1075 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Helyi adó bontása
Kérdés
Kft.-nknek egy faluban van a székhelye, nincs telephelye. Valójában a kft. tulajdonában lévő terület egésze egy másik faluban van. Vannak dolgozók, eszközök, épületek. Mind a két falu szeretné az iparűzési adót. Hogyan tudnánk megbontatni, mi alapján? (A két falu határában van az ingatlan.) Tanácstalanok vagyunk. Köszönöm a segítséget.
Kiva szerinti iparűzési adó választása év közben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Még mindig nem egyértelmű számunkra, hogy a kivát év közben választó vállalkozások a belépés időpontjától kezdődően ennek a módszernek megfelelően adózhatnak-e az iparűzési adót illetően. Az általunk megkérdezett önkormányzatok véleménye nem egyértelmű, többen egyetértenek az évközi belépéssel mások nem... Önnek mi a véleménye a felvetett témát illetően? Köszönjük válaszát!
Feltöltési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiva alá tartozó vállalkozásnak van-e feltöltési kötelezettsége iparűzési adó tekintetében? Köszönettel: Budai Krisztina
Helyi iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Termőföldet bérelek, a bérleti díj, amit kifizetek a föld tulajdonosának, levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából? 2017.05.10. Dr.Verbai Tamás "Helyi iparűzési adó" válaszában felsorolja, hogy mi vonható le, többek között "termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot"... Ez mit jelent, ugyanis saját tulajdonomban lévő termőföldet is művelek a vállalkozás keretében. Ez rám vonatkozhat-e, ha igen, hogyan? Válaszát köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Üdvözlöm! Építőipari cég vagyunk, a székhelyünkön és telephelyünkön kívül felújítási munkát végeztünk egy településen, ahová 2018-ra iparűzési adót kell fizetnünk. A 180 napot meghaladta a munkavégzés ideje, így bejelentkeztünk állandó iparűzési adóra. A kérdésem az lenne, hogy milyen arányban jár a településnek az adó, ha csak alvállalkozók végezték a felújítást, sem saját eszközt, sem saját alkalmazottat nem vett a cég igénybe? Eddig személyi jellegű megosztást alkalmaztunk, de ebben az esetben mi a helyes, a vállalkozás szintű alapot mi alapján osztom fel? Válaszát köszönöm!
Kiva – iparűzésiadó-feltöltési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-jétől a kiva-alanyiságot választotta, azt megelőzően társasági adóalanyként a tao.-ban, illetve a helyi iparűzési adóalapnál is a tárgyév december 20-áig adóalapkiegészítésre volt kötelezett. Kérdésem: most a kiva-alanyiság alatt is fennáll-e a helyi iparűzési adónál az adóalap-kiegészítési, bevallási és befizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.
Iparűzési adó
Kérdés
Egy ügyfelünk olyan projekt építésében vesz részt alvállalkozósként, mely két állam osztatlan közös tulajdonában lesz. A fővállalkozó nem Magyarországon létesített telephelyet, hanem a másik országban lévő településen (ott nincs ipa). Az építmény két országot, azon belül két város (egy magyarországi és egy másik EU-országbeli) közigazgatási területét érint. Ipa-bejelentkezési és fizetési kötelezettsége hogyan keletkezik? Köszönettel
Tao-feltöltés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 2017.01.01-2018.07.31. időszakban kiva adózás alá tartozott, 2018.08.01-től visszalépett a tao hatálya alá. A 2016. és a 2017. évi, valamint az évesített 2018. évi árbevétele is meghaladta a 100 millió forintot. Hogyan érinti a december 20-án esedékes tao- és hipa-feltöltési kötelezettség? Köszönöm válaszát!
Iparűzési adó: beruházás után mentességet, kedvezményt adhat az önkormányzat
Cikk
2019-től a települési önkormányzat rendeletében mentességet, illetve kedvezményt állapíthat meg az iparűzési adóra a vállalkozás adóévben üzembe helyezett beruházása után.
Katások figyelem! Egyszerűsödik az iparűzési adó bevallása
Cikk
Januártól a tételes adóalap szerint adózó kataalanyoknak tevékenységük évközi szüneteltetése esetén nem kell minden alkalommal külön-külön adóbevallást benyújtaniuk.
Az adófeltöltési kötelezettség előírását bírálja az adótanácsadói szakma
Cikk
Nemsokára itt van december 20-a, a társasági, a helyi iparűzési és az egyszerűsített vállalkozói adó feltöltési kötelezettségének határideje. Ilyenkor kell az év közben befizetett adóelőlegeket figyelembe véve az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. A társaságiadó- és iparűzésiadó-előleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, ezek a benyújtási határideje is azonos a feltöltési kötelezettségével. „Az Adótanácsadók Egyesülete évek óta próbálja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a kötelezettség nagy kockázattal és felesleges adminisztrációval jár a vállalkozások számára, hiszen nagyon nehéz pontosan megbecsülni a fizetendő adót, de a tévedésért mulasztási bírság jár, miközben a költségvetés számára nem jelent plusz bevételt” – hangsúlyozta dr. Alexy Miklós, az egyesület elnökségének tagja.
Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lízingcégtől bérel tehergépjárműveket, amiket bérleti szerződés keretében továbbad egy bérlőjének. A járművek tulajdonosa a lízingcég, üzembentartóként a társaság bérlője került bejegyzésre. A bérleti szerződésben havi bérleti díj került meghatározásra, ami nem egyezik meg a lízingcég által számlázott bérleti díjjal, illetve a bérleti időszak sem pontosan egyezik meg a két szerződésben. Milyen feltételek esetén minősíthetjük a lízingcég által kiállított bérleti díjas számlát közvetített szolgáltatásnak? A bérlőnkkel kötött bérleti szerződésben mi szerepeljen pontosan, hogy iparűzési adó szempontjából elszámolható legyen közvetített szolgáltatásként? Köszönettel.
Iparűzési adó, innovációs járulékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon működő kft.-k anyavállalata ugyanaz az EU-s vállalkozás. 2017-től az ipa és az innovációs járulékalap számításakor nem kell összevontan kezelni a kapcsolt vállalkozások adatait, kivéve ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre. 2018. szeptember 11-én az egyik leányvállalatból kiválással létrejött egy másik. Az értelmezésünk szerint ennek a kettő vállalkozásnak (és csak ennek a kettőnek a kapcsolt vállalkozási körön belül) együtt, összevontan kell kezelni az adatait az ipa és az innovációs járulékalap számítása során. A kérdésünk: jól értelmezzük-e a jogszabályi előírást? Válaszát tisztelettel megköszönöm. B. Ilona
Építési napló és az ideiglenes iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ideiglenes iparűzési adónál melyik dátumokkal kell számolni? A kezdő dátumnál a munkaterület-átadás vagy a tényleges munkakezdés dátumával kell kezdeni számolni a a kezdő dátumot? Illetve a befejezésnél mi számít befejezésnek? A munka befejezése, a munkaterület visszaadása, a teljesítésigazolás dátuma, illetve a napló végleges lezárása, amit a megrendelő tud csak megtenni, és esetünkben sajnos csak hónapokkal később teszi meg.Válaszát előre is köszönöm.
Vásárolt ingatlan felújítás utáni értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1/a. Egy társaság ingatlanokat vásárol, majd felújít(tat)ja, és értékesíti azokat. Hogyan kell elszámolni a könyvekben a – vásárolt ingatlanok beszerzési árát, – a beszerzéshez kapcsolódó költségeket, kiadásokat (például ügyvédi díj, ingatlanközvetítői díj, visszterhes vagyonátruházási illeték, felvett hitel és annak kamata stb.), – a felújítási költségeket, azon belül: – saját beszerzésű anyagköltségek, felszerelési és berendezési tárgyak, bútorok, függönyök stb. – saját kivitelezési munkák egyéb költségei (bérköltség, amortizáció, stb.), – igénybe vett felújítási szolgáltatások munkadíja és anyagköltsége, – jellemzően az eladásig viselt kiadások (építményadó, telekadó, ingatlan- és vagyonbiztosítás, rezsiköltségek, közös költség, építési terület őrzési díja, hatósági díjak stb.) – értékesítéshez kapcsolódó költségek (ügyvédi díj, ingatlanközvetítői díj stb.)? 1/b. A fenti tételek közül melyiket lehet elszámolni az iparűzési adóban adóalap-csökkentőként? 2. Ha két cég megállapodik egymással, hogy közösen végzi a fenti tevékenységet, oly módon, hogy: – az ingatlanokat közösen veszik (50-50 százalékban), – a felújítási munkákat az egyik cég saját maga végzi el, a ténylegesen elvégzett munkákról kimutatást készít a másik cégnek, – a másik cég fizeti a felújítás egyéb költségeit (anyagköltség stb.), a számlák az ő nevére szólnak akkor a költségeket, az eladási árat, valamint az elért eredményt hogyan kell könyvelni az egyik és a másik cégben? Köszönöm. Sz. Zsolt
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
