2101 találat a(z) könyvelés cimkére
Önkéntes munka könyvelése, kontírozása
Kérdés
Pályázati elszámolásnál az önkéntes munka értékét forintosítani kell, és az önerő értékébe számít bele. Az önkéntes munkát az egyesület által szervezett tevékenységhez nyújtja a munkát végző önkéntes. Kettős könyvvitelt vezető egyesületnél ezt hogyan kell a saját könyvelésben kimutatni, kontírozni?
Biztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem állásfoglalását az alábbi ügyben. Egy kft. zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkozik, melyeket zömében közösségen kívüli és belüli adóalanyoknak számláz. Kötött egy biztosítást, melynek keretében ha valamelyik vevő nem fizet, akkor a biztosító a követelés egy részét megtéríti. Példa: egy külföldi partner nem fizetett ki 10 millió forintot, a biztosító 8 millió forintot megtérített a kft. részére ezzel a számlával kapcsolatosan. Kérdésünk, hogy ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni? A vállalkozás a 2015. évben veszteséges eredményű, így kérdésünk, hogy a társasági adóalapra ezen tételek milyen hatással vannak? Köszönettel: Tóth Mária
Egyesület könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk lenne, hogy egy egyesület esetén kettős vagy egyszeres könyvvezetést kell-e alkalmazni? Van-e erre valamilyen előírás? Köszönettel: Tóth Mária
Osztalékfizetés a 2015. évi eredmény terhére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a 2015. évi eredmény terhére osztalékot kíván fizetni, úgy, hogy kifizeti a 2015. évi eredményt, és eredménytartalékból még kipótolja azt a jóváhagyott összegre. A 2015. évre ezt már nem könyvelhetem le? A beszámolóban a 1529-A-02-02 20. sorában kell csak feltüntetnem. Ezzel kapcsolatban 2015. évre nincs semmilyen könyvelési feladatom? Ezt az összeget 2016-ban a jóváhagyás napján kell kötelezettségként előírnom? Kérem, szíveskedjen a segítségemre lenni, mert nem világos számomra, hogy az új szabályokat már a 2015. évi beszámolónál is alkalmaznom kell-e, vagy pedig a 2015. évi eredmény terhére megállapított osztalékot 2015-re le kell könyvelni, és csak a 2016. évi eredmény utáni osztalékot kell az új szabályok szerint könyvelni. Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Turner Tiborné
Vevőkövetelés
Kérdés
Egy vállalkozót a megrendelője nem fizette ki 2014. évben. A vállalkozó ügyvédhez fordult, aki nem tudta behajtani a pénzt. Mivel a bírósági, illetve a további ügyvédi költségeket a cég nem tudta fizetni, a rendelkezésre álló információk alapján valószínűleg ez a pénz nem fog megérkezni. Jól gondolom-e, hogy erre a követelésre értékvesztést kell elszámolni, a mérlegben nem mutatható ki ez követelésként? Sajnos a munkavállalókat sem tudta a cég kifizetni az előbbiekből kifolyólag. Kérdés: azon munkavállalók bérkifizetési kötelezettségét kivezethetem-e a könyvekből, akik aláírták a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel 2014. évben, melyben lenyilatkozták, hogy a céggel szemben további követelésük nincs, és azóta sem követelték az elmaradt bérüket.
Evás devizás bevétel könyvelése
Kérdés
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt.-nek ingatlan-bérbeadásból devizás bevételei vannak. Az MNB-árfolyam választása be van jelentve a NAV-hoz. Milyen árfolyamon, milyen dátumon kell a bevételt a könyvekben rögzíteni? Például, ha a február havi díjat január 15-én állítja ki, február 5-ei fizetési határidővel. Jó-e, ha az evatörvény 6. paragrafus (8) bekezdése szerint a bizonylat kibocsátásának napja szerinti MNB-árfolyamot alkalmazom, vagy ez az (1) bekezdés szerint csak a számviteli törvény alá nem tartozókra vonatkozik?
Továbbszámlázott szállítási díj
Kérdés
Magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, az alapanyagok szállítási költsége a saját termelésű készlet értékét növeli, tehát a 2-es számlaosztályba kontírozom, ha jól gondolom? Ez lenne az első kérdésem. Illetve, amikor értékesítem a terméket a vevőnek, akkor a szállítási díjat, hogy hozzá eljut az áru, mire könyvelem? Ebben az esetben a szállítási díj közvetített szolgáltatásnak minősül? Vagy csak könyvelem az 5-ös számlaosztályba a ráfordítások közé, és feltüntetem a számlán a termékek összege mellett a szállítási költséget is? Köszönöm szépen!
Járulék
Kérdés
Egy kft. tagja után a kft. megfizeti a járulékokat a garantált jövedelemminimum után, de igazából nincs jövedelem-kifizetés. A kivét levonásait (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) a kft. minden hónapban befizeti, plusz a szochót és a szakképzési hozzájárulást is. Hogyan kell ezt könyvelni, mivel nincs "bérfeladás"?
Online jegyértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fesztivált szervez, és ez évben először próbálkoznának elővételes jegyértékesítéssel. Az ezt lebonyolító cég tájékoztatása szerint ők a náluk megvásárolt jegy árát azonnal a szervező bankszámlájára utalják, és arról a szervező nevében számlát állítanak ki. A kérdésem ezzel kapcsolatos: ezeket a kimenő számlákat a szervező cég kimenő számlái közé minden további nélkül felvehetem? Nekem olyan furcsa, hogy a folyamatos sorszámozású gépi számlák között egyszer csak lesznek teljesen más sorszámú és formátumú kimenő számlák. Vagy ez nem gond? Elfogadható így ez az eljárás? Köszönettel várom válaszukat!
Idegen ingatlanon végzett beruházás terven felüli értékcsökkenése
Kérdés
Egy gazdasági társaság jelentős értékű rekonstrukciós beruházást végeztetett el idegen tulajdonú ingatlanon, amit hosszabb időre bérbe is vett a tevékenységéhez. A beruházás során az épület funkciója megváltozott, amelyet 8 éve használnak az új rendeltetésének megfelelően. A használatba vétel negyedik évétől folyamatosan nyilvánvalóvá vált, hogy a kivitelező szakszerűtlen, nem megfelelő minőségben és nem első osztályú anyagból végezte el a rekonstrukciót (például a fa nyílászárók elkorhadtak, begombásodtak stb.). A hibák egy részének javíttatását elvégeztettük (homlokzati nyílászárók cseréje, hőszigetelések pótlása..stb.), de nem a korábbi kivitelezővel, ugyanis ők megtagadták az együttműködést. A felmérséek szerint szükség lesz további javíttatásra, nyílászárók minőségi cseréjére. Elszámolható-e terven felüli értékcsökkenési leírás független műszaki szakértői értékelés alapján az aktivált értékből? A hibák javításaként kicserélt homlokzati nyílászárók értéke, falak újraszigetelése – amely jelentős értéket képvisel – aktiválható-e újabb felújítási értékként? Válaszukat megköszönöm, tisztelettel: K.R.
Szövetkezeti részjegy
Kérdés
Általam könyvelt szövetkezet (nem szociális) újonnan belépő tagjai a nyitott tagság elvének és az alapszabályban rögzített előírásoknak megfelelően 3000 forint részjegytőkét jegyeznek, és fizetnek be a szövetkezet bankszámlájára. Tagsági viszonyuk megszüntetésekor ezt az összeget visszafizetjük részükre. Kérdésem: hogyan kell ezt a tételt könyvelni?
Iratőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyveléssel foglalkozó vállalkozás vagyunk, és évek óta fejtörést jelent, hogy a nagy méretű, vagyis nagy számlamennyiséggel bíró cégek részére a lezárt könyvelési anyagokat muszáj-e kinyomtatott formában átadni megőrzésre, vagy elegendő, ha a teljeskörű könyvelést felölelő iratanyagot pdf-formátumban mentjük le valamilyen tetszőleges adathordozóra? Ha a főkönyvi kartonokat, eszköznyilvántartást stb.-t ilyen módon adjuk át az ügyfélnek, azzal eleget teszünk kötelezettségeinknek, ha az ügyfél egyébként elfogadná ezt az adatátadási formát? Válaszát köszönöm.
Biztosítás könyvelése
Kérdés
Kft. eredménytartalékból egyösszegű befektetési életbiztositást köt az ügyvezető részére. Ügyvezető a biztosított, a cég a kedvezményezett. Hogyan kell az ügyletet könyvelni szerződéskötéskor és az 5. éves lejárati kifizetésnél?
Negatív eredménykimutatás sorok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2014-ben bezárta a ruhaüzletét, elszámolt a közüzemi szolgáltatókkal, viszont a TIGÁZ-nál éves elszámolás van, így ősszel kapta meg a jóváíró számlát az átalány és a tényleges fogyasztás különbözetéről. Ilyenkor hogyan kell könyvelni, ha ez az összeg negatív? Mert, ha az anyagköltségek közé viszem fel negatív összeggel, akkor az eredménykimutatás sorában is negatív lesz az anyagjellegű ráfordítások sor. Köszönöm válaszukat!
Taotörvény 22/C § szerinti társaságiadó-kedvezmény igénybevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015 decemberében társaságunk a taotörvény 22/C §-a szerint látványcsapatsport-támogatást nyújtott, amelyhez a kiegészítő támogatást 10 százalékos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel állapította meg, és így lett átutalva, majd a SPORTBEJ nyomtatványon bejelentve. Azonban a 2015. adóévre társaságunk adóalapja meghaladja az 500 millió forintot – de a taotörvény 22/C § (3b) pontja szerinti kiegészítés késedelmesen – az adóévet követő 90 napon túl történt. Kérdés: társaságunk igénybe veheti-e a társaságiadó-kedvezményt a 2015. évi társaságiadó-bevallásában, vagy csak a következő évben érvényesíthető az?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
