Négyszereplős láncügylet

Megosztás Tetszik

Olvasónk egy négyszereplős láncügylet kapcsán tett fel kérdést, amely arra irányult, hogy egy ilyen láncügylet esetében miként kell a számlát kiállítani, milyen adózási feladatai vannak a feleknek, illetve milyen dokumentáció szükséges a szabályos lebonyolításhoz. A kérdésre Tüske Péter vámszakértő válaszolt.

A kérés részletesen így hangzott: német cég értékesít terméket ukrán cégnek, ukrán cég értékesít magyar kft.-nek, magyar kft. értékesít cseh cégnek. A fuvart német cég szervezi és DAP paritással leszállítja cseh cégnek. A magyar kft.-nek milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát a cseh cég felé, hogy kell szerepeltetni az áfabevallásban a termékbeszerzést és a termékértékesítést? Az ukrán cégtől kapott számlát milyen áfatartalommal fogadhatja be a magyar kft.? Milyen fuvarokmányokra van szüksége a magyar kft.-nek? Szükséges-e más dokumentáció, illetve van-e valamilyen egyéb adózási feladat, amelyre figyelemmel kell lenni? A vámolás kérdése felvetődik-e ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!

A válasz a következő: a felvázolt esetben valóban láncértékesítésről van szó, hiszen a termék úgy kerül többször értékesítésre, hogy azt csak egyszer fuvarozzák el úgy, hogy az áru nem kerül semelyik közbenső szereplőhöz, vagy más helyre, illetve nem történik meg a termék újrafeladása. Láncértékesítés esetén először a teljesítési helyet szükséges meghatározni.

A kérdésben az értékesítési lánc a következő: DE-UA-HU-CZ. A német fél szervezi a fuvart, így a fuvarozással járó ügylet a DE-UA lesz. Ez azt jelenti, hogy az DE-UA az indulási országban, azaz Németországban fog teljesülni, míg az UA-HU és HU-CZ értékesítések Csehországban.

A magyar fél szempontjából tehát a cseh láncértékesítési szabályokat szükséges figyelembe venni. A cseh szabályok postos megismeréséhez javaslok egy helyi adótanácsadó céget megkeresni, mivel a láncértékesítésre vonatkozó szabályok az egyes tagállamokban némileg eltérhetnek.

Amennyiben a magyar szabályokból indulunk ki, abban az esetben mind az ukrán, mind a magyar cégnek adószámot kell kiváltania Csehországban, és ezen adószámáról megvásárolnia és továbbértékesítenie a terméket.

A láncértékesítés során kizárólag a fuvarozással járó ügylet lesz áfamentes, az összes többit elvileg a teljesítési hely szerinti áfatartalommal, az ottani szabályoknak megfelelően kell számlázni. Így sor kerül egy német teljesítési helyű adómentes közösségi termékértékesítésre, majd pedig két cseh teljesítési helyű belföldi értékesítésre. A magyar cég tehát a cseh adószámáról állít ki számlát vevője részére, illetve az ukrán partnere is az ő cseh adószámáról állít ki elviekben számlát.

Sem a beszerzés, sem az értékesítés nem kerül így bele a cég magyar áfabevallásába, mivel egyik ügylet sem esik a magyar áfa hatálya alá.

Mind a beszerzést mind az értékestést a cseh adóbevallásban szükséges szerepeltetni az ottani szabályok szerint. A magyar fél beszerzése és értékesítése is cseh belföldi adóköteles értékesítési ügyletnek minősül, melyhez egyik esetben sem kapcsolódik adómentesség, így ezesetben a fuvarokmányok nem szolgálnak adómentességi jogcím igazolásául a magyar félnek. Az áru leszállítását igazoló CMR okmányból ennek ellenére javaslunk egy másolatot kérni, hiszen ez igazolja, hogy az áru rendeltetési helye valóban Csehország, és valóban a cseh adószámról szükséges a számlát kiállítani.

Mivel az áru nem hagyja el az Európai Unió területét, így nem szükséges az árut vámeljárás alá vonni, az ügylet nem tartozik az Uniós Vámkódex hatálya alá.

Az ügylet adózási szempontú egyszerűsítése érdekében érdemes lenne megvizsgálni azt a konstrukciót is, hogy a német fél áfa adóraktárat létesít Németországban, és az értékesítésekre ezen keresztük kerül sor.

Válaszomat az Ön által ismertetett adatok, információk alapján készítettem.