117 találat a(z) engedményezés cimkére
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő! Nagyon szépen köszönöm,hogy a "Törzstőkeemelés, tagi hitel engedményezés" című kérdésemet gyorsan megválaszolta. Egy kiegészítő kérdésem lenne a témával kapcsolatban Önhöz: Ha a kilépett tag 0 forintért a kft.-re engedményezi a cégben ragadt tagi hitelét akkor van-e illeték, illetve adófizetési kötelezettsége bármelyik félnek? Ha megvalósul az ügylet, jól gondolom-e a számviteli elszámolását: T-45 Tagi hitel K-96 vagy 98 Egyéb vagy rendkivüli bevétel, majd T-96, 98 K-411? Jegyzett tőke. Az engedményezési szerződést ügyvédnél célszerű elkészíttetni vagy az ügyvédi ellenjegyzésre nincs szükség? Nagyon köszönöm segítő válaszát.
Törzstőkeemelés, tagi hitel engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi témához. A veszteségesen működő kft.-ből kilépett egy tag, akinek 2 millió forint tagi kölcsöne bennragadt a cégben. A kilépett tag ingyen engedményezné a bennmaradt tagi hitelt a bennlévő tagra törzstőkeemelés céljából, de szeretné tudni, hogy őt, az engedményezőt terheli-e illeték vagy egyéb adófizetési kötelezettség és bármilyen felelősség. Tudomásom szerint ebben az esetben (ingyenesség) még a céget sem terheli illeték, nemhogy a kilépett tagot, mint engedményezőt. Várom szíves szakmai tanácsát. Köszönettel.
Szívességi lakáshasználat
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy társas vállalkozás tulajdonában lévő lakást a cégvezető szívességi lakáshasználatba ad magánszemély részére, akivel egyéb jogviszonyban nem áll. Szükséges-e a vállalkozásnak bármilyen közterhet megfizetni ezután az engedményezés után?
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy „A” Kft. 2009-ben kölcsönadott „B” Kft.-nek 2000 ezer forintot. A kölcsönt azóta nem tudja visszafizetni, mivel veszteséges, illetve 2013. óta tevékenységet nem végez, „A” Kft. pedig 2008. óta nem végez árbevételt eredményező tevékenységet. Mindkét kft.-ben ugyanazok a tagok. Mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető. A tulajdonosok „A” Kft.-t meg szeretnék szüntetni. Egy harmadik, kívülálló társaság (bt.) a kölcsön kifizetését és a kamatokat engedményezés címén vállalná. A társaság megszüntetésének a 2000 ezer forint kölcsönadott pénzösszeg lenne csak az akadálya. Könyvelési tétele: A Kft.-nél T 38 Pénzeszközök K 1931 Tartósan kölcsönadott pénzügyi eszközök B Kft.-nél T 45 Hosszúlejáratra kapott kölcsön K 962 Bt.-nél T 862 K 38 Pénzeszközök A további kérdésem az lenne, ha ez az elgondolás működik, akkor a bt.-nek a társaságiadó-alapot ezzel az összeggel meg kell-e emelni? És, ha nem, a kamatokat a két kft. között mindenképpen el kell számolni, vagy elég akkor, amikor már kifizeti? Köszönettel: Margit
Engedményezés elszámolása egyéni vállalkozásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azonos címmel 2015. 11. 23-án tettünk fel kérdést, melyre 2015.12.01-én érkezett válasz. Ezt szeretnénk tovább egyezterni. Tovább szeretném a témát boncolni, és konkrétan az engedményezőnél, azaz az „A” egyéni vállalkozónál történő elszámolást szeretném egyeztetni. Az engedményezőnél a számviteli törvény 77. § (3d) pontja alapján egyéb bevétel a követelés eladási ára, a 81. § (3f) alapján egyéb ráfordítás a könyv szerinti érték. Ez minimumadóalap-növekedést eredményez. Az szja-törvény 28. § (5a) pontja alapján az engedményezőnél egyéb bevétel a követelés ellenértékét meghaladó rész. Tehát itt az alap példa esetén nem lesz minimumadóalap-növelő tétel? Az engedményezést gyakorlatilag kompenzálásként könyvelem le, és, ha nincs többletbevétel, akkor az engedményezés nem is jelenik meg a pénztárkönyv bevételi sorain? Várom szíves válaszát!
Engedményezés elszámolása egyéni vállalkozásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Engedményezés elszámolásához szeretnék segítséget, szakértői véleményt kérni. A partnerek terméket értékesítenek egymás között. "A" egyéni vállalkozónak számlakövetelése áll fenn "B" cég felé, "C" cégnek számlakövetelése áll fenn "A" egyéni vállalkozó felé. Költségmegtakarítás miatt a partnerek engedményezési szerződést kötöttek, amelyben "A" engedményesként, "C" engedményezőként és "B" kötelezettként szerepel. Az engedményezés nyilvántartási áron történik, valójában "kompenzálás" van más köntösbe bújtatva, hogy a körbeutalás banki költségeit megtakarítsák. Tehát csak akkora összeget engedményez "C" vállalat "A" egyéni vállalkozó felé, amekkora számlakövetelése fennáll. Kérdésem, hogy ebben az esetben az engedményezőnél egyéb bevételként kell-e elszámolni az engedményezett követelést, ha nem keletkezik "haszon", csak pénzügyi elszámolás történik a partnerek között? Várom szíves válaszukat!
Bérleti díj előlege
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Lehet-e bérletidíj-előleget engedményezni egy másik kft.-re? Köszönöm válaszukat!
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keresem a választ. Kft. gépjárművek mentésével foglalkozik. Szerződéses partnerként szállítási szolgáltatás címén számláz X cégnek. X cég közvetítési jutalékot számláz a kft.-nek. A fizetés összevezetéssel, kompenzációval valósul meg. X cég egy előző vállalkozással, Y céggel szembeni követelését rávezeti a kompenzációs papírokra azzal a címszóval, hogy az ügyvezetők azonosak, és csak az összegek különbségét utalja a kft.-nek. Kérdésem a következő: ebben az esetben mi a helyes eljárás? Úgy gondolom, hogy engedményezés történt...? Y vállalkozás befizetheti az összeget a kft.-nek a pénztárba úgy is, hogy már felszámolás alatt áll a vállalkozás? Mi a helyes eljárás, és milyen dokumentumok kellenek hozzá, hogy helyesen járjunk el? Válaszát előre is köszönettel.
Tőkecsökkentés után mikor kell az adót és járulékot megfizetni?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előzmények: X társaságnak két tulajdonosa van. A és B tulajdonos elhatározta a tőke csökkentését négy évvel ezelőtt, 500 ezer forintra. A 6 millió forintról 500 ezer forintra történő jegyzett tőke csökkentéssel a tulajdonosok 5,5 millió forintot adómentesen a cégből felvettek. Az eredménytartalék csökkentése a társaság kötelezettségeként előírásra került, de a mai napig nem került kifizetésre. B tulajdonos létrehozta egyszemélyes Z Kft.-jét. A következő ügyletet kívánják lebonyolítani: Z Kft. megvásárol X Kft.-től egy ingatlant. B tulajdonos az eredménytartalékban lévő, tőkecsökkentésből származó követelését Z Kft. részére engedményezi. Z Kft. ezzel az engedményezéssel kívánja kifizetni X Kft.-t, csökkentve ezzel B tulajdonos követelését. Kérdés: A tőkekivonás utáni adót mikor kell megfizetni? Amikor B tulajdonos a Z Kft.-jéből kifizeti magának a követelését, vagy amikor B tulajdonosnak X Kft.-ben megszűnik (vagy lecsökken) a követelése. Jogászok véleménye szerint B tulajdonosnak csak akkor kell az adót és járulékot megfizetni, amikor a tőkerész ténylegesen a birtokába kerül, s mivel azt jelen időben engedményezi a kft.-je részére, az ügylet lebonyolításakor nem kell adót és járulékot fizetni. Kérem szíves állásfoglalásukat a fizetendő adó és járulék időpontját illetően. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Erdei Sándorné
Kifizető teendői
Kérdés
X Kft. 40 millió forint elmaradt bevételt és 5 millió forint felmerült költséget követel Y Kft.-től, mint kártérítést. Ezt Y Kft. nem ismerte el. X Kft. követelését, melyet könyveiben nem szerepeltetett, 10 millió forintért két magánszemélyre engedményezte. A magánszemélyek választott bírósághoz fordultak, és egyezséget ajánlottak Y Kft.-nek, hogy elállnak a pertől, ha a kft. fizet 35 millió forintot. Y Kft. hajlandó 25 milliót fizetni, amit a magánszemélyek elfogadtak. Kérdések: 1.) Ha Y Kft. fizet a magánszemélyeknek, akkor – mint kifizetőt – terheli-e adóelőleg-levonási kötelezettség, kell-e tudnia, hogy mennyiért vásárolták a követelést? 2. Terheli-e a kifizetőt a 27 százalékos eho megfizetése? 3. Egyáltalán ez milyen jövedelemnek számít a magánszemélyeknél? Köszönöm. bertháné
Osztalék vonatkozásában létezik-e engedményezés?
Kérdés
Osztalék kifizetésénél van-e mód arra, hogy az egyik tulajdonos (magánszemély) engedményezés címén lemondjon a másik tulajdonos (cég) részére az osztalék összegéről? Az egyik tulajdonos magánszemély, a másik tulajdonos cég, amelyben a magánszemély szintén tulajdonos, és a kérdésem még, hogy ha lehetőség van az engedményezésre, akkor kell-e bármilyen adót vonni, vagy mint a cégnek, csak átutalom a teljes összeget?
Engedményezett osztalék, követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!
Engedményezés kompenzálással áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, "A" társaság felé fennálló 2 millió forint értékű követelését engedményezi "B" társaságra. A felek az engedményezés ellenértékét 2 millió forintban határozták meg, azaz "B" társaság tartozni fog nekünk 2 millió forinttal. Pénz, pénzeszköz nem fog mozogni, mert a követelésünk 2 millió forintos összegét beszámítjuk a "B" társaság felé fennálló szolgáltatásnyújtásból származó tartozásunkba. Véleményünk szerint, mivel az ellenérték megtérítése nem pénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel történik, nem alkalmazható az Áfa tv. 13. § 3. bekezdésének b) pontja szerinti fogalom. Az engedményezés ellenértékéről, bruttó 2 millió forintról 27 százalékos áfa alkalmazásával kell számlát kiállítani. Helyesen gondoljuk-e? Illetve Ön szerint alkalmazható lenne-e az ügyletre valamely 86. § szerinti adómentességi szabály? Segítségét előre is köszönöm!
Követelés eladása, vásárlása, zálog: így kell elszámolni
Cikk
Veszteséggel vagy nyereséggel tud túladni a vásárolt követelésen? Adósa pénz helyett más értékkel rendezné tartozását? Összefoglaltuk a követelésengedményezés és a zálogbiztosíték elszámolásának fontos szabályait.
Zálogtárgy - kezesség, követelés engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Követelés-engedményezéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, ha egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az pénzügyi művelet egyéb bevétele? A másik kérdésem záloggal kapcsolatos. XY kft. felvesz 20 millió forintot egy cégtől, Z kft. erre zálogként felajánlja egy 10 millió forint értékű ingatlanát. XY kft. nem tud fizetni. A zálog adásvételi szerződés keretében átkerül a hitelnyújtóhoz a szerződésbeli érték 10 millió forint. Z kft. könyveiben az ingatlan 7 millió forinton szerepelt ( 8 millió bruttó érték - 1 millió értékcsökkenés). Z kft.-nél hogyan kerül könyvelésre ez az ügylet? Lesz-e adóalap-módosító tétel? Van-e különbség elszámolásilag, illetve adóalap-módosító tétel tekintetében ha Z kft. a Tao vagy a kiva hatálya alá tartozik? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
