172 találat a(z) elhatárolás cimkére
Teljesítés időpontja végelszámolás esetén
Kérdés
Külföldi tulajdonosok egy cég végelszámolásáról határoztak. A végelszámolást november 20-ai időponttal megkezdték. Ezt megelőzően a cég egy szolgáltatási munkát végzett. A teljesítési igazolás november 23-a keltezésű. Melyik időszakra kell elszámolni a bevételt? A végelszámolás előtti vagy a végelszámolás alatti időszak bevétele ez? A teljesítés igazolás miatt a számla teljesítése is november 23., de a tényleges munkavégzés a végelszámolás kezdete előtt történt. El kell határolni a bevételt? Előre is köszönöm.
Vissza nem térítendő támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2017. évben benyújtott pályázat keretében vissza nem térítendő támogatásra jogosult. A tárgyévben támogatási előleg került kifizetésre. A projekt fizikai befejezése 2018. A támogatási előleg számviteli elszámolása hogyan történik, rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben? Mikor kell átvezetni az egyéb bevételek közé, illetve elhatárolni azt? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő esetre vonatkozóan. "A" Zrt. értékesíti egyik üzletrészét egyik partnerének ("B" Kft.). Az szerződés megkötésére 2017.01.10-én kerül sor, viszont a szerződésben kikötik, hogy az eladó egészen addig tulajdonosa marad a kft.-nek, amíg a vételár teljes egészében kifizetésre nem kerül, aminek határideje 2019. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben miképp kell kimutatni a főkönyvben az értékesítést, illetve, hogy a megállapított vételár már a 2017-es évben megjelenik, mint bevétel? Esetleg csak a megfizetett vételárrészleteket könyveljük bevételként, a fennmaradó részt pedig határoljuk el és a beérkezett utalások időpontjában oldjuk fel? Válaszát köszönöm!
Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata új eljárásra kötelezve II.
Kérdés
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. A kialakult helyzet tényleg összetett, és pont abból adódik a fő probléma, hogy a NAV által megállapított adóhiány és a hozzá kapcsolódó mulasztási bírság és késedelmi pótlék vitte a céget ilyen helyzetbe, aminek a jogosságát vitatja, ezért is fordult bírósághoz. A számviteli törvény szerint csak olyan követeléseket/kötelezettségeket lehet elszámolni a cégnél, melyeket elismer. NAV-határozat esetén nem foglalkoznak a jogosságával, el kell könyvelni a határozat jogerőre emelkedésével egy időben. Bár a per lefolytatásáig felfüggesztették az adóhátralék behajtását, a könyvelésben élő kötelezettségként van előírva és ráfordításként elszámolva. A bírósági eljárás hosszú éveket is igénybe vehet, közben olyan helyzet áll elő, hogy a cégnek lépnie kell. Meglátásom szerint mivel a bíróság – megvizsgálva az ügyeket – új eljárás lefolytatását kezdeményezte, ezzel is kezd beigazolódni, hogy a per végén a már előírt ráfordítások el lesznek törölve. Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a cég a NAV ügy miatt lekönyvelt (veszteséget gerjesztett) ráfordításait addig az ideig elhatárolja, amíg a per le nem zárul? Mert akkor ezzel a lépéssel a veszteség nem élő veszteség lenne, nem lenne mínusz az eredménytartalék, át tudna alakulni, és persze a jogfolytonosság miatt a per lezárásakor, ha jogos lenne az időbeli elhatárolás visszahatárolva? Ha ez nem lehetséges út, akkor a cég szinte azt kell mondjam patthelyzetbe kerül, ami szerintem igazságtalan lenne.
Évközi áttérés kivára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nagyon szűkszavú a 1771-es útmutatója a kivára áttérés témájában, csak az IFRS-t választókra gondoltak. Évközi áttéréssel kapcsolatosan érdekel: 1. Az elmúlt évben kapott fejlesztési támogatást – mely PIE között szerepel – a kivára most áttérő vállalkozás. Az elszámolás folytatódhat a kiva tv. 28. § szerint (nem kötelező a megszűnés szabályait alkalmazni, ha az eredeti feltételek teljesülnek). Tehát logikusan A. változat: az értékcsökkenés számviteli elszámolásával párhuzamosan kell feloldani az elhatárolást most és a következő években is, a mérlegkészítéskor? Az értékcsökkenést úgysem vesszük figyelembe a Kiva megállapításakor. 2. A most benyújtandó 1771-es bevallás 01-02 lapján nincs PIE, ezért annak összege a kötelezettségben szerepeljen? B. változat lehetne, hogy most áttérés előtt a támogatott eszköz nettó értékét terv szerinti értékcsökkenésként elszámoljuk, elhatárolást megszüntetjük, s az eszköz a továbbiakban csak maradványértéken fog szerepelni a mérlegben. 3. Kivára áttéréskor kell-e évközi IPA-bevallást benyújtani? A választ előre is köszönöm.
Bérleti díj első emelt összege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tartós bérleti szerződés esetében az első emelt összeget egy összegben költségként vagy a futamidő hosszára arányosan megbontva az elhatárolásokkal szemben kell könyvelni? A számviteli törvényben erre vonatkozóan hol találok információt? Előre is köszönöm a segítségét! Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Katás vállalkozó munkaviszonytól való elhatárolása
Kérdés
Katás, tanácsadással foglalkozó vállalkozó bevételeinek 90 százaléka egy cégtől származik. Van más cégnél főállása. Év végén lejelentési kötelezettségének eleget tesz az 1 milliót meghaladó bevételről. A Kata tv. munkaviszonytól való elhatárolást, hogy kell értelmezni? Saját eszközein, saját telephelyén végzi a szolgáltatást.
Elhatárolás
Kérdés
A civilszervezet pályázati támogatást kapott 2016. évben, és a támogatási összeget meg is kapta, de az összeget 2017. évben használja fel. El kell-e határolni, vagy elegendő, ha pénzmaradványként tünteti fel az összeget?
Szállító vagy elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2016 decemberre szóló könyvelési számla, aminek a kiállítási dátuma 2017. január 20., teljesítési dátuma 2017. február 20., fizetési határideje 2017. február 20., azt 2016-ra Szállítóra vagy elhatárolásként kell könyvelni a könyvelt cégnél? Hasonlóképp a 2016 zárásról szóló számla ugyanazokkal a dátumokkal mint fent, elhatárolás vagy szállító?
Ingyenesen átadott pénzeszköz cégek között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság ingyenesen átadott egy másik társaságnak fejlesztési célból, ingatlan vásárlására 170 millió forintot. A ráfordításkénti elszámolhatóság feltétele, hogy a juttatást kapó nyilatkozatban igazolja, hogy ez az összeg nem a veszteségeit fedezi, továbbá, hogy a társasági adót megfizette utána. Ez eddig rendben is van. Az én kérdésem a juttatást fogadó oldaláról jelentkezik: a fejlesztési céllal kapott támogatást időbelileg el kell határolni, halasztott bevételként elszámolni, ha ezt nem teszem meg, akkor ez az összeg az adózott eredménybe kerül, melyet elvileg osztalékként is ki lehetne fizetni, de az adományozó célja nem ez volt. Ha elhatárolom, akkor az a megfelelő technika, hogy a társasági adó megfizetésre kerüljön, így a teljes összeggel az adóalapot megemelem, és a feloldás éveiben, a feloldott összegekkel csökkentem? Ez a jó eljárás, vagy erre az összegre inkább a lekötött tartalék a megoldás? Köszönöm!
Elnyert pályázat kezelése bt. katára áttérésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Tao. alá tartozó bt. pályázaton támogatást nyert. A támogatás tárgyi eszközhöz kapcsolódó bevétele elhatárolásra került, az időarányosan esedékes részt az értékcsökkenésnek megfelelő összegben oldottuk fel. 2017.01.01-vel áttértünk a katára. Kérdés: el kell-e számolnia 2016. évi eredménykimutatásban bevételként a még fel nem oldott részt, illetve a kapcsolódó értékcsökkenést, vagy passzív időbeli elhatároláson maradhat a mérlegben? Köszönöm Mikro
Civil szervezet működési támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Civil szervezet által kapott NEA működési támogatás esetében, ha a támogatási időszak két üzleti évet érint, hogyan könyvelem az előfinanszírozásként kiutalt támogatási összeget? Ebben az esetben alkalmaznom kell a számviteli törvény 44. § (2) bekezdését, és el kell határolnom a támogatás azon részét, amellyel szemben még nem merült fel a költség, mert áthúzódik a következő évre?
Jövedéki adó visszatérítés elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! 2016-ban az MVH-nak üzemanyag jövedéki adó visszatérítést nyújtott be a cég. Az összeg azonban a mérlegkészítés időpontjáig, 2017. 04. 30-áig nem folyt be. Le lehet-e könyvelni az összeget mint bevételelhatárolás?
Üzletrész után kapott osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy kft. az üzletrésze után 2016-ban osztalékot kapott, amit bevételként elszámolt. Kérdésünk, hogy ezt az összeget az adózás előtti eredményünket csökkentő tételként elszámolhatjuk-e a 1629-es bevallás 03-01 lap 07-es sorában, mint "kapott (járó), bevételként elszámolt osztalék és részesedés"-t? Az adózás előtti eredményünk 200 000 forint, az adóalapot csökkentő tétel 2 655 000 forint, az adóalapot növelő tétel 2 148 000 forint. Fentiek alapján az adóalap: -307 000 forint. Kérdésünk, hogy ezt a -307 000 forint adóalapot elhatárolhatjuk-e? Társasági adónkat a jövedelemminimum megállapítása alapján állapítjuk meg. Pld.: korrigált összes bevétel: 28 391 000 forint, ennek 2 százaléka 568 000 forint. Így a fizetendő társasági adó 57 000 forint. Előre is köszönjük válaszát! Tisztelettel: Tóth Mária
Osztalék, elhatárolás II.
Kérdés
Kedves Tirpák Anita! Azonos című kérdésemre nem kaptam választ, vagy csak nem egyértelmű számomra, hogy ha magyar cégként osztalékot kapok egy cseh cégtől, amelyben részesedéssel rendelkezem, akkor egyértelműen levonhatom-e a társaságiadó-alap számításakor, vagy be kell kérnem egy igazolást, hogy ő hogyan számolja el a saját "számviteli törvénye szerint"? E papír birtokában derül majd csak ki, hogy adóalap-csökkentést használhatok-e vagy sem? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
