Biztosítási ügyletek: mikor kell illetéket fizetni?

Megosztás Tetszik

Sokan nem is gondolnak rá, hogy ha a biztosító fizet, vagy a biztosítást a biztosított javára más fizeti, illeték-fizetési kötelezettség is szóba jöhet. Szerencsére nem mindig.

A biztosító szolgáltatása

A Szja-törvény 1. számú mellékletének 6.6. alpontja értelmében adómentes a halál esetére szóló biztosítói szolgáltatás, azaz a biztosított halála esetén a kedvezményezetteknek vagy az örökösöknek a biztosítási szerződés alapján kifizetett összeg. Mivel szja-fizetési kötelezettség ezekben az esetekben nincs, felmerül a kérdés, hogy a kedvezményezettnek történő haláleseti kifizetés öröklésnek/ajándékozásnak minősül-e, illetve kell-e illetéket fizetni például ha a biztosított az élettársát vagy a gondozóját, esetleg az őt befogadó szociális intézményt jelölte kedvezményezettként, vagy például ha a biztosított halálával egyidejűleg balesetben életét vesztette a kedvezményezett is, és a biztosító a biztosított vagy a kedvezményezett testvérének (azaz nem egyenes ági rokonnak, illetve házastársnak) fizet.

Szakmai álláspont szerint a jogügylet jellege határozza meg, hogy a biztosítási szerződésből eredő vagyonszerzés ingyenes vagy visszterhes,. A biztosító a kedvezményezett számára azért nyújt szolgáltatást (és fizeti ki a biztosítási összeget), mert a szerződő fél ellenérték fejében erre nézve szerződött vele, ezért a jogügylet visszterhesnek tekinthető, vagyis nem minősül ajándékozásnak. Ez független attól, hogy az ellenértéket nem a vagyonszerző kedvezményezett, hanem a szerződő fél fizette a biztosítónak.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen esetekben lesz illetékköteles a biztosítási ügylet!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.