238 találat a(z) hipa cimkére
Turizmusfejlesztési hozzájárulás: ifa vagy hipa?
Cikk
Vajon miért jelent problémát a turizmusfejlesztési hozzájárulás a vállalkozásoknál és a szakembereknél egyaránt, hiszen van olyan régóta meglévő adónemünk, amely ugyanúgy működik, mint az új adónem és mégsem merültek fel soha hasonló dilemmák?
Hipa feltöltése 2018-ban
Kérdés
T. Szakértő! 2018-tól kivás (korábban társasági adós) cég esetében hogyan alakul a 2018. évre vonatkozó adófeltöltési, bevallási kötelezettség hipa tekintetében, figyelemmel az új Art. előírásaira? Köszönettel: Fazekas Péter
Katás egyéni vállalkozó, ipa-bevallási határidő
Kérdés
Budaörsi katás egyéni vállalkozó iparűzési adóbevallásával kapcsolatban a helyi önkormányzat ügyintézője arról tájékoztatott, hogy mint könyvelő tudhatnám, hogy a katásoknak az ipa beadási határidő 01.15. Meglepődtem, mert eddig az volt bennem, hogy a tételes ipa alá bejelentkezett katásnak nem kell vallani, a többieknek ugyanúgy, mint a többi vállalkozónak 05.31. a határidő. Elővettem a helyi adókról szóló törvényt( 1990. évi C. tv.) és csakugyan találtam benne egy ilyen határidőt. A 39/b § (6) b) pontja alatt. De szerintem ez nem minden katásra vonatkozik, de teljesen elbizonytalanodtam. A nem tételes hipa alá bejelentkezett katás egyéni vállalkozónak a bevallás benyújtási határidő mi pontosan? Segítségét előre is köszönöm.
Kata – hipa
Kérdés
Egy katás egyéni vállalkozó technikai hiba miatt lecsúszott a 15 napos bejelentkezési határidőről az iparűzési adó esetében. A NAV-nál kata szerint adózik. Mi a helyzet ilyenkor a hipával? Kell normál bevallást beküldeni részére, vagy lehet-e január 1-jével újra bejelentkeznie a kata szerinti iparűzésiadó-fizetésre?
Kapcsolt vállalkozások hipa adóalap meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A, B, C, D belföldi kft.-knek ugyanaz a 2 fő belföldi magánszemély a tulajdonosa. Mind a négy cégnek az ügyvezetője az egyik tulajdonos. A Tao. tv. 4. § 23. pontja szerint a négy cég egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban van megalakulásuktól kezdve (a 2000. évtől). A négy kft.-ből három tao- és hipa-feltöltésre kötelezett volt a 2013. évtől kezdve. Ezért az 1990. évi C. a helyi adókról szóló tv. 39. § (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozásoknál a hipa alapja a komponensek összeszámításával került megállapításra a 2013. évtől kezdve. A Hipa tv. 39. § (10) bekezdésére tekintettel, a 2017. évi hipa számításánál, illetve a 2017. 12. 20-ai hipa feltöltésénél kell-e még alkalmazni ezekre a kapcsolt vállalkozásokra a komponensek összeszámításával történő hipaalap-megállapítást? Vagy a 39. § (10) bekezdés 2017. 01. 01-jei hatályba lépése miatt már csak azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik a komplex hipa számítása, akik 2016. október 1-jét követően szétválással jöttek létre? Sürgős válaszát előre is nagyon köszönöm!
Csökken a hipamentesség határa Zalaegerszegen
Cikk
A csökkenő adóbevételek részbeni ellentételezéseként csökkentette a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezményes határát Zalaegerszeg közgyűlése – közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.
Így könyvelje a befejezetlen termelést és a hipát!
Cikk
Hogyan kell könyvelni az éven áthúzódó tevékenység bevételeit és költségeit? Miként alakul az iparűzési adó alapja? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Bajok a hipa-bevallással, ezt javasolja az MKOE
Cikk
Az önkormányzati adóhatóságnál nehézségeket okoz a NAV által továbbított iparűzési adóbevallások feldolgozása. Ezért több helyen is az ilyen bevallás feldolgozásának akadályozásáról, a beküldéssel szembeni egyfajta fellépésről küldött az MKOE tagsága visszajelzéseket.
Hipa egyéni vállalkozónál, aki őstermelő is
Kérdés
Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?
Hipa, közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (X) alvállalkozóként további alvállalkozókat (XY) bíz meg szállítási feladatok elvégzésére. A megbízott alvállalkozó (XY) a feladatokat részben maga végzi, a feladatok nagy részét ő is alvállalkozók (XYC) bevonásával teljesíti. Szállítási, fuvarozási tevékenységet végző (XY) Kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelő felé. Kérdésünk: A helyi iparűzési adó szempontjából alvállalkozónak minősül-e a közvetített szolgáltatásokat számlázó (XY) Kft., amennyiben egy számlában összevonva szerepelteti a saját és alvállalkozója által teljesített szolgáltatás értékét? Köszönettel: Stock Ildikó
Továbbszámlázott költség az ipában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkaerő-kölcsönző cégnél a megrendelő külön kérésére étkezési vagy egyéb cafeteria utalványt adunk a közvetített dolgozóknak. A kérdésem az lenne, hogy ezt figyelembe vehetjük-e mint közvetített szolgáltatást? Ha a megrendelő felé ezt külön számlázzuk, elkülönítve a kölcsönzéstől, elszámolható-e iparűzésiadóalap-csökkentő tételként? Ha nem annak a konkrét megrendelőnek lennének közvetítve, akkor nem kapnának ilyen juttatást, ezért merült fel, hogy ez közvetített szolgáltatás is lehet. Válaszát előre is köszönöm!
Hipa - közvetített szolgáltatás 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. SZÁMLÁZÁS ÓRADÍJBAN A partner cég a megrendelő lapján a munka paraméterein túl (kilogramm, helyszín, határidő, körülírás) meghatározza, hogy kb. hány órányi munkát jelent majd ez. Ennek oka, hogy tisztában vannak azzal, hogy az elvégzendő munkát nem ügyfeleim munkavállalói fogják elvégezni, hanem diákok. A fentiek miatt a megbízási díj sem fix összegben, hanem óradíjban kerül meghatározásra, melyhez egy utólagos elszámolás kapcsolódik a munka átvétele után. Véleményem szerint a fenti tevékenység hasonlít ugyan a munkaerő-közvetítés folyamatára, de mivel a diákok nem kötnek munkaszerződést, így nem sorolható ide. Gondot jelenthet-e az óradíjban történő megállapodás? Jogalapot adhat-e a hatóságnak a tevékenység átminősítésére? Úgy tudom, hogy nem létezik SZJ szám "diákmunka szolgálatásra" Szeretném megkérdezni, hogy mit írjanak a szerződésbe illetve a számlára?
HIPA - közvetített szolgáltatás 1.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. Kérdése: Az iskolaszövetkezettől megvásárolt "diákmunka szolgáltatás" közvetített szolgáltatásként levonható-e az adóalapból? - Hiszen megbízási szerződést kötnek a partner céggel, melynek tárgya az elvégzendő kisebb munkafolyamat (például adatrögzítés, csomagolás) és nem a munkaerők közvetítése. - Megbízási szerződésük tartalmazza, hogy ehhez közvetített szolgáltatói teljesítményt vesznek igénybe. - Számláikban 100 százalékban továbbszámlázzák ezt és a számlán megjelenik, hogy "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" Igyekszünk nagyon körültekintően eljárni, ezért a szakmai véleményét szeretném kérni abban, hogy lehetnek-e még "buktatók" a fenti gazdasági eseményben akár számlázás, akár szerződés vonatkozásában?
Családi gazdálkodás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes családi gazdálkodás tételes költségelszámolást alkalmaz, az egy főre jutó jövedelem 10,5 millió forint (bevétel mínusz költség). Az egyik tag kiskorú, a másik pedig 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Milyen adók terhelik a jövedelmet? Szja, eho, hipa...? Válaszukat köszönjük.
Közvetített szolgáltatás: ezekre ügyeljen a besorolásnál!
Cikk
Közeledik az év vége, a vállalkozások rendbe teszik könyveiket és kalkulálják éves várható adóterheiket. A helyi iparűzési adó (hipa) alapjából levonható tételek között a legnehezebben védhetők az úgynevezett közvetített szolgáltatások. Minősítésüket nagyon körültekintően kell dokumentálni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
