások pontosítására volna szükségem, hogy hivatkozni tudjak rájuk a fellebbviteli bíróságon.(Mfv. I. 10.305/2000.).(BH 1993.772.). Ugyanis hiába írom be így a google keresőbe nem ad ki semmi értékelhetőt.
Letiltás munkabérből
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alkalmazottja egy másik munkáltatónál meglévő, heti 40 órás munkaviszonya mellett ügyfelemnél heti 5 órás munkaviszonyban alkalmazott. Az ügyfelem által az alkalmazott részére kifizetett munkabér havi összege (sem a bruttó, sem a nettó) munkabér nem éri el a nyugdíjminimum 28 500 forintos összegét. Önálló bírósági végrehajtótól érkezett egy letiltása a munkabér 33 százalékának mértékéig. Az előbbiekben leírtak alapján szabályosan járunk-e el, ha ebből a részmunkaidős alkalmazotti munkabéréből nem foganatosítjuk a letiltást, mivel a nyugdíjminimumot nem éri el a nettó munkabér? A másik, főmunkaviszonyából származó munkabérére vonatkozó számfejtési információkat nem birtokoljuk, mivel nem állunk vele semmilyen kapcsolatban. Annyi információt a munkavállalótól megtudtunk, hogy a főmunkaviszonyából a letiltást a másik munkáltató foganatosítja, amely nyilván a munkabér eltérő összegéből következik. Jó-e az elgondolásunk, hogy ebből a részmunkaviszonyos keresetéből nem vonunk a letiltást? A NAV-nak kellene-e bejelentést tenni erről a letiltásról, ha vonjuk, illetve ha nem? Mivel ez nem a NAV által elrendelt végrehajtás. Az alkalmazott az Intrum Justitia Zrt. felé tartozik.
Jogellenes munkavállalói felmondás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunknál egy határozott szerződésű dolgozó felmondott úgy, hogy a felmondási idejét nem töltötte le. A Mt. 84. §-a alapján cégünk egy havi távolléti díjat állapított meg a jogellenes felmondás miatt, melyet közöltünk a dolgozóval, valamint ráírtunk a leszámoló papírjára, valamint aláírásával elismert. Jelenlegi cégének jogásza viszont egy állásfoglalás alapján azt állítja, hogy csak abban az esetben tudták volna letiltásként foganatosítani az összeget, ha a felmondás közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújtottunk volna be a bírósághoz. Kérdésem a következő: Valóban csak bíróságon keresztül lehetett volna érvényesíteni követelésünket, függetlenül attól, hogy a volt dolgozó elismerte tartozását? Van-e valamilyen lehetőségünk a tartozás megfizettetésére? Válaszát köszönöm
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
