238 találat a(z) hipa cimkére

Iparűzésiadó-csökkentés Kérdés

Új hipa menüpont az eBEV portálon Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján, mire szolgál az eBEV portálon az új hipa menüpont.

Alapítvány ingatlanértékesítése utáni hipa Kérdés

Kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó szünetelés utáni hipa kötelezettség bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásomat 2018. október 01. – 2019. július 31. időszak alatt szüneteltettem. Hipa tekintetében a tételes adózást választottam. A szünetelés végét az önkormányzatnál bejelentettem. Más adatomban változás nem történt. Az ügyintéző szerint a szünetelés vége bejelentéssel egy időben ismételten be kellett volna jelentenem a kata szerinti adózást. Úgy gondolom, hogy csak a változást kell közölni, mivel továbbra is az eredeti választásom szerint kívánok adózni. Elbizonytalanodtam, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet ez a kötelezettség. Szeretném megkérdezni, hogy helyes-e az ügyintéző eljárása. Köszönettel: Mlinár Jánosné

Kata, hipa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kata szerint adózó az önkormányzatnál tételes hipa alá jelentkezett be. Kérdésem, hogy amennyiben az árbevétele meghaladja a 12 millió forintot hogyan alakul az adófizetési kötelezettsége?

Így csökkenthetik iparűzési adójukat a katások Cikk

A tételes kisadózó vállalkozások (katások) február 15-éig módosíthatják az iparűzési adó fizetését százalékosról tételesre, vagyis évi 50 ezer forintra. Ezzel akár százezer forintot is megspórolhatnak.

Kata, hipa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásomat 2019. 02. 01-jén kezdtem szja szerinti adózás mellett, majd 2019. 11. 01-jén váltottam kata szerinti adózásra. Kérdésem: az önkormányzatnál a tételes ipa alá (2,5 M/Ft adóalap/év/) mikor jelentkezhetem be? Lehetséges már 2019. 11. 01-jétől is választanom ezt az adózási módot, vagy csak 2020. 01. 01-jétől?

Iparűzési adó munkerő-kölcsönzés esetén Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Társaságunk a közeljövőben munkaerő-kölcsönzési tevékenységet kíván megvalósítani egy – a székhelyétől távolabbra eső –településen. Egyik kérdésem arra irányul, hogy a leírt esetben a munkavégzés fizikális helyszíne – a megrendelő székhelye – nálunk keletkeztet-e telephelyet, azaz kell-e majd a megrendelő településén iparűzési adót fizetnünk? A másik kérdésem: az általunk számlázott szolgáltatási díj összegét megrendelőnk levonhatja-e majd az iparűzési adójának alapjából? Válaszukat köszönöm. Telek Zsolt

Megjelent a májusi VálaszAdó Cikk

Május az adózók és a könyvelők számára a bevallás hónapja, több határidő is fűződik ehhez a tavaszi terminushoz. Így nem véletlen, hogy az Adózóna számtalan cikket közölt e témákban, segítendő az érintettek feladatainak teljesítését.

HIPA-előlegfizetési kötelezettség tételes adót választó katásoknak Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállakozó vagyok. A HIPA alá úgy jelentkeztem be, hogy a fix 2 500 000 forintos adóalap után fizetem meg a tételes 50 ezer Ft adót. Azonban az az önkormányzat, ahova bejelentkeztem, helyi rendeletében éppen 2 500 000 Ft adóalapig HIPA mentességet biztosít a vállalkozóknak. Ennek ellenére az előlegfizetési kötelezettséget – 2x25 ezer Ft-ra – előírta nekem 2019-re. Azt mondták, hogy ezt így kell, és majd az éves HIPA bevallásban visszaigényelhetem az adóelőleget. Kérdésem, hogy miért kellene előleget fizetnem, ha tételes adót választottam, az ahhoz tartozó adóalapra viszont adómentesség van érvényben? Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha az év során kifizetteti az adóelőleget ?

Hipa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozó szakipari szerelő munkát végez (javítás-karbantartás, TEÁOR 4322) az ország teljes területén. Székhely Budapest, telephely nincsen. Egy vidéki városban szerel a MOL-nak a Kossuth utcában januárban 16 napot, majd márciusban ismét a MOL-nak a Petőfi utcában 20 napot. Egy másik vidéki városban februárban az AGIP-nak a Deák utcában szerel 22 napot, majd decemberben ismét az AGIP-nak a Deák utcában 11 napot. Keletkezik-e hipa-kötelezettsége a vállalkozónak?

Bérelt ingatlan, telephely bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. főtevékenysége emberi erőforrás gazdálkodás, amelynek keretében ügyfélszolgálati tevékenységet végez, vagyis megbízói ügyfeleit fogadja és elvégzi a velük kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Ezt a tevékenységét saját tulajdonban lévő, vagy bérelt ingatlanokban folytatja saját alkalmazottaival, ezeket az ingatlanokat bejelentette telephelyként, és ezeken a településeken megfizeti a hipát. Van azonban olyan bérelt ingatlana, ahol a fenti tevékenységet nem folytatja, hanem továbbadja bérletbe egy másik cégnek. Kérdésem, hogy ezek a bérelt és tovább bérbe adott ingatlanok keletkeztetnek-e iparűzésiadó-kötelezettséget, illetve ugyanezeket az ingatlanokat be kell-e jelenteni telephelyként? Üdvözlettel: Pintér László

Magyarországon dolgozó külföldi cégvezetőket díjaztak Cikk

Ötödik alkalommal díjazott külföldi vállalatvezetőket a Budapest Business Journal (BBJ) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), idén Taira-Julia Lammi, az ABB Kft. vezetője kapta Az év külföldi vállalatvezetője díjat, külön elismerésben részesült Kannan Prabhakar, az Apollo Tyres ügyvezető igazgatója – közölték a szervezők az MTI-vel.

Nesze neked, könnyebb adminisztráció! Berzenkednek az adótanácsadók Cikk

Jottányit nem csökkent a vállalkozások üzleti év zárásához kapcsolódó terhelése, amely két területen, a társasági és a helyi iparűzési adózásban okozza a legnagyobb problémát. A bevallásokhoz szükséges nagy adatmennyiség és megterhelő adminisztráció egyáltalán nem szolgálja az adóelkerülés megelőzését, ellenben sok hibalehetőséget rejt magában, és nagyon megnehezíti az érintettek helyzetét – berzenkedik az Adótanácsadók Egyesülete.

Anyag beszerzési értéke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vitába keveredtem egy könyvvizsgálóval az anyagköltség könyvelése kapcsán. Én a beszerzési érték részének könyveltem a GLS futár költségét, ami az anyagvásárlás számla egy tétele volt. Szerintem a számviteli törvény 47. § (1) bekezdése is vonatkozik erre a gazdasági eseményre. Tehát egyértelműen hozzárendelhető volt az anyaghoz a fuvar. A könyvvizsgáló egyéb anyagjellegű szolgáltatásként könyveltetné a GLS költségét, a számlán lévő többi az anyag költség lenne. Ugyanez a könyvvizsgáló viszont a készlet értékénél elvárja, hogy a fuvarköltség is része legyen a készletnek. Véleményem szerint mindkét esetben az áru, illetve az anyag része a fuvar- vagy futárköltség. Ez az iparűzési adó alapjának megállapítása miatt is lényeges. Kinek van igaza? Ha a könyvvizsgálónak, akkor milyen rendelkezés alapján kell eltérően könyvelni a fuvart az anyag esetében az áruhoz képest? Köszönettel: Soltész Nóra