117 találat a(z) engedményezés cimkére
Kell-e könyvelni az engedményezést az eredeti kötelezettnél?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy hitelezőnk a társaságunkkal szemben fennálló kölcsöntartozását és annak kamatait egy másik társaságra engedményezte, ennek tényéről minket értesített. Át kell-e vezetni a könyveimben a tartozást az új hitelezőre, vagy – mivel szerződésünk az eredeti kötelezettel van, csak a visszafizetéskor kell az engedményezésnek megfelelően teljesíteni? Válaszukat előre is köszönöm.
Közvetett képviselet
Kérdés
Cégünk alapanyagokat szerez be harmadik országból. E beszerzések esetében a vámmal kapcsolatos feladatokat közvetett képviselő látja el. Az áfát a képviselő vallja be, engedményezési nyilatkozatunk alapján igényli vissza. Kérdésem: nekem mint megbízónak fel kell-e valahol tüntetnem az áfabevallásomban a közvetett képviseletet? Köszönettel:
Engedményezési megállapodás szja-kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély között engedményezési megállapodás jött létre 2013-ban. Engedményező fél egy harmadik féllel szembeni követelését a szerződés alapján Engedményesre engedményezi. Engedményes az összeget a szerződés szerinti határidőn belül, 2016 decemberében az Engedményező számára kiegyenlítette. Van-e Engedményesnek az ügyleten adófizetési kötelezettsége 2016-ra vonatkozóan? Válaszát köszönöm
Követelések értékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. év végi zárása során az alábbi kérdések merültek fel a vevőkövetelésekkel kapcsolatban: 1. Ezen kft. Ausztriában is vállal munkát, egyik kinti vevő (osztrák cég) már 2 éve nem fizette ki a tartozását, jelenleg ügyvéd segítségével próbáljuk a követelést érvényesíteni, sajnos nem sok sikerrel. Szeretnénk a kft. könyveiben ezt a kintlévőséget rendezni. Kérdésünk az, hogy mi a helyes megoldás? Nem látunk esélyt arra, hogy valamikor fog fizetni, tudomásunk szerint más magyar cégeknek is tartozik. 2. Végelszámolás alatt álló magyar kft. szintén tartozik nekünk, 2017. 02. hóban követelésengedményezés történt ezen követelésre, a kintlévőség egy részét bankszámlára utalással megkapjuk. Korábban értékvesztés nem volt elszámolva. Kérdésünk az, hogy 2016.12.31-ével az engedményezést lehet-e könyvelni, mivel mérlegkészítésig tudomásunkra jutott, és ebben az esetben a követelés könyv szerinti értéke és a kapott összeg különbözetével kell-e társasági adót emelni? Előre is köszönjük válaszát!
Felszámolás alatti adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni: 1.) Egy kft. felszámolása befejeződött. A felszámolás zárásakor megmaradt vagyonelemek (tárgyi eszköz, telek, készlet) átadásra kerülnek magánszemélyeknek, illetve cégeknek. Van-e a felszámolás alatt lévő cégnek ez esetben bármilyen adózási kötelezettsége (áfa, illeték)? Az átadott eszközökről kell-e számlát kiállítani? 2. Ha a felszámolás zárásakor követelést engedményeznek magánszemélyek részére, akkor a cégnek kell-e bármilyen adót fizetnie (szja, eho), illetve a magánszemélynek? Köszönettel.
Ingatlan adásvétel (számviteli és adózási kérdés)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy ingatlan, melyet az ügyfelem megvásárolt, volt benne banki engedményezés, majd adott is el belőle egy részt. Az ingatlan adásvételi szerződésében (2017.01.06.) ez áll (összességében 4000 nm-es ipari terület épületekkel): 1. Tulajdoni lapon lévő bejegyzés 370 000 EUR jelzálogjog és vételi jog. 2. Adásvételi szerződésben a kialkudott forgalmi érték és vételár 90 millió forint. 3. vételár megfizetése az alábbiak szerint történik: Az ingatlanon fennálló jelzálogjog alapjául szolgáló követelést jelen szerződés aláírását követően fogja megvásárolni a vevő. Vevő által a vételár megfizetése az ingatlanon fennálló zálogjogból fakadó követelésének a vételárba való beszámításával történik teljes egészében. Eladók a vételár megfizetésének fentiekben hivatkozott módját, mely szerint a vételár teljes egészét az ingatlan jelzálogjoggal biztosított tartozás tehermentesítésére fordítják, elfogadják. 4. A Bank és az Ügyfelem között engedményezési szerződés történt (2017.01.12), melyben a Bank a 120 milliós követelését 60 millióért ügyfelemre engedményezte. Ezt el is utaltuk a Banknak. - Mennyi a vételár? 90 millió vagy amit ténylegesen fizetett összeg, tehát a 60 millió? - Ezt hogyan osztom fel földterületre és épületekre? Ezek után ebből az ingatlanból eladtunk egy részt. (550 nm) 1. Összesen 20 millió az eladási ár. 2. Földhasználati jog került alapításra az épület fennállásáig. Ennek érték 5 millió. Eladásnál hogyan könyveljem a földhasználati jogot? Köszönöm
Engedményezés könyvelése engedményesnél
Kérdés
Olasz vállalkozás (engedményező) engedményezi magyar vállalkozásnak (engedményes) egy másik magyar vállalkozástól (adós) származó követelését. Az engedményező és az engedményes kapcsolt vállalkozás. A névérték és az engedményezési szerződésben feltüntetett érték (vételár) között különbség van. A névérték magasabb a vételi értéknél, de nem releváns. Külön díjat nem számítanak fel. Az engedményes esetében hogyan, mikor (szerződés kötéskor, fizetéskor) és mit kell könyvelni?
Kapcsolt vállalkozások közötti tartozásátvállalás, engedményezés
Kérdés
A1 cég offshore cég, B1, B2 és B3 magyar cég. Mind azonos tulajdonosi struktúrával. B1 tartozik A1 felé, amelyet B2 átvállal. A1 lemond B2 javára a követelésének. B3 tartozik B1 felé. B2 engedményezéssel átveszi B1-től a követelését. Van-e társasági adó és illetékfizetési kötelezettség és melyik cégnél ?
Osztalék engedményezése
Kérdés
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Úgy gondolom kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Kérdésem az osztalék engedményezésének szja-kötelezettségére vonatkozott. Konkrét számokkal a gazdasági esemény: Magánszemély 2013-ban engedményezi 1000 e Ft osztalékkövetelését 500 e Ft-ért egy másik magánszemélynek. Az engedményes részére 2016-ban kifizetésre kerül az osztalék teljes összege: 1000 e Ft. Kérdésem: - 2013-ban az engedményesnél keletkezik-e jövedelem és ezzel összefüggésben szja fizetési kötelezettség? - 2016-ban az osztalék kifizetésekor a kifizető társaságnak az osztalékra vonatkozó szabályozás szerint kell-e levonnia az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm!
Közbeszerzési törvény indukálta engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezésekben vesz részt kivitelezőként. Az új Kbt. rendelkezései szerint a mi megrendelőnk közvetlenül kell, hogy kifizesse a mi alvállalkozóinkat. Az év során ennek törvényes technikai lebonyolítása több kérdést vetett fel, jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy a megrendelő felé fennálló követelésünkből engedményezzük az alvállalkozók számláinak teljes összegét az alvállalkozóinkra. A számviteli törvény szerint az engedményezés-követelés adásvétel, melynek könyvelési tételei az egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat érintik. Ezzel a könyvelési technikával azonban az összes alvállalkozói költségünk és az azzal kapcsolatos bevétel kétszer fog jelentkezni a beszámolóban. Az alvállalkozói számlák nagyságrendje több száz millió forint. Ha a minimum jövedelemadózás szabályait vesszük, akkor az alapján ténylegesesen kétszeres adózás valósul meg az árbevételben és az egyéb bevételben is megjelenő tételek miatt. Véleményünk szerint a Kbt. által előírtak, csak a kifizetés biztosítását célozzák, tehát csak a fizetésre kötelezett személyét jelölik ki, aki minden esetben a megrendelő, de ez nem követelés adásvétel. Fentiek alapján megfelel-e a számviteli törvénynek, ha a megrendelői követelésünket és az alvállalkozói kötelezettségünket egy 3-as számlaosztályba tartozó technikai számla közbeiktatásával „direktben” kivezetjük egymással szemben? Válaszát előre is köszönöm!
Engedményezett osztalék adózása az engedményesnél
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kft. magánszemély tulajdonosa korábbi évben megállapított, de ki nem fizetett osztalék-követelését későbbi évben ellenérték fejében egy másik magánszemélyre engedményezi. Az engedményezés ellenértéke kevesebb, mint a fizetendő osztalék. Még későbbi évben az engedményes részére megtörténik a teljes osztalék-követelés kifizetése. Keletkezik-e az engedményes magánszemélynek szja-fizetési kötelezettsége? Köszönöm!
Tagi kölcsönkövetelés értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy társaságban lévő üzletrészét eladja. Emellett a cégben bent lévő tagi kölcsönének az összegét is eladja, és külön engedményezési szerződésben engedményezi, a cégben már eddig is 50%-ban tulajdonos. A vételár 1 forint, a tagi kölcsön összege azonban több millió forint. A cégnek, valamint a magánszemélynek milyen adó-, járulék-, illetve egyéb kötelezettsége keletkezik az ügyletből? Válaszukat előre is megköszönve, üdvözlettel: Timi
Térítés nélküli engedményezés illetékköteles?
Kérdés
Kedves Nikolett! Tegnapi nappal megkaptuk a NAV-től az illteték kiszabását. Megírná, hogy az illetéktörvény mely rendelkezése alapján írta azt 2015 márciusában egy kérdésemre, hogy a térítés nélküli engedményezés nem illetékköteles? Szeretnénk fellebbezni, de ahhoz szükség lenne a pontos törvényi hivatkozásra. Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Böbe
Engedményezés helyes könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnénk pontos választ kapni, kontírozással levezetve. Van egy cég, amely belföldre értékesít, de a vevő nem tud fizetni, ezért engedményezéssel kerül kifizetésre a követelés. Első könyvelésünk: T 311-K 911,467, és engedményezéssel történő fizetés esetén további könyvelési tétel van, ebben kérjük segítségüket. Várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: FVM
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésünk lenne. A tavalyi évben volt egy előlegszámlánk magánszemély részére 6 000 000 forint plusz áfa értékben. A magánszemély visszamondta a megrendelést. Jóváíró számla készülne az előlegről. Pénzmozgás nem történne, mert egy kivitelező cég átvenné a megrendelést, ugyanezen összeggel kiállítanánk a részére a számlát. Mindezen ügyletről készülne egy engedményezési nyilatkozat. Helyesen járunk el?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
