2101 találat a(z) könyvelés cimkére
Osztalék vagy osztalékelőleg?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. el akarja adni a társaságát egy magánszemélynek. A társaság könyveiben 08. 31-ei fordulónappal -2672 eFt tárgyévi eredmény (veszteség) keletkezett, az előző évek eredménytartaléka +65 178 eFt. A kft. jegyzett tőkéje 10 000 eFt. A tulajdonos fel kívánja venni az eddig felgyülemlett eredményt (65 178 eFt - 2678 eFt = 62 506 eFt), majd befizetné utána a közterheket, és csak aztán értékesítené az üzletrészét. Év közben osztalékelőleget vehet fel közbenső mérleg alapján, vagy a tulajdonosváltásra való tekintettel lehetőség van osztalékként felvenni a 62 506 eFt összeget? Ha év közben osztalékelőlegként kell figyelembe venni ezt az összeget, és a 2016. 09. 01.-12. 31. időszakban kiderül, hogy újabb veszteség keletkezett, akkor mi a teendő 2017-ben? Milyen következménye van, ha több előleget vesz fel, mint ami majd a tényleges osztalék lesz? Ki fizeti vissza a "többletként" felvett osztalékelőleget (a régi vagy az új tulajdonos)? Az új tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak ebben az esetben? Milyen könyvelési lépések vonatoznak erre az ügyletre 2016-ban és 2017-ben? 2016-ban ki lehet vezetni az eredménytartalékot a régi tulajdonos könyveiben? Van lehetőség "osztalékká lehet váltatni" év közben az előző évek pozitív eredménytartalékát és a tárgyévi eredményt 08. 31-ei fordulónappal? Vagy előlegként kell kezelni egészen év végéig? Hogyan jelenik meg ez a könyveiben? Kérem, legyen kedves a tételes könyvelési lépéseket bemutatni!
Gumiabroncs beszerzésének könyvelése
Kérdés
Kedves Szakértő! Cégünk nemrégiben több tehergépkocsit és egyéb gépeket beszerzett, mivel új munkára kapott megrendeléseket. Mivel minden gép használatban van, gyakran kell cserélni a gumiabroncsokat. Ennek elszámolásában kérnénk segítséget. Egy számlán belül beszereztünk 2 darab rakodógép gumiabroncsot, bruttó 320 ezer forintért, valamint számlázva lett 2 darab gumi szerelésének értéke 16 ezer forint összegben. Hogyan, milyen költségre könyvelhetjük a két tételt? Köszönjük a válaszukat.
Üzletrész értékesítése (speciális esetben)
Kérdés
„A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?
Elengedett kötelezettség
Kérdés
Ha a NAV-nál fennálló tartozást a NAV elévülés miatt törli egy egyébként nem működő cégnél, akkor az egyéb bevételbe könyvelem. És ezáltal társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik?
Hálózatos jegyirodai értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: cégünk jegyirodai értékesítéssel foglalkozik, amelyért a kibocsátótól jutalékot kapunk. Az általunk értékesített jegyekről áfás számlát állítunk ki a vásárló részére, árbevételként számoljuk el. A kibocsátó meghatározott időszakonként részünkre a jegyforgalomról szintén áfás számlát állít ki a jutalékkal csökkentett árról (mellékletben részletezve a forgalmunkat, valamint a ráeső jutalékot). A kérdésem az lenne, hogy helyesek-e a fenti számlázási módok, valamint az, hogy hogyan kellene könyvelnünk a kibocsátó számláját? Elábé, valamint jutalékbevétel? Segítségüket előre is köszönöm.
Import harmadik országból
Kérdés
Tisztelt szakértő! Importbeszerzéssel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Kft.-nk harmadik országból (Szerbia) importál árut. 1144,22 euró a kiszámlázott érték. Szabad forgalomba bocsátása megtörtént Magyarországon, erről határozatunk is van. 1144,22 euró 315,6 forint/euró árfolyam mellett 361 116 forint. Ehhez hozzáadódik a szabadforgalomba helyezés díja, ami 13 970 forint. Így az előírt áfa 361 116+13 970= 375 086 forint 27 százaléka, ami 101 273 forint, amit befizettünk, és az áfabevallásban vissza is kértünk. Könyvelésem T814 375 086 forinttal T466 101 273 forinttal és K 455 375 086 forinttal és K465 101 273 forinttal. A szállítóra így többet könyveltem, mint a tényleges számlaérték, amit utalással ki is fizettünk. Ezt szerintem nem helyesen tettem. Ebben szeretném a segítségét kérni, hogy ezt helyesen hova kell könyvelni (mert így a 455-ön nem csak a 1144,22 euró jelenik meg). Válaszát előre is köszönöm.
Utazási bérlettérítés könyvelése, áfakezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkáltató a munkavállalónak a munkába járási kormányrendelet szerinti bérleteket számla ellenében beszerzi, de csak a 86 százalék részt szeretné költségként viselni, mert a 14 százalékot a bérből levonja, akkor ezt hogyan kell helyesen könyvelnie? A bérletek beszerzését 100 százalékban könyveli a személyi jellegű kifizetések közé, majd a megtérített 14 százalék részt egyéb bevételekre teszi? Több helyen is olvasható, hogy a 14 százalék részt áfásan kellene kiszámlázni a dolgozóknak. Ezt hogy lehet a áfatörvényből levezetni? Melyik a helyes: számlázni kell vagy elég térítésként egyéb bevételre tenni? Köszönöm.
Cégautó – külföldi beszerzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. vásárolt egy BMW személyautót (diesel). A vételár: 12 ezer EUR. Az eladó: osztrák magánszemély. Miközben hazafelé szállították a járművet, a határt átlépve, Magyarország területén totálkárosra törték az autót. Azt mondták a bt. vezetőjének, hogy akkor lehet honosíttatni, ha a javítás kész. Jelen pillanatban a szervizben van az autó, a biztosító azonban alacsony összeget adott volna a totálkár miatt és jobban megéri nekik megjavíttatni a kocsit. A kérdésem: cégautóként szeretnék a bt.-be bevinni. A mostani javítási költségek áfásan elszámolhatóak-e? Milyen speciális eljárás vonatkozik könyvelés szempontjából erre a cégautó történetre? Mikor tudom betenni a könyveinkbe? Köszönettel: Tünde
Beruházás önkormányzati tulajdonon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy önkormányzati törzsvagyonba tartozó ingatlanon végzett tárgyieszköz-beruházás, felújítás esetén, a beruházást végző és az önkormányzat között jogilag jöhet-e létre közös tulajdon? Ilyen beruházás, felújítás esetén a beruházás eredménye számvitelileg kinek a könyveiben jelenik meg, ki aktiválja a beruházást? Válaszát köszönöm!
Pontbeváltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzemanyagkúton működő shopunkban az összegyűjtött pontokat le lehet vásárolni. A beváltás mértéke: minden egyes pont 1 forintot ér. A pontokat más helyen történő vásárlás után is lehet érvényesíteni az üzletünkben, és fordítva is, a nálunk vásárolt termékek után adott pontot más helyen is fel lehet használni. Előfordul, hogy az adott termék vásárlásával gyűjtött pontot azonnal felhasználják, de általában ez egy későbbi időpontban történik. Pénztárgépet használunk, a ponttal fizetett termék vásárlása is beütjük, tehát egyszer megtörténik a termék áfaügyi elszámolása, megjelenik a napi bevételek között. Az lenne a kérdésünk, hogy a ponttal fizetett termékeknek mi a helyes számviteli, adóügyi elszámolása? Addig világos, hogy mint árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni kell a napi pénztárgépbevétel alapján, de mivel ellenértéket pénzügyileg nem kapunk, így ezt a követelést rendezni kell a könyvelésben. Ennek rendezésére várnám válaszát, hogy erre milyen számviteli és adóügyi lehetőségek vannak, és ezeknek a könyvelési lépéseit is tudni szeretnénk. Kérem, mutassa be az ezzel kapcsolatos esetleges társaságiadó-, áfaügyi, egyéb adóügyi hatásokat, módosító tételeket is.
Kamattámogatás könyvelése
Kérdés
Alapítványunk vállalkozások részére folyósít mikrohitelt. A tevékenység nem minősül pénzügyi tevékenységnek, a beszámolókészítésre nem vonatkozik a 250/2000. kormányrendelet. A helyi önkormányzat kamattámogatást folyósít az alapítvány részére azon kölcsönök tekintetében, ahol a kölcsönt felvevő vállalkozás az közigazgatási önkormányzat területén működik. A vállalkozás tehát alacsonyabb kamatráfordítás mellettl jut kölcsönhöz, de a kamattámogatást nem közvetlenül ő, hanem a kölcsönt nyújtó alapítvány kapja meg. Kérdésem: A kamattámogatás ebben az esetben egyéb bevételnek vagy kamatbevételnek minősül-e az alapítvány könyveiben?
EU-s árubeszerzés szállítási díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy EU-s tagországból kapott számlán egyrészt szerepelnek termékek, másrészt ezek szállítási díja. Hogyan kell könyvelni az árubeszerzést (a szállítási díj is 814-es), valamint az A60-as bevalláson külön kell-e a tételeket feltüntetni (EU-s termékbeszerzés, illetve EU-s szolgáltatás igénybevétele)? A vállalkozás év közben sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartást nem vezet, árubeszerzéseit a 8-as számlaosztályban számolja el.
Kisgépek nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk fémszerkezeteket gyárt. Külön működtetünk egy szerszámraktárat, ahol fizikailag kezelünk húsz-harminc ezer forint egyedi értéktől akár százezer forintot meghaladó egyedi értékkel bíró eszközöket; ezek használata jellemzően meghaladja az 1 évet(garanciaidő 2-3 év). A párhuzamos nyilvántartás sok adminisztrációt igényel, ezért kérdésünk arra irányul, hogy elengedhetetlen-e, hogy ezen eszközöket az 1-es számlaosztályban kell nyilvántartani? Válaszukat köszönjük!
EU-n belüli alvállalkozás
Kérdés
Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épületfelújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni?
Cap kamatopció, vétel, költség könyvelése (kamatfedezeti ügyletek)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég 5 évre nagyösszegű hitelt vesz fel, és cap kamatopció vételével él. Kérdésem, hogy a hitelkamat-fedezeti ügylet opciós diját el kell határolni a hitel futamidejére (Sztv. 85. § (2) e)? Köszönettel! Cap opció: védelem a kamatok emelkedése ellen hitelfelvétel esetén. Ha az adott kamatfizetési periódus fixing napján a piaci kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb, a bank kifizeti a különbözetet a cég számára a kamatfizetési periódus végén. Ha a piaci kamatláb alacsonyabb a cap kamatlábnál (strike-nál), nincs pénzmozgás a felek között.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
