1075 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Alvállalkozó – iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozásnál a más vállalkozó általi terményaratás, -beszállítás ára minősülhet-e alvállalkozói díjnak ipa tekintetében, vagy a törvényi fogalomnak megfelelően, mivel nincs megrendelő-vállalkozó-alvállalkozó hármas fennállás, csak megrendelő-vállalkozó, ez sima igénybe vett szolgáltatás? Írásos szerződés van a felek közt. Köszönettel: József
Követeléskezelő cég – iparűzési adó
Kérdés
Cégünk banki követelések adásvételével, kezelésével foglalkozik. Az iparűzési adó meghatározása kapcsán kérdésként merült fel, hogy a továbbértékesített követelések esetében az iparűzési adó alapja a teljes követelésért kapott bevétel, vagy csak a bevétel csökkentve a követelés bekerülési értékével. Köszönöm segítségüket: Mikro
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztel Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: 1.) Egyéni vállalkozó esetében lehetséges-e, hogy a székhelyén tételes (kata) iparűzési adózási módot válasszon, míg a telephelyén a megosztásos módszert? Ha mindkét helyen ugyanazt az adómegállapítási módot kell választani, ezt a 1990. évi C. törvény mely pontja írja le? 2.) Ha a székhelyen és a telephelyen is tételes (kata) ipát választ, akkor 2x50 ezer forint lesz az adófizetési kötelezettsége (egész adóévre vonatkozóan)? 3.) Ha a vállalkozónak van egy raktára, amelyet csak két hónapra bérel, be kell-e jelenteni iparűzési adó alá telephelyként, ha igen, miként, állandó vagy ideiglenes? (Árut tárol benne, amit onnan fuvaroznak tovább.) Válaszát előre is köszönöm.
Iparűzési adó: könnyebben intézheti ügyeit az önkormányzatoknál
Cikk
Egyre több külön bejelentési kötelezettség szűnik meg az önkormányzatok felé az egyablakos rendszer szélesítésének köszönhetően. Helyi adó ügyekben is általánossá vált az online ügyintézés az e-önkormányzati portálnak köszönhetően. Cikkünkben a helyi adóhatóságokkal történő ügyintézés egyszerűsítésével, digitalizációjával kapcsolatos fejleményeket mutatjuk be.
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnénk állásfoglalásukat kérni: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek is bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan m2-nek arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában: - ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó, - központi épületgépészeti berendezések, fő vezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás) - épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása, - közös területek takarítása, az ingatlan előtti út és járda rendben tartása, rovarirtás, - non-stop őrzés és védelem, - tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása, - az üzemeltetési tevékenység felügyelete. Bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre utalás a szerződésben nincs. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetési díjelőlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetési díj részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetési költségelőleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. Az a kérdésünk, hogy fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel?
Kivás cég egyszerűsített hipa-alapja
Kérdés
Kivás cégként sajnos csak a 2018-as évre vonatkozó hipa-bevallás beadása után értesültünk arról, hogy lehetőség lett volna a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében is meghatározni a helyi iparűzési adó alapját. A könyvelő sem hívta fel erre figyelmet, pedig elvárható lenne, hogy automatikusan az ügyfélnek kedvezőbb lehetőséget válassza. Létezik lehetőség az utólagos korrekcióra (például önellenőrzés, vagy a kivából való kilépéskor a záró bevallás készítésénél)?
Iparűzési adó munkerő-kölcsönzés esetén
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Társaságunk a közeljövőben munkaerő-kölcsönzési tevékenységet kíván megvalósítani egy – a székhelyétől távolabbra eső –településen. Egyik kérdésem arra irányul, hogy a leírt esetben a munkavégzés fizikális helyszíne – a megrendelő székhelye – nálunk keletkeztet-e telephelyet, azaz kell-e majd a megrendelő településén iparűzési adót fizetnünk? A másik kérdésem: az általunk számlázott szolgáltatási díj összegét megrendelőnk levonhatja-e majd az iparűzési adójának alapjából? Válaszukat köszönöm. Telek Zsolt
Iparűzési adó - eszközarányos megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az eszközérték-arányos megosztásnál hogyan kell értelmezni a Htv.-ben leírt azon részt, hogy ha az eszközérték nem határozható meg, akkor ingatlannál a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszköznél 10%-a az eszközérték? Amennyiben a nyilvántartás szerinti érték már nulla, akkor ezzel kell számolni az eszközértéket? Ez kötelező, vagy lehetőség? Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina
Székhelyváltozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég székhelyváltozásáról megkaptuk az értesítést a NAV-tól. Azt szeretném kérdezni, hogy az önkormányzatokhoz történő ki- és bejelentést milyen módon kell elvégezni? ÁNYK-n keresztül lehetséges-e, ha igen, milyen nyomtatványt kell használni, vagy más módon szükséges eljárni? Záró iparűzésiadó-bevallást mikor kell benyújtani, és milyen módon kell megosztani az iparűzési adót a két önkormányzat között? Köszönöm szépen válaszukat.
Elévült iparűzésiadó-túlfizetés, mit tehet az adózó?
Cikk
Mi a sorsa az elévült iparűzésiadó-túlfizetésnek? Az Adózóna olvasójának kérdésére dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Iparűzésiadó-túlfizetés elévülés
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Társaságunk fővárosi iparűzési adó folyószámláján több éve túlfizetés volt nyilvántartva. Ez év 05.31-én az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kértük a túlfizetés teljes összegének kiutalását az adóhatóságtól. A kiutalás kérése előtt lekérdeztük a főváros által vezetett adófolyószámlát és ellenőriztük, hogy a túlfizetés még mindig szerepel a folyószámlán, mert bizonytalanok voltunk abban, mikor évül el a követelés. A fővárosi adóhatóságtól határozatot kaptunk, miszerint a túlfizetésünk több mint fele 2018.12.31-én elévült, ezért ennek megtagadták a kiutalását és csak a maradék összeget utalták át részünkre. Kérdésünk, hogy lehet-e arra hivatkozva fellebbezni a döntésük ellen, hogy az adóhatóság nyilvántartása (folyószámla) szerint nem volt elévülve a túlfizetés a kiutalás kérésének időpontjában? Vagy az adóhatóság nyilvántartásának hibája nem befolyásolja az elévülés tényét és csak feleslegesen fizetnénk ki a több százezer forintos fellebbezési illetéket? Válaszukat előre is köszönjük.
Ingatlanvásárlás, -eladás több településen: kell-e iparűzési adót fizetni?
Cikk
Kft. saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. Különböző városokban vásárol ingatlanokat, amelyeken beruházást valósít meg, majd eladja az ingatlant, vagy plusz beruházás nélkül értékesíti tovább. A kérdésem az, hogy iparűzési adó (ipa) tekintetében minden városba be kell jelentkezni, ahol ingatlant hasznosít a cég? Vagy ideiglenes jelleggel kell bejelentkezni az ipa alá? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Kft. adószakértője válaszolt.
Előrehozott adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41/A paragrafusa alapján az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára (helyi iparűzési adó, építményadó) tekintettel előrehozott adót – önálló adónemként – fizethet. Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani. A kft. szeretne élni a fenti lehetőséggel. Kérdéseim: – milyen adónemek esetében van lehetőség előrehozott adóbevallást tenni? – az előrehozott adóbevallást, befizetést hogyan kell könyvelni a kft. esetében? Köszönettel!
Iparűzési adó 500 millió forint feletti árbevétel esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. Emiatt az elábé a helyi adókról szóló törvény 39. § (4) bekezdés szerint csökkentett összegben vehető figyelembe. Én úgy számoltam, hogy az 500 millió forintra jutó elábé teljes összege levonható, az 500 millió forint feletti résznek pedig 85 százaléka. (Így tanították az adótanácsadói tanfolyamon.) Vagyis például egy 600 millió forint árbevételű, 400 millió forint elábé esetén, 500 millió forint/600 millió forint * 400 millió forint =333,33 millió forint plusz 100 millió forint/600 millió forint * 400 millió forint * 85%=56,66 millió forint, együtt összesen 389,99 millió forint elábé vehető figyelembe. Az egyik önkormányzat szerint pedig az elábé teljes egészében levonható, mivel szerintük az 500 millió forint feletti rész számításánál az árbevétel 85 százalékát kell venni, és amennyiben ez nem éri el az 500 milliót, úgy az egész elábé figyelembe vehető. Vagyis, fenti számokkal számolva, 500 millió forint/ 600 millió forint * 400 millió forint = 333,33 millió forint plusz 100 millió forint *85% = 85 millió forint, összesen: 418,33 millió forint. És mivel ez az összeg meghaladja a 400 millió forint (elábé összegét), ezért az elábé teljes összegben figyelembe vehető. A törvény valóban "de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-át" ír. Kérem véleményét, hogyan kell kiszámítani a figyelembe vehető elábé összegét. Köszönöm!
Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tulajdonú ingatlan adásvétellel foglalkozik. Különböző városokban vásárol ingatlant, amire beruházást valósit meg és eladja az ingatlant, vagy plusz beruházás nélkül továbbértékesíti az ingatlant. A kérdésem az, hogy iparűzési adó tekintetében minden városba be kell jelentkezni ahol ingatlanhasznosítás lesz? Vagy ideiglenes jelleggel kell bejelentkezni az ipa alá?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
