194 találat a(z) láncügylet cimkére

Közösségi értékesítés / áfaregisztráció Kérdés

Láncügylet – áfabevallás Kérdés

USA-EU-magyar láncügylet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy magyar cég egy amerikai cégtől rendel termékeket, de az amerikai cég ezt úgy teljesíti, hogy egy 3., belga céggel szállíttatja le EU-s adószámmal (a számlát az amerikai cég állította ki, de a belga céget és annak EU-s adószámát is feltüntetve), akkor azt áfában hogyan kell kezelni? A 2065 áfabevallás soraiban hol kell feltüntetni, illetve a 20A60-ason milyen kóddal? Ez láncügylet, ugye?

Láncügylet: olasz, magyar, svájc adóalanyok között Kérdés

Tisztelt Szakértő, Az áfabevallásban hol kell szerepeltetni a következő ügyleteket: három fél között történik a számlázás, a termékadásvétel. Olasz adóalany FOB Shanghai paritással terméket ad el magyar adóalanynak, a magyar partner továbbadja azt egy svájci adóalanynak. A termék Kínából hajóval megy Törökországba, FOB paritással.

Áfa teljesítési időpont EU-s láncügyletben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi társaságunk („B”) európai uniós anyacége („A”) fordított áfás közösségen belüli termékértékesítést végez részünkre mint „B” közbenső vevőnek. „B” magyarországi cégünk ezen beszerzéseket ”C” magyarországi végső vevőjének adja el belföldi áfa felszámításával. A fuvarozást „A” szervezi és fizeti, az áru „A”-tól közvetlenül „C” magyarországi belföldi vevőhöz kerül. Az „A” anyacég által cégünk, „B” részére a közösségi kereskedelem szabályai szerint kiállított számlán az áfa teljesítési időpontja egyező a számla keltével, ami az áru fuvarozásának kezdő napja. Az áru indulásakor kiállításra kerül a „C” végső vevőnek szóló számla is, ami bekerül a csomagba. Az áru a fuvarozás induló napját követő munkanapon jut el a belföldi vevőhöz. Helyes-e, ha az áru fuvarozásának induló napját követő munkanapot jelöljük meg a belföldi számlán áfa teljesítési időpontként? Jól gondoljuk-e, hogy eltérhetnek a láncügylet egyes szakaszaiban alkalmazott áfa teljesítési időpontok egymástól? Ha nem helyes ez a gyakorlat, mi a belföldi számlán szerepeltetendő áfatörvény szerinti helyes teljesítési időpont az ismertetett konstrukcióban?

A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a 2020. január 1-jétől alkalmazandó 2018/1912 VH rendelettel kapcsolatos. Cégünk Svédországba értékesít termékeket. Cégcsoportunknak Svédországban is található leányvállalata, így cégünk a számlát a leányvállalat nevére állítja ki adómentesen. A kiszállítás viszont nem a svéd leányvállalat felé történik meg, hanem közvetlenül egy harmadik, független félnél, egy svéd vevőnél pakolják le az árut. A harmadik félnek a leányvállalatunk állítja ki a számlát, feltehetően a svéd áfát alkalmazva. A szállítást a svéd leányvállalatunk fuvarozója végzi úgy, hogy a mi vevőszolgálatunk veszi fel a fuvarozóval a kapcsolatot az időpont és a szállítás egyeztetése végett, de a szállítási költségeket nem nekünk, hanem a svéd leányvállalatnak számlázza ki a fuvarozó. Telephelyünkön az árut felpakolják, és a lepakolás Svédországban a harmadik független félnél történik. Magyar adószámmal csak mi rendelkezünk, sem a svéd leányvállalat, sem a fuvarozó, sem a harmadik fél, a független svéd vevő nem rendelkezik magyar adószámmal. A svéd leányvállalatnak, akinek a számlát kiállítottuk, érvényes svéd adószáma van, és a VIES-ben őt jelentjük le vevőként. A fuvarozó az aláírt CMR-t és a fuvarokmányokat visszajuttatja részünkre, amivel a kiszállítás tényét igazolni tudjuk. Kérdésem: mivel ebben az esetben a vevő fuvaroztat, szükséges-e a fenti rendeletre hivatkozva a 2020. január 1-jétől bevezetett írásbeli nyilatkozat beszerzése? Ez az értékesítés ilyen formában láncügylet-e vagy sem?

Láncügylet Kérdés

Tisztelt Nagy Norbert! Köszönöm korábbi kérdésemre adott válaszát, amely így szólt: https://adozona.hu/kerdesek/2019_11_4_Belfoldi_vagy_kozossegen_kivuli_e_cca Szeretném megkérdezni, hogy mit ért pontosan az alatt, amit az első mondatban írt, azaz, hogy anyacégünk, amennyiben nem érintett a magyar adószámával az ügyletben? Még annyit szeretnék megkérdezni, hogy a 2020-as változások, a leírt ügylet megítélését változtatják-e? Azaz a leírt körülmények között (fuvart mi szervezzük, dán anyacégnek számlázunk, az áru tőlünk, EU-n kívül partnernek megy közvetlenül) továbbra is az általunk kiállított számla megfelel az adómentes export kritériumainak? Van még egy kérdésem: az anyavállalatunk által kiállított számla EU-n kívüli partnerünknek adóügyileg milyen megítélés alá tarozik, ha mi adómentes exportot számlázunk? Köszönöm válaszát!

Vámszakértői kérdés kínai dropshipping ügyben Cikk

A dropshipping, ahogy a világon, így Magyarországon is egyre elterjedtebb kereskedelmi módszer. Az áru beszerzése nemcsak az Európai Unió területéről, hanem akár Kínából is történhet. Mivel Kína azonban már az uniós határon kívül esik, ezért vámügyi feladatok is felmerülnek az ügylettel kapcsolatban. Olvasónk kérdésére Tüske Péter vámszakértő adott választ.

Uniós beszerzés láncügyletben Kérdés

https://adozona.hu/afa/HEA_iranyelv_2020tol_3_lancugyleti_szabalyo_B0ETJH Tisztelt Uram! Uniós árubeszerzésnél mi a teljesítési hely az alábbi esetben? Az első értékesítő ("A") helyesen számláz-e fordított áfás közösségen belüli termékértékesítést a közbenső beszerzőnek ("B"-nek)? Az eset: "A" Dániában bejegyzett, dán HÉA adószámmal rendelkező gyártó vállalat, amely rendszeresen ad el "B" Magyarországon bejegyzett, magyar HÉA adószámmal rendelkező adóalanynak. "B" ezen beszerzéseket "C" magyarországi végső vevőjének adja el, belföldi áfa felszámításával. Amennyiben a fuvarozást "A" szervezi és fizeti, de az áru közvetlenül "C"-hez kerül, kibocsáthat-e fordított áfás számlát "A" cég "B" cégnek? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Beatrix

Láncügylet adózása 2020 Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk, mint magyar adóalany, de közösségi adószámmal is rendelkezünk (A), egy szlovákiai cégnek (B) állít ki számlát termékértékesítésről (paritás DAP), de az árut közvetlenül B vevőjének, C-nek szállítjuk, aki szintén egy szlovákiai cég. A szállítást a magyar cég (A) szervezi, a (B) cég pedig közölte velünk az EU-s adószámát. Kérdésem lenne, hogy helyesen állítunk-e ki (B) vevőnek közösségen belüli termékértékesítésként áfamentes számlát.

Láncértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk az alábbi láncértékesítés "A" szereplője: A(magyar)–B(holland)–C(német) Az áru (személygépkocsi) Magyarországról Németországba kerül közvetlenül, a számla útja Magyarország, Hollandia, Németország. Mivel a fuvar szervezője a német(C) partner, a teljesítés helye a fuvarozás megkezdédének helye, vagyis Magyarország. A magyar cégünk áfás számlát állít ki a B holland cégnek. A kérdésünk: A holland cég a felszámított áfát milyen módon igényelheti vissza Magyarországon? Milyen adminisztratív feladatai vannak a holland cégnek Magyarországon az áfa visszaigényléshez kapcsolódóan? Válaszát tisztelettel megköszönöm.

Láncügylet Kanári-szigetekre Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás olasz cégtől szerez be terméket, amelyet közvetlenül egy kanári-szigeteki céghez fuvaroztat vevői minőségében. A Kanári-szigetek harmadik országnak számít, mert az áfatörvény területi hatálya nem terjed rá ki? Helyes-e ebben az esetben, hogy a magyar vállalkozásnak regisztrálnia kell a Kanári-szigeteken, és az ottani adószámával számlázni belföldinek számító értékesítést, ottani áfával, az olasz értékesítő pedig a magyar cég kanári-szigeteki adószámára hivatkozással adómentes exportértékesítésről állít ki számlát a magyar fél felé? Amennyiben a magyar vállalkozás nem szeretne regisztrálni más országban, és először Magyarországra szállítja a terméket, innen pedig a Kanári-szigetekre, akkor maradna egy olasz-magyar közösségen belüli beszerzés, és egy magyar harmadik országbeli adómentes exportértékesítés? Segítségét előre is köszönöm!

EU-n belüli vevőnek, EU-n kívülre történő értékesítés, fuvart a vevő szervezi Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" cég az adott termék eladója, magyar cég. "B" cég egy német társaság, mely rendelkezik német közösségi adószámmal, "A" cégnek a vevője. "C" cég pedig egy EU-n kívüli társaság, "B" cégnek a vevője. Vevő (B) megrendeli az eladótól (A-tól) a terméket úgy, hogy a kiszállítás harmadik országba történik „C” társasághoz. A fuvarozást vevő (B) szervezi úgy, hogy megbíz egy magyarországi fuvarozó céget, aki egy előre egyeztetett magyarországi címen átveszi eladótól (A) a terméket, majd szervezi a termék kiszállítását harmadik országba. A számlán szereplő paritás CPT Budapest. A kiviteli kísérő okmányon, mint exportőr a vevő (B) neve szerepel. A termék 90 napon belül elhagyja az EU határát, és a kiléptetésről eladó (A) megkapja a kiléptetési igazolást. Az ügylet láncügyletnek minősül? Hogyan kell számlázni az ügyletet, magyar áfával terhelten, vagy adómentes exportértékesítésként? Milyen alátámasztó okiratok szükségesek adómentes értékesítéshez? Adómentes értékesítéshez szükséges-e vevőt (B) nyilatkoztatni, hogy eladóként vagy vevőként vett-e részt az ügyletben? Nyilatkozatától függően mely esetben áll fenn az adómentesség? Változtat-e az ügylet megítélésén áfa szempontból, ha a felek külön megállapodásban rendezték, hogy a termék tulajdonjoga az EU-ból való kiléptetéskor száll át az eladóról (A) a vevőre (B).

Négyszereplős láncügylet Cikk

Olvasónk egy négyszereplős láncügylet kapcsán tett fel kérdést, amely arra irányult, hogy egy ilyen láncügylet esetében miként kell a számlát kiállítani, milyen adózási feladatai vannak a feleknek, illetve milyen dokumentáció szükséges a szabályos lebonyolításhoz. A kérdésre Tüske Péter vámszakértő válaszolt.

Négyszereplős láncügylet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném segítségét kérni: német cég értékesít terméket ukrán cégnek, ukrán cég értékesít magyar kft.-nek, magyar kft. értékesít cseh cégnek. A fuvart német cég szervezi és DAP paritással leszállítja cseh cégnek. A magyar kft.-nek milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát a cseh cég felé, hogy kell szerepeltetni az áfabevallásban a termékbeszerzést és a termékértékesítést? Az ukrán cégtől kapott számlát milyen áfatartalommal fogadhatja be a magyar kft.? Milyen fuvarokmányokra van szüksége a magyar kft.-nek? Van-e szükség más dokumentációra, van-e valamilyen egyéb adózási feladat, amire figyelemmel kell lenni? A vámolás kérdése felvetődik-e ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm.