1075 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Megjelent az áprilisi VálaszAdó
Cikk
A 2018-as adóév zárásával újra előtérbe kerülnek a helyi iparűzési adó (HIPA) számításával kapcsolatos kérdések. Mivel ismét gyakorivá váltak a HIPA-ellenőrzések, fokozottan javasolt az adóalap számításánál figyelembe vett tételek alapos vizsgálata.
Helyi iparűzési adó megosztása
Kérdés
Egyéni vállalkozónak van egy székhelye és három telephelye. Az adót személyi jellegű költség alapján ossza meg. A székhelyen nem volt tevékenység, és nem merült fel személyi jellegű költség. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben ott fizet-e iparűzési adót, tehát négyfelé kell-e osztani a költségeket vagy csak háromfelé, a telephelyekre? Köszönöm a válaszát!
Társasház – bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, hogy részletesen, akár példával alátámasztva írja meg, hogyan kell elszámolni a társasház (egyszeres könyvelést vezet) magánszemélytől vagy kifizetőtől kapott bérleti díját? Néhány kérdés: ha a számla szja-val csökkentett részét utalja át a cég, a bevételek közé mely értéket könyvelem? Ha a bruttót, akkor hová teszem a levont szja-t? Mely összeg után fizet a ház iparűzési adót? A magánszemély által fizetett bérleti díj plusz rezsi is teljesen bevétel, vagy itt is le kell vonni az adót? Minden 2018-ra vonatkozóan érdekel. Köszönettel: Zsóka
Iparűzési adó bevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az iparűzési adó elektronikus ANYK-n keresztüli bevallása esetén be kell-e jelentenünk az önkormányzathoz, hogy elektronikusan kívánjuk benyújtani a bevallást? Ha igen, akkor hogyan, milyen nyomtatványon? 2017-ben nem fogadták el elektronikusan a bevallásunkat, mert azt mondták, hogy előtte erre be kellett volna jelentkeznünk.
Ingatlanfelújító cég telephelye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanokat vásárol, ezeket néhány hónap alatt felújítja, utána értékesíti. Az ingatlanokat be kell-e telephelyként jelenteni a felújítás idejére? Be kell-e a helyi önkormányzathoz jelentkezni és iparűzési adót fizetni? Mikor válik egy felújítás helyszíne telephellyé? Köszönettel: Jancsó Katalin
Iparűzési adó táppénz alatt
Kérdés
Főállású katás egyéni vállalkozó 2018. évben két hónapot táppénzen volt. Ezt a NAV-nál be is jelentette, így katát nem is kellett fizetnie erre az időszakra. Iparűzési adóban az egyszerűsített módszert választotta, vagyis évi 50 ezer forint iparűzési adót fizet (2,5 millió forint az adóalapja). Úgy gondoltuk, hogy a táppénz időszakára időarányosan iparűzési adót sem kell fizetni, így január 15-éig beadtunk egy iparűzésiadó-bevallást. Ezt a bevallást az önkormányzat fel sem dolgozta (nem is értesítettek stb.). Majd azt a választ kaptuk, hogy a táppénz időszakára változásbejelentőn be kellett volna jelenteni, hogy szünetelt a vállalkozás, mert csak az alapján tudják törölni a táppénz időszakára az adót. Ez valóban így van Önök szerint is, mert ebben az esetben véleményem szerint nem szünetelésről van szó, és akkor bevallást sem kell ezek szerint benyújtani, mert a változásbejelentő alapján fogják az adót törölni? A lényeg, hogy már semmit nem tudnak tenni, mert a változásbejelentőt 15 napon belül nem küldtük be a szünetelésről. Kérném szíves véleményüket, hogy mi a szabályos eljárás táppénz esetén az iparűzési adó vonatkozásában. Előre is köszönöm.
Szja-hipa – alvállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy az szja-bevallás mely sorában kell szerepeltetnem az alvállalkozói költséget egyéni vállalkozó esetében, hogy az iparűzésiadó-bevallásomból levonható legyen? Köszönettel: OÁ
Közvetített szolgáltatás elszámolása az iparűzési adónál
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetre szeretnénk kérni állásfoglalást: Egy általunk könyvelt vállalkozás rádió elektronikai rendszerek összeállításával, integrálásával és exportjával foglalkozik. A rendszer számítógép alapú, így az elemei mind hardvert, mind szoftvert tartalmaznak. A hardver részek számítógépek, szerverek, speciális vevő berendezések és vevőkártyák. A szoftverek egyedileg (többségében külföldön) kifejlesztetett és csak az általunk – a vevővel előre egyeztetett konfigurációval rendelkező – rendszerhez használhatóak. Az export során kész rendszert kell a vevőink részére leszállítani, mivel a rendszer szoftver elemei külön-külön (nem erre a célra összeállított és dedikált számítógépeken) nem működőképesek. Kérésünk arra vonatkozik, hogy a társaság 2018. évben az eladott szolgáltatás kedvezményével élhet-e az iparűzési adó elszámolásánál? Köszönettel: Kis Zsuzsanna
Március 15.: adófizetési határidő
Cikk
Március 15-e egyes helyi adók, illetve helyiadó-előlegek megfizetésének határideje.
Érdekvédelmi egyesülés (kooperációs társaság) tagdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyesülés tagjai által fizetett, társasági szerződésben rögzített tagdíjat árbevételnek vagy egyéb bevételnek kell könyvelni? Ha csak a tagdíjból van bevétele társasági adót, iparűzési adót kell-e neki fizetni?
Iparűzési adó alapja kiva adózási mód választásánál
Kérdés
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
Internetszolgáltató iparűzési adójának megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem a környékbeli kistelepüléseken internetszolgáltatást nyújt – főként a lakosságnak –, bevételének kb. 90%-a ebből származik. Úgynevezett Wlan, vezeték nélküli szolgáltatásról van szó, egy előfizető által megadott címre (úgynevezett végpontra) telepítik a rádióhullámú eszközt, mely egy vezetékkel, például routerral van összekötve, amin keresztül az előfizető internetszolgáltatást vesz/vehet igénybe. (Tehát mindenképpen egy adott helyhez, lakcímhez kapcsolódik az internetelérés.) Esetenként az előfizető nem azonos a számlafizetővel, a számlát például a gyermeke fizeti, aki egy másik városban lakik, így a számlát is a gyermek nevére és címére kérik kiállítani és küldeni. Kérdésem az lenne, hogy ezekben az esetekben hova kell az iparűzési adót fizetni? A telepített végpont illetékességi területén levő önkormányzatnak, vagy a számlázási cím szerinti önkormányzatnak? Válaszát előre is köszönöm!
Iparűzési adó alapjából levonható alvállalkozói teljesítések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gépjárműgyártással foglalkozó társaság a megrendelő útmutatása szerint végzi gyártási tevékenységét. A megrendelők köre szűk, alapvetően a – külföldi – kapcsolt vállalkozások részére értékesít a gyártó. A gyártás során bizonyos munkafolyamatokat – lemezvágás, -szabás, hőkezelés, esztergálás, marás, hegesztés, festés stb. – vállalkozói szerződés alapján más vállalkozás végez el. A munkák elvégzésének helyszíne a vállalkozók telephelyei, a munkák elvégzéséhez szükséges anyagot, alkatrészeket, részegységeket a társaság bocsátja rendelkezésre. Az új Ptk. értelmezése során a joggyakorlat az egyedi termékek gyártására irányuló szerződést vállalkozási szerződésnek tekinti, szemben a szintén termék átadására irányuló adásvételi (szállítási) szerződéssel. Amennyiben speciális – egyedi – termékek gyártása történik, lehetséges-e ezen vállalkozói szerződésekhez szükséges lemezvágás, -szabás, hőkezelés, esztergálás, marás, hegesztés, festés stb. munkát elvégzők által a vállalkozás számára kiszámlázott összegeket levonni az iparűzési adó alapjából, alvállalkozói teljesítmény jogcímén? Mire figyeljen a vállalkozás, hogy elkerülje az estleges adóhiányt? Válaszukat köszönöm.
Egyéni vállalkozó-őstermelő iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A helyiadó-törvény 41/B §-a szerint, amennyiben az őstermelő egyéni vállalkozó is, akkor a két tevékenységet együtt kell bevallani. Ez jelentős változás. Amennyiben egy őstermelőnek a bevétele 600 ezer forint alatti, akkor eddig nem kellett csak nyilatkozni az önkormányzat felé. Mellette az egyéni vállalkozása (ami egyébként katás adózású, de nem az iparűzési adóban, mivel alacsony a bevétele) után az egyszerűsített módszerrel volt eddig elszámolva. Most viszont össze kellene vonni a kettőt, ami miatt most már az őstermelése nem adómentes. Vagy nem jól gondolom, és az 56. § 26. b pontja szerint továbbra sem kell őstermelést bevallania? Ugyanakkor mi lesz az olyan őstermelőkkel és egyben egyéni vállalkozókkal, akik eddig a tételes adózást választották, az iparűzési adóban viszont tételesen számoltak el a helyi iparűzési adóval, és az őstermelés – a földek miatt – 4-5 települést is érintett? Abban az esetben, ha egy települést érintene, akkor az 50 ezer forint mindent kivált? Ugyanakkor, ha a tételes adózást választotta, akkor minden településre be kellene jelentkezni az őstermelői földek miatt, és ott is meg kell az 50 ezer forintokat fizetni? Ez adott esetben 5*50 ezer forint lehet? A közös őstermelői igazolvány esetében megoldás lehet, hogy csak az adószámmal rendelkező (főtag) részére vallunk be, de ahol ő az egyéni vállalkozó is, azokkal mit lehet tenni?
Székhelyváltozás kezelése iparűzési adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a tevékenységét folyamatosan végző egyéni vállalkozó, ha áthelyezi székhelyét, akkor azt hogyan kell kezelni az iparűzési adó vonatkozásában (és mely jogszabályi hivatkozások támasztják azt alá), mert kétféle kezeléssel és szakvéleménnyel is találkoztam. Az egyik szerint ki kell jelentkezni, és záróbevallást adni az elhagyott város önkormányzatának az ottani működés utolsó napjára, az új városba pedig új adózóként bejelentkezni, és az ottani adókötelezettséget a bejelentkezés napjától megállapítani. A másik szerint a ki-be jelentkezések mellett egyazon adóévre egy bevallást készít az adózó, amit a megosztás szabályai szerint oszt meg a két önkormányzat között (bár nem egyidőben működött a két városban, hanem egymást követően).
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
