282 találat a(z) kártérítés cimkére
Kétes kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy vállalkozás fuvarozást végzett, mely tevékenysége során az árut lopás miatt nem tudta kiszolgáltatni. Általános esetben a Ptk. szerint Ő a felelős, azonban az adott körülményekből adódóan felelősségét megalapozottan nem ismerte el, az ügy bíróság elé került. Kérdésem az lenne, hogy a kár összegét ki kell-e mutatni a könyvelésben, beszámolóban, hiszen a fél nem ismerte el annak tényét, és a bírósági eljárás pontosan arra irányul, hogy egyátalán felelős-e a fuvaros, és ha igen, milyen összeggel. A "káresemény" bekövetkezténék évét lezáró beszámoló elkészítéséig az eljárás nem záródik le. Ha a bíróság ítéletében kimondja, hogy a társaság felelős és kártérítéssel tartozik, természetesen kötelezettségként ki kell mutatni a könyvekben. De amíg ez a folyamat le nem záródik mi a teendő? Azért mert a biztosító azt állítja, hogy kártérítéssel tartozunk, szerepeltessük a beszámolóban, hiszen nem ismerjük el.
Egyéni vállalkozó részére térített biztosítói kártérítés
Kérdés
2013 novemberében az egyéni vállalkozót betörés, rablás és az üzlethelyiség felgyújtása miatt kár érte. A 2013-as évet lezártuk, beadtuk az adóbevallást (2014.02.25-én), a biztosító a kárt 2014-ben fizette ki. 2014-ben nem volt ezenkívül bevétele, minimális költség lett elszámolva (amit a kártérítés összegéből fizetett ki). E miatt a 2014-es év nagy pozitív jövedelmet mutat. Kérdésem: jól értelmezem-e azt, hogy a kártérítést teljes egészében bevételként vesszük figyelembe és sajnos elég nagy összegű adó befizetésre is sor kell, hogy kerüljön. Az ingatlant, amiben működött, azt bérelte, arra is fizetett a biztosító (kb. 1,5 millió forintot). Kérdésem, hogy mit tegyünk az ingatlan helyreállítására kapott összeggel? Nem történt meg a helyreállítás, a kapott összeget nem adta át a bérbeadó részére. Válaszát köszönöm. Boldog Ferenc
Káresemény elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megbízóm termelőüzemében 2014. május hónapban tűz keletkezett, amely következtében leégett a tetőszerkezet az ott található elektronikával, megsérült a főépület, gépek, berendezések semmisültek meg. A katasztrófavédelem szakértői véleménye szerint a tűz oka ismeretlen. Megbízóm vagyonbiztosítással rendelkezik, a biztosító kártérítési felelősségét egyelőre nem ismerte el. Az épület, elektronika helyreállítási költsége közel 157 millió forint volt. Ezt a számviteli tv. 3. § (7) bekezdése értelmében igénybe vett szolgáltatásra könyveltük. Helyesen számoltuk el a helyreállítási költséget igénybe vett szolgáltatásként? Mivel a biztosító kártérítése bizonytalan és a mérlegkészítésig biztosan nem érkezik meg a társasághoz, ezért nem tudjuk a Sztv. 77. § (2) bekezdése szerint egyéb bevételként elszámolni 2014. évben. A Sztv. összemérés elvének alkalmazása miatt gondot jelent az, hogy a tűz miatti kár helyreállítási költségei 2014. évben merültek fel, viszont a kártérítésből várható bevétel összege nem fog befolyni a társasághoz a mérlegkészítésig. A számviteli alapelv betartása miatt kötelesek vagyunk a vagyon-biztosítás önrészét igénybe vett szolgáltatáson kimutatni, a várható kártérítés árbevétel összegéig viszont időbeli elhatárolásba kell tennünk az igénybe vett szolgáltatások között kimutatott ráfordításaink további részét. Jól értelmezzük a rendelkezéseket? Köszönettel:Borsosné Pál Ildikó
Elbukott a trafikmutyi Strasbourgban: többmilliós kártérítés
Cikk
Megsértette a magyar állam a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon – mondta ki ma első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
Dolgozónak fizetett kártérités
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adóköteles-e az szja-ban az Mt. 82. § /1-2/ bekezdése szerinti, a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett, elmaradt jövedelem címén a munkavállaló által igényelt kártérités? Üdvözlettel várom válaszát.
Biztosítási ügyletek: mikor kell illetéket fizetni?
Cikk
Sokan nem is gondolnak rá, hogy ha a biztosító fizet, vagy a biztosítást a biztosított javára más fizeti, illeték-fizetési kötelezettség is szóba jöhet. Szerencsére nem mindig.
Bánatpénz vagy kártérítés
Kérdés
Szeretném tudni, hogy a cégnek melyik előnyösebb: ha bánatpénzt, vagy, ha kártérítést kap?
Kártalanítás és kártérítés áfatörvény szerinti megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tényállás: egy társaságnak saját csarnoka bérbeadásából származik az árbevétele. A bérlő átalakítást eszközölt az épületen a bérbeadó társaság engedélyével. Az átalakítás során szükségessé vált 6 darab kéménynyílás kialakítása a födémen. A bérlő a csarnok felső paneljeiben okozott kárért hajlandó fizetni. Kérdéseink: 1.) A bérlő által felajánlott anyagi kompenzáció kártérítésnek, vagy kártalanításnak minősül-e? 2.) Mely esetben van általános forgalmi adó felszámítási kötelezettség? 3.) Mikor van számla kiállítási kötelezettsége bérbeadónak, vagy elegendő-e egy megállapodás a két fél között? 4.) A bérbevevőnél ebben az évben jelentkező nem tervezett bevétel elhatárolható-e időbeli elhatárolással arra az évre, amikor a panelek helyreállítási költsége a kapott bevétellel szemben megjelenik,vagy ez évben meg kell fizetni utána a társasági adót? Köszönettel.
Kártérítés hibás teljesítés miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásunk ablakprofil festési munkát végzett egy ablakgyártó cég számára. Az ablakgyártó cég beépítette a nyílászárókat, viszont garanciális időn belül a festéssel problémák adódtak. Cégünk a hibás teljesítést elismerte. Az ablakgyártó cég kibontotta az ablakokat, újakat gyártott le helyettük, lefestette más céggel és beépítette az épületbe. Ennek a teljes költségét cégünk átvállalta. Az erről szóló számlát milyen főkönyvi számlára könyveljük? A számlában felszámított áfa levonható?
Munkavállaló kártérítési felelőssége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy autóipari cégnél egy műszakban több raktáros is dolgozik. Kiderült, hogy a kiszállításkor a munkavállalók valamelyike hibázott, és a megrendelő nem a megrendelt terméket kapta meg. A nem megfelelő termék beazonosítása a termékszám alapján azonnal megtörtént, de hogy melyik munkavállaló hibázott, azt csak a terméken feltüntetett egyéb adatok alapján lehet kideríteni. Ennek folyamata több hét is lehet, mivel a szükséges adatokat a megrendelőtől kell megkérni. A hiba nem azonnal, hanem hó végén, hetekkel később derül ki. A munkáltatónak kötbért kell fizetnie, ezért a munkavállalóval szemben kártérítési követelést szeretne érvényesíteni. A kártérítést csak a teljesítménybéréből szeretné levonni, az alapbérét, illetve az egyéb pótlékait nem érintené. Mennyi ideje van a munkáltatónak, hogy bármiféle kártérítési követeléssel éljen a munkavállalóval szemben, mikor évül ez el? Ha nem egyértelmű, ki volt a felelős, nem derül ki, egyetemlegesen élhet-e kártérítési követelésével a munkáltató az abban a műszakban dolgozó összes érintett alkalmazottal szemben? Mekkora mértékű lehet a kártérítés maximális összege? Mennyi idő alatt vonható le a béréből?
Vezető tisztségviselők felelőssége: bizonytalanságok az adózásban
Cikk
Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására – írja a LeitnerLeitner blogjában Siklós Márta és dr. Szecskay András.
Munkaügyi per: kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követeljek?
Cikk
Munkaügyi perek kapcsán a munkavállaló szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követel. Az ezekhez kapcsolódó eltérő közterhek miatt ugyanis eltérő lesz a nettó kifizetés is.
Mikor, mennyi a távolléti díj? Táblázatos összefoglaló
Cikk
Szabadság, betegszabadság, végkielégítés, elmaradt jövedelem miatti kártérítés: mind olyan eset, amikor a (volt) dolgozót távolléti díj illeti meg. De előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kapja, hanem ő fizeti a távolléti díjat. Összefoglaltuk a távolléti díj fizetésének, időtartamának és mértékének szabályait.
Elmaradt bérkövetelés kifizetésének járulékai
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó volt alkalmazottja a munkaviszony megszűnését követően munkaügyi bíróságon pert indított a vállalkozó ellen. A munkaügyi bíróság többéves pereskedés után – a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt – kártérítést és hathavi elmaradt bér kifizetését ítélte meg számára. A pereskedés közben a vállalkozó már megszüntette egyéni vállalkozását, és nem fizette ki az alkalmazottnak járó összeget. Az alkalmazott végrehajtást indított a volt vállalkozó ellen, aki aztán ismét több év elteltével a végrehajtón keresztül kifizette a volt alkalmazott követelését, és annak kamatait. Ebben az esetben a volt egyéni vállalkozónak kell-e járulékbevallást benyújtania, illetve kell-e járulékokat levonnia az alkalmazottnak kifizetett kártérítésből, valamint az elmaradt bérköveteléséből? Amennyiben igen, úgy hogyan kell bevallania a '08-as járulékbevalláson, ha a vállalkozását már több éve megszüntette, és az adószáma már nem él? A kifizetés napján vagy a munkaügyi bíróság határozatának évében érvényben lévő járulékokat kell-e levonni? Mi lesz a járulék alapja? Ha a kifizetett összegből kellett volna járulékot levonni, de azt nem tették meg a kifizetéskor, akkor azt hogyan lehet követelni a munkavállalótól? Kérem a fenti kérdésekre szíves állásfoglalásukat!
Felmondás: amikor lehet, és amikor nem. Ennyi a kártérítés
Cikk
Július 2-án kétéves lesz az új Munka törvénykönyve legtöbb rendelkezése. Megvizsgáltuk, hogyan működik a gyakorlatban az egyik legkiterjedtebb módosítást megélt felmondás, és az ezzel kapcsolatos kártérítés.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
