2101 találat a(z) könyvelés cimkére
Osztalék-előírás 100 százalékos céges tulajdonlás esetén
Kérdés
Kedves Szakértők! Szeretném kérni a véleményüket, hogy jól könyveljük-e az alábbi esetet. Adott egy kft., amelynek 100 százalékos tulajdonosa egy másik kft. Osztalékot hagytak jóvá a korábbi években is. Most is majd jóvá lesz hagyva (ha minden jól megy) 2017. április 30-án (osztalék jóváhagyásának a napja). 1/ a cég lekönyveli a jóváhagyás napján, azaz 2017. április 30-án az alábbiak szerint: T413-K479. 2/ a tulajdonos cég a mérlegét 2017. május 10-én fogadja el, akkor könyveli le az 1-es pont szerint általa elfogadott osztalékot az alábbiak szerint: T36..?-K971 (kapott, járó osztalék) 3/ ha utal a "leány", akkor nála: T479-K384; míg az anyacégnél: T384-K36. tétel kerül könyvelésre. A kérdésem az, hogy egy jelenleg átvett könyvelésnél nyitó tételben (nem kevés, több száz millió forint) a T391-en csücsül a még meg nem kapott osztalék. Mi a helyes? Az, ha a kapott (járó) osztalékot az anyacégnél Egyéb követelésként, vagy Aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni? Több fórumon én a 391-et találtam, de szerintem egyéb követelés. Több szakértő is (köztük a SALDO) az egyéb követelést adta meg válaszként. Ha lehet, akkor a válasznál esetleg a számviteli törvény erre vonatkozó paragrafusát is kérem adják meg. Várom megtisztelő válaszát! Ui.: Ha nem jó a 391-es számla, akkor mit tudok tenni vele? Csak simán tegyem át 36-ra (ezen belül nem tudom, hogy pontosan hova kellene)?
Önköltség, elabé és ipa kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Reklámkészítéssel foglalkozó cég önköltségszámítással számolná ki a teljes produkciók (reklámfilm, plakát, online felület...) gyártási költségét. Ez azt jelenti, hogy mind saját forrásból és küldő forrásból is igénybe vesz hozzá szolgáltatásokat. A kész produkciókat munkaszám alapján ELÁBÉ-ra könyvelnénk. Ez az ELÁBÉ, ami tartalmazhat arányos munkabért, forgatási biztosítást és egyebeket... levonható-e az iparűzési adóból, mint ELÁBÉ? Köszönettel: Ildikó
Feles bérlet
Kérdés
Feles bérlet esetén a bérlő köteles a megtermelt termény szerződés szerinti hányadát a termőföld tulajdonosának átadni. Ez a bérbeadónál úgy viselkedik, mint a földbérleti díj. A kérdés az, hogy hogyan kell könyvelni a terményátadást feles bérleti szerződés esetén a bérlőnél? Készletre veszi saját termékként és eladásként, számlával, áfával adja át, vagy idegen készletként kezeli, tárolja, és "csak" átvételi bizonylat készül? Ebben az esetben az átadásra kerülő terményre jutó költséget földbérleti díjként könyveli?
Vevő téves utalása
Kérdés
Mi a teendő akkor, ha a vevő tévesen utalt? (A számláit kártyával kifizette, ezt követően pedig utalással is rendezte azokat. Visszautaltuk neki a pénzt, mondván, hogy már rendezte a számlát, erre újra elutalta az összeget, és azóta sem keresi a pénzét.) 1. Kérjek egy nyilatkozatot a folyószámlánk állásáról? 2.Ha Náluk nulla forint, akkor hogyan kell könyvelni és adózni? Válaszokat köszönöm!
Ingatlanforgalmazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Egy cég ingatlanforgalmazással fog foglalkozni. Megveszi a felújításra szoruló ingatlanokat, majd felújítja, felújíttatja, és értékesíti azokat. Könyveléstechnikai kérdésünk lenne. Az ingatlant megveszi a cég, és áruként könyveljük. Az ingatlanon végzett felújítási és anyagköltségeket hogyan kell kezelni ebben az esetben? Növeli az áru értékét, és mind a 2-esbe megy az árura? Vagy külön anyagköltségre az 51-be, a munkadíjak pedig az egyéb költségbe? Ha az áru értékét növeljük meg, akkor értékesítéskor az egész áru értéke átkönyvelendő az elábéra, ezáltal csökkentve az iparűzési adó alapját? Vagy ha rögtön költségbe teszem az anyagot (ez csökkenti az ipa alapját), a munkadíj pedig egyéb költségként nem csökkenti az ipát? Hogyan szabályos ennek a könyvelése? Köszönjük szépen a segítséget!
Nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Kérem segítségét számviteli kérdésben és áfa-visszaigénylés tekintetében az alábbi gazdasági események tekintetében. Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing finanszírozással személygépkocsit lízingel, amelynek keretében az eszközt a saját könyveiben mutatja ki és amortizációt számol el. A lízing futamideje 3 év, kezdeteben nagyobb összeg lízingdíjat, majd havonta számláznak tóke és kamat formátumban oly módon, hogy a tőke rész után számítják fel minden esetben az áfát. A társaság az áfát a személygépkocsi céges és magánhasználata arányában visszakéri, mert bérbeadásnak minősíti az ügyletet, ugyanis a futamidő végén nem veszi meg a személygépkocsit, hanem él a vevőkijelölési jogával, azaz egy másik kft. veszi meg a járművet a piaci árnál alacsonyabb "maradványértéken". Erről a maradványértékről a lízingbe adó cég sztornó számlát állít ki a futamidő végén az eredeti lízingelő cég felé. Kérem, hogy részletesen írják meg a pontos könyvelési tételeket a lízingelés alatt, a futamidő végén hogyan kell kivezetni a könyvekből ezt a személygépkocsit? Hogyan kell kezelni az számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés és a kivezetéskori eltérő nettó értéket? (Számvitelileg maradványérték után 333 százalék az értékcsökkenés, az adótörvény szerint 20 százalék!) Helyesen jár-e el a társaság az áfa arányos levonásával? Mi a teendő áfa szempontjából a futamidő végén, amikor a kft. visszaadja a személygépkocsit a lízingbeadó cégnek, amelynek szinte a teljes összegét kifizette a 3 év alatt, de jelentős piaci értéke van még 3 év után is?
NAV-végrehajtás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a "NAV-végrehajtás" című kérdésemre a válaszát. Kérdésem még ezzel kapcsolatosan, hogy elszámolható-e költségként a tag magánszámlájáról utalt járulék (szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás)? A válaszában említett adózási és könyvelési feladatok részletezését szeretném kérni. Köszönöm válaszát!
Osztalék ingatlannal fizetve
Kérdés
A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.
Kft. hitelének törlesztése lakossági folyószámláról
Kérdés
Az alábbiakban kérem a segítésüket: Egy kft. kimerítette a folyószámlahitel-keret összegét. Mivel a következő időszakra nem kapta meg az újabb folyószámlahitelt, a pénzintézet átvezette azt hitelbe. Majd a tagok lakossági folyószámlájáról egyenlíti ki a pénzintézet a törlesztőrészleteket, mivel a tagok voltak a kezesek. Helyesen könyvelem-e, ha a lakossági folyószámláról leemelt és a kft. hitelszámláján jóváírt összeget a taggal szembeni kötelezettségként írom elő, megkülönböztetve a tagi kölcsöntől? Válaszukat köszönöm.
Támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevételének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik, és ennek kapcsán állategészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe. Állatorvosunk a legutolsó oltások során kiállított egy számlát, melyen "A 148/2007 FVM rendelet szerinti teljesítést igazolom" szöveget tüntette fel. Ennek kapcsán azt kéri, hogy mivel ez támogatott szolgáltatás, és ő megkapja az államtól a számla nettó értékét, ezért mi annak csak az áfatartalmát fizessük ki. Ez idáig rendben lenne, de nekünk így lesz egy teljes értékről szóló költségszámlánk, melynek csak az áfatartalmát teljesítjük pénzügyileg. Ezt hogyan könyveljük, egyáltalán könyvelhetjük-e csak a számla birtokában, vagy szükséges más bizonylatok beszerzése is?
Alvállalkozó elszámolása 8-as vagy 5-ös számlaosztályban
Kérdés
Építőipari vállalkozás saját telken, saját erővel plusz alvállalkozókkal társasházat épít. A helyi adó szempontjából nem mindegy, hogy ilyen esetben az alvállalkozói számlákat hová könyveljük: igénybe vett szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés? Ha nem alvállalkozói teljesítés, akkor mi miatt minősül közvetített szolgáltatásnak? Köszönöm válaszukat.
Támogatott gépek készletre vétele esetén a támogatás kezelése
Kérdés
Egy kft. GOP pályázaton nyert támogatást 2009-ben műszaki gépek beszerzésére, melyeknek a számviteli törvény szerinti amortizációja 10 százalék volt. Ennek megfelelően a támogatás is 10 év alatt került volna a bevételek közé elszámolásra. 2016. évben a gépek át lettek sorolva a készletek közé, mivel nem használja őket a kft. (elidegenítve nem lettek). Kérdésem az, hogy a fennmaradó, a még elhatárolásban lévő támogatás összegével mit kell tenni? Ki kell-e a 2016. évben vezetni, vagy majd csak akkor, ha értékesítésre kerülnek, és mivel amortizáció nem lett 2016. évben elszámolva a gépekre, ezért ebben az évben nem kell bevételbe könyvelni az elhatárolásból semmit?
Evás kft. közterheinek könyvelése
Kérdés
Evás kft.-nél havonta a tulajdonos ügyvezető után a szakmai minimálbérnek megfelelő összeggel, mint adóalappal fizetjük a közterheket. Kérdésem: milyen főkönyvi számlákra kell könyvelni a biztosított utáni nyugdijjárulék, illetve egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék kötelezettségeket? Válaszukat várva,köszönettel!
Fordított áfás visszáruszámla
Kérdés
Egyik beszállítónk szeptember hónapban visszáruszámlát állított ki fordított áfás acélanyagokról. A számla júliusban leszámlázott (júliusi teljesítésű számla) anyagok visszavételéről szól. Kérdésem: hogyan könyveljem a fordított áfás visszáruszámlát? Hogyan jelenik meg ez az áfabevallásban?
Lefoglalt gépjármű kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi teherfuvarozással foglalkozó társaság tehergépkocsit vásárolt, és azt a tevékenységéhez használta. A társaságtól független büntetőüggyel összefüggésben a járművet a rendőrség lefoglalta, majd a későbbiekben feltárta, hogy a járművet korábban eltulajdonították, az alvázszámát meghamisították, és így értékesítették. Ilyen módon vásárolta meg azt társaságunk jóhiszeműen. A rendőrség elrendelte a jármű kiadását az eredeti tulajdonosának. Kérdéseim: – Milyen módon vezessük ki az eszközt a könyvekből? – A kivezetés kapcsán hogyan alakulnak az ezzel kapcsolatos társaságiadóalap-növelő és -csökkentő tételek? – Milyen adminisztrációs alátámasztásra van szükség a fentiekhez?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
