282 találat a(z) kártérítés cimkére
Munkaviszony – nyugdíj
Kérdés
2017.07.10. napján szűnt meg a munkaviszonyom, nyugdíjba vonulásom miatt 07.09.én kellett volna megszűnnie, mivel a születési dátumom 1954.01.09. Ezután rögtön, 2017.07.11-én felvettek megbízásos szerződéssel. Emiatt elestem kéthavi nyugdíjkifizetéstől, mivel a munkáltató nem hagyott ki egy napot sem a felmondás és a szerződéskötés között. A szerződésemet csak a hetedik hónap végén kaptam meg, írtam alá, így nem reagálhattam a dátum miatt. a nyugdíjintézet értesített a problémáról, hogy a nyugdíjkifizetés így nem lehetséges. Emiatt a cég megszüntette a szerződésemet, ezalatt én folyamatosan dolgoztam, erről senki sem tájékoztatott, majd kaptam egy új szerződést 2017.09.18-ai dátummal. Kérdésem a következő: a két hónap nyugdíj ki nem fizetésért ki a felelős, hova fordulhatok a kárigényemmel?
Munkagépek tárolása, javítása a dolgozó udvarán
Kérdés
Üdvözlöm! Egy állami cégnél voltam alkalmazásban közalkalmazottként 1993.06.01-2017.07.10. Gépkezelőként dolgoztam, több géppel, amelyeket a saját udvaromban tároltam. Állandó jelleggel két traktor, esetenként négy mezőgazdasági gép és az azokhoz tartozó eszközök, több kasza, pótkocsi és egyéb munkagépek voltak tárolva az udvaromon, melyre hivatalos engedélyem volt. A gépek fenntartását, javítását saját eszközeimmel, villany és víz felhasználásával oldottam meg, napi szinten, melyre soha, semmilyen ellenszolgáltatást nem kaptam. Kérdésem a következő: lehet-e kárigényem a cég felé utólagos telephelydíj vagy bármiféle ellenszolgáltatás megfizetésére?
Nem készült el időben a beruházás, jogos a kártérítés az albérlőnek
Cikk
Szerződés megszegésének jogkövetkezményeivel kapcsolatos, kiemelt jelentőségű ügyben (Pfv.V.20.102/2019/5.) határozott a Kúria.
Kártérítés
Kérdés
Betéti társaság részére a könyvelőjével szemben indított perben a bíróság kártérítést ítélt meg. A döntés 2018.01.12-én emelkedett jogerőre. A könyvelő nem fizetett, ezért az ügy bírósági végrehajtóhoz került, de 2018-ban még bevételt nem realizált a társaság ebből. A számviteli elszámolás szempontjából helyesen jártunk-e el, ha a jogerőre emelkedés napjával bekönyveljük, és nem határoljuk el a kártérítés összegét (T36 - K96). E nélkül a könyvelési tétel nélkül a társaság veszteséggel zárta volna a 2018. évét, így viszont nyereségessé válik. Igényel-e ez a helyzet további teendőket a nyereségadók megállapítása során? Válaszukat köszönöm.
Kártérítés magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk új megbízást kapott megrendelőjétől, melynek teljesítéséhez új munkavállalókat toborzott. A leendő munkavállalók egy része munkanélkülin volt, más része felmondott régi munkahelyén, hogy nálunk idejében kezdeni tudjon. Cégünk a leendő munkavállalókkal megállapodást/munkaszerződést nem kötött, csak a munkakezdési lehetőséget helyezte kilátásba. Sajnos egyéb okok miatt (újra pályázatot írtak ki a megbízásra) a megbízás megkezdése egyelőre nem lehetséges, akár hónapokat is tolódhat. Szeretnénk a fenti magánszemélyeknek valamilyen kártérítést adni az elmaradt munkalehetőségért, kiesett jövedelemért. Hogyan és milyen jogcímen fizethetünk ki nekik például 100 ezer forintot, ha nincs munkaszerződés, csak szóbeli megállapodás? Milyen adók terhelik a kifizetést és a 08-as bevallásban melyik sorban kell szerepeltetni a magánszemély eme jövedelmét? Válaszát előre is köszönöm.
Munkavállalói letiltás sorrendje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a munkáltató a hatályos munka törvénykönyve és/vagy a kollektív szerződés alapján kártérítési igénnyel lép fel valamely munkavállalójával szemben, akkor a munkabérletiltást szüneteltetni kell-e abban az esetben, ha a munkavállalónál végrehajtási okiratban letiltás(ok) érkezik/érkeznek? Van olyan végrehajtási jogcím, amelyet mindenképp előnyben kell részesíteni abban az esetben is, ha már egyébként elkezdődött a munkáltatói letiltás foganatosítása? Például adóhatósági végrehajtás, banki hiteltartozás miatti végrehajtás, szállítói tartozás nem fizetése miatti végrehajtás (például telefonszámla, víz, gáz stb.)? Milyen sorrendiséget kell betartani ilyen esetekben? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Kártérítés magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi témában. Cégünk kártérítést fizetne volt alkalmazottjának, mivel a gyet lejárta után – 13 évvel ezelőtt dolgozott utoljára – nem áll módjában foglalkoztatni ismét. Peren kívül született a megállapodás. Kifizethető-e kártérítésként bírósági határozat nélkül a magánszemély részére? A kártérítés bruttó összegéből keletkezik-e levonási kötelezettsége a cégnek, illetve keletkezik-e egyéb fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Goschlerné Urbán Éva
Társasház biztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy társasház. A társasház az AEGON biztosítónál kötötte meg a biztosítást a társasházra. Az AEGON-nál képviselőként a társasház egyik tulajdonosa van bejelentve, viszont a társasáz közös képviselője nem ő. A díjfizetésekről és a káreseményekről év végén a biztosítónál bejelentett képviselő nem ad a társasház részére kimutatást. Két évvel ezelőtt az történt, hogy a saját lakásában felújítás történt, ekkor a biztosítónál kártérítést igényelt, de hogy milyen címen és mennyit kapott, azt a társasház többi lakója nem tudja, mivel erről tájékoztatást nem kaptak, a káreseményt az akkori közös képviselőnek nem jelentette. Kérdésem: a társasház beszámolójának alapját képezi-e a biztosító díjfizetése, illetve a kártérítés? Köszönöm a válaszát.
Kártérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném kérni állásfoglalását. Egyik általam könyvelt cégnél a cégautóban nagy összegű kár keletkezett (nyílt végű pénzügyi lizinges személygépkocsi). A szerviz a gépkocsi javítását elvégezte. A szerviz által kiállított számlán az szerepel, hogy a biztosító csak a teljes áfa 50 százalékát téríti meg, tehát mint cég kell hogy megfizesse a másik 50 százalékot. A kérdésem a következő: ezt az áfát mint cég visszaigényelheti-e?
Biztosító kártérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli és adózás szempontjából szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Autószerelő-műhely karambolos gépkocsik javítását is elvállalja, melynek költségét valamely biztosító társaság fizet ki. A biztosítónak benyújtott számla alapján kellene a teljes összeget kifizetnie, de mindig lehúz bizonyos tételeket, illetve avulást számol az alkatrészekre. Így csak részösszeget utal a gépkocsijavító társaság részére. Ezeket a tételeket a gépkocsi-tulajdonos sem hajlandó kifizetni, mert a karambol miatt kellett az alkatrészeket kicserélni és mivel biztosítása mindent fedez, nem fizeti ki a különbözetet. Így mindig fennmarad néhány tízezer forintos követelés, amit biztos, hogy nem fog kifizetni senki sem, és ezt már a kárrendezéskor lehet tudni. Mi a teendő ezzel az összeggel? Ráfordításként el kell számolni és adóalapot kell növelni, így az alkatrész árát sem kapta meg az autószerelő-műhely és még adóalap-növelő tétel is lesz? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Kata
Kérdés
Dátum: 2017.06.27., 07:58:05 Dokumentum: Katás kérdések Válaszadó: Szipszer Tamás https://adozona.hu/kerdesek/2017_6_20_KATAs_kerdesek_3_cna A 27. kérdésre adott válasz szerint "A kártérítések körében az alábbiak nem számítanak kisadózói bevételnek: • jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás" Kérdésem: ha ezen kártérítés terhére a katás bt. kifizetést teljesít kisadózó tagjai részére, van-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek, illetve a kifizetésben részesült tagoknak? Köszönettel.
Tagországi vállalkozónak károkozás
Kérdés
Egy magyarországi kft. alvállalkozókkal végezteti el egy tagországi vállalkozónak a szerződésben vállalt szolgáltatást. Az alvállalkozók a kinti, tagországi vállalkozótól kaptak használatra egy haszongépkocsit. A kocsiban kár keletkezett. Ki fizeti meg a tagországi vállalkozó kárát, a magyar kft. vagy a magyar kft.-vel szerződésben álló alvállalkozók (azok is magyarok)? A gépkocsit a tagországbeli vállalkozó megjavíttatta, áfás számlája van róla. Ha továbbszámlázza valamelyik magyar vállalkozónak, azt áfásan vagy áfamentesen tegye? A magyar generálkivitelező kft., amely szerződéses jogviszonyban áll a kinti tagországi vállalkozóval, levonhatja a kiállított szolgáltatás számlájából? A kártérítést külön kell-e kezelni és a tagországi vállalkozó a kárát számlázza át, de melyik magyar vállalkozónak? A generálkivitelezőnek vagy az alvállalkozónak?
Kisajátítás adómentessége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem mezőgazdasági őstermelő, a 83. számú főút fejlesztése miatt a szántóföldjét kisajátítja az állam. Kétféle jogcímen fog kártalanítást kapni, egyrészt az ingatlan (földterület) után, másrészt pedig a már elvetett vetőmag, illetve kiszórt növényvédőszer stb. miatt, mint földhasználót is megilleti a kártalanítás. Számla nem kerül kiállításra, határozat alapján történik a kifizetés. Ha jól értelmezem, szja-szempontból mindkét bevétel adómentes lesz az szja-törvény 1. számú melléklet 6.1.c pontja alapján, de ebben is kérném a véleményét (mivel az elvetett vetőmag, növényvédőszer költségét elszámolta az őstermelő, logikus lenne az ezzel kapcsolatosan kapott kártalanítás figyelembe vétele egyéb adóköteles bevételként). A másik kérdés az lenne, hogy felmerülhet-e az ügylet kapcsán áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Jövedelempótló kártérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alkalmi munkavállalót foglalkoztat, aki munkavégzés közben munkahelyi balesetet szenvedett, eltörte a lábát. A Tbj. alapján alkalmi munkavállalónak nem jár pénzbeli ellátás üzemi baleset esetén. A munkáltató azonban kárpótlást akar fizetni dolgozója részére. Kérdésem, hogy ez a juttatás milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségeket ró a munkáltatóra? Üdvözlettel: Pintér László
Munkáltatói felelősség: kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria
Cikk
Kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűsége tekintetében. A kollégiumi vélemény megalkotását joggyakorlat-elemző csoport munkája előzte meg. A szakértői grémiumot dr. Tallián Blanka, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácselnöke vezette – írja honlapján a Kúria.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
