172 találat a(z) elhatárolás cimkére
Támogatás elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Működési költségek támogatásának elszámolásával kapcsolatban szeretnék segítséget kapni. A támogatási szerződés 2015. szeptember 01-jétől 2016. augusztus 31-éig szól. A támogatási összeg 70 százalékát utalja a minisztérium 2016 elején. A pályázat elszámolásának határideje: 2016.09.20, a fennmaradó összeget utána utalják. A kérdésem az lenne, hogy a 2015. évre jutó költségekkel szemben 2015. évre el kell határolni a bevételt? Válaszát előre is köszönöm!
1671 nyomtatvány kitöltése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 1671-es nyomtatvány 01-02-es lapján nincs külön sor feltüntetve az elhatárolásoknak. Legyen kedves segíteni, hogy az aktív időbeli elhatárolást ebben az esetben hova kellene beírni, hogy a mérlegfőösszeg is megegyezzen? Válaszát előre is köszönöm!
Beruházási hitelt kiváltó hitel
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Társaságunk beruházási hitelt vett igénybe ingatlan építéséhez. A hitelt devizában vette fel. A beruházási hitel nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódó elhatárolás, céltartalékképzés és lekötött tartalék képzést társaságunk elszámolta. 2016-ban az akkor fennálló devizahitelt egy másik bank jobb kondíciókkal kiváltotta. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor a korábbi hitelhez kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget realizáltnak kell tekinteni, és minden kapcsolódó tételt fel kell oldani? Ha igen, kell-e adóalap-módosító korrekciót végrehajtani a céltartalék-felhasználás miatti csökkentésen kívül? Kell-e a beruházást kiváltó hitelre is alkalmazni az árfolyamveszteség-elhatárolásra vonatkozó kötelezettséget? Tisztelettel: Nagy Annamária
Helyesbítő számla könyvelése
Kérdés
2017. január hónapban kiállított helyesbítő számlával módosítottuk a 2016. november havi szolgáltatás nyújtásáról kiállított számlát, melynek nincs áfatartalma. Mérlegfordulónap 2016. 12. 31., mérlegkészítés időpontja 2017. 02. 28. Kérdésünk, hogy 2016. évben (bevételcsökkenésként) vagy 2017. évben (elhatárolásként) kell könyvelni?
Bevétel elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság kifejlesztett egy új gyártási eljárást és egy prototípust az új gyártási eljárással készült gépből. Mind a kifejlesztett gyártási eljárást, mind a prototípust kimutatja a társaság a könyveiben. A gyártási eljárást hasznosítani és értékesíteni is kívánja, úgy, hogy a gyártási eljárás tulajdonjogát megtartja, és csak a hasznosítás jogát adja át. Az értékesítés mellett apportálná a gyártási jogot egy újonnan alakuló társaságba a könyv szerinti értéknél magasabb apportértéken (az apportérték értékbecsléssel alátámasztott). Kérdésként merül fel, hogy a gyártási jog apportálása miatt kimutatott bevétel (mivel a gyártási jog nem kerül kivezetésre, így az apportérték bevételként csapódik le) esetében alkalmazható-e a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésében rögzített halasztott bevételként történő elszámolás? Sztv. 45. § (5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Köszönettel: Kendra Ágnes
Elhatárolások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Elhatárolásokkal kapcsolatban a következő kérdésem lenne: Cég bérleti díjat számláz. Számlázott időszak: 2016. december. Számla kelte, teljesítés időpontja, fizetési határidő: 2017. január. Ebben az esetben a számlát 2016-ban kell kimutatni a követelések és az árbevétel között vagy 2017-ben kell könyvelni és elhatárolni a bevételt 2016. évre? A második esetben a követelés 2017-ben szerepel a mérlegben. Mi alapján kell eldönteni, hogy mi a helyes eljárás? Köszönettel: Szombati Imréné
Elhatárolás vagy előző évi költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék segítséget kérni. Vitát okoz, hogy az alábbi számlákat decemberre vagy januárra kell-e könyvelni: Például telefonszámla, internet számla, könyvelési díj számla: mely belső tartalma szerint 2016.12.01–2016.12.31-e közötti időszak számlája, de a számla kelte, a teljesítési idő, a fizetési határidő mind 2017. januári. Ezt a számlát 2016.12.31-ei teljesítéssel 2016-ban kell lekönyvelni a szállítóba eltérített áfával, vagy 2017-ben könyveljük le januárban és a nettó összeget visszahatároljuk 2016-os költségnek? Ha a számla belső tartalma szerint a leszámlázott időszak például 2016.12.15-étől 2017.01.15-éig tart, akkor az a helyes eljárás (mivel a számla 2 évet érint), hogy 2017. januári teljesítéssel januári áfa-visszaigényléssel januárra könyveljük és a 15 napra eső költséget visszahatároljuk 2016-ra? Tehát a kérdés igazából az, hogy a belső tartalmuk szerinti költségeket hiába minden dátum már 2017. januári rajta, még december 31-ei teljesítéssel decemberre könyveljük, ha csak decemberi költség van a számlán? És nem helyes, ha csak a költség vissza van határolva és a beszámolóba nincs a rövid lejáratú kötelezettségek között, mint szállítói tartozás? Hiszen ha decemberre könyveljük ezt a számlát, akkor ugyan úgy a költségeknél megjelenik mintha vissza határoltuk volna, csak a rövid lejáratú kötelezettségünk is nő. Köszönöm szépen a segítségüket!
TÁMOP
Kérdés
TÁMOP pályázat még nem lett megkötve, de tudott a nyertesek köre. 2016-ban erre a pályázatra már lett elköltve pénz a nyertesek részéről. A TÁMOP pályázat kiírója engedélyezi a szerződéskötés előtti ráfordítások elszámolását a pályázatra. A 2016. évben felmerült költségeket a kft. 2017-re szeretné elhatárolni, miután a pályázat tényleges megvalósítása és a szerződéskötés 2017-ben kezdődik meg, valamint a szerződés is idén kerül aláírásra és ekkor fogják az első részletet is folyósítani. Azaz valójában csak 2017-ben kezdődő projekthez kapcsolódó kiadások vannak, amik a 2016. évi gazdálkodáshoz nem köthetőek. Jogo-e a költségek következő évre való elhatárolása? Köszönöm
Védjegyhosszabbítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évente védjegyet hosszabbít, ami idén aktuális. Ezt a díjat rá kell aktiválni a védjegy bejelentési díjára vagy költségként elszámolható és 10 évre egyenlő arányban el kell határolni? Köszönöm a válaszát!
Fizetett kártalanítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalany kft. bányászati tevékenységgel foglalkozik. Bányászati célból kisajátítás keretében hatósági határozat alapján 10 millió kártérítést fizetett magánszemély részére. Az ingatlan tulajdonjoga a Magyar Államé. Kérdésem az, hogy ezen kártalanítási összeget milyen módon kell könyvelni? Egyösszegben lekönyvelhető költségként, vagy 5 évre kell elhatárolni? Lehet-e egyáltalán költségként elszámolni, vagy speciális elszámolás vonatkozik rá? Előre is köszönöm válaszukat.
Kártérítés passzív időbeli elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Öt évre kötött bérleti szerződést a bérbeadó, amit a szerződés lejárta előtt 4 évvel felmondott. A szerződés felmondásával a bérbevevőnek kára keletkezett. A kárt egy összegben megtérítette a bérbeadó. Kérdésünk, hogy az egyösszegben megkapott kártérítést időbeli elhatárolásként 4 évre (4 év volt hátra a szerződésből) el lehet-e határolni? Válaszát előre is köszönöm.
Támogatott gépek készletre vétele esetén a támogatás kezelése
Kérdés
Egy kft. GOP pályázaton nyert támogatást 2009-ben műszaki gépek beszerzésére, melyeknek a számviteli törvény szerinti amortizációja 10 százalék volt. Ennek megfelelően a támogatás is 10 év alatt került volna a bevételek közé elszámolásra. 2016. évben a gépek át lettek sorolva a készletek közé, mivel nem használja őket a kft. (elidegenítve nem lettek). Kérdésem az, hogy a fennmaradó, a még elhatárolásban lévő támogatás összegével mit kell tenni? Ki kell-e a 2016. évben vezetni, vagy majd csak akkor, ha értékesítésre kerülnek, és mivel amortizáció nem lett 2016. évben elszámolva a gépekre, ezért ebben az évben nem kell bevételbe könyvelni az elhatárolásból semmit?
Régi osztalékok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A napokban megjelent cikkel kapcsolatosan lenne kérdésem: A cikkben megjelent szöveg: "Továbbá tudni kell, hogy a Ptk. 6:22 paragrafusa alapján a követelések 5 év alatt évülnek el, melyet az előbb említett döntésben meghatározott kifizetési időponttól kell számítani. Lehetőség van írásban az elévülési idő megváltoztatására, illetve az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24 §) maximum egy évig, ha a jogosult azt nem tudja érvényesíteni, mert például nem volt pénze a társaságnak a kifizetésre." Ilyen esetben, amikor lejár az öt év plusz 1 év, mit kell tenni a már elhatárolt osztalékkal? Esetleg adó-, illetékvonzata van-e? Köszönöm.
Cap kamatopció, vétel, költség könyvelése (kamatfedezeti ügyletek)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég 5 évre nagyösszegű hitelt vesz fel, és cap kamatopció vételével él. Kérdésem, hogy a hitelkamat-fedezeti ügylet opciós diját el kell határolni a hitel futamidejére (Sztv. 85. § (2) e)? Köszönettel! Cap opció: védelem a kamatok emelkedése ellen hitelfelvétel esetén. Ha az adott kamatfizetési periódus fixing napján a piaci kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb, a bank kifizeti a különbözetet a cég számára a kamatfizetési periódus végén. Ha a piaci kamatláb alacsonyabb a cap kamatlábnál (strike-nál), nincs pénzmozgás a felek között.
Számla teljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy export-importtal foglalkozó cég most, 2016-ban kapott egy EU-s vevőjétől értesítést, hogy egy 2015. évi teljesítésről nem állította ki feléjük a számlát, akkor ezt az elmaradt számlát a cég most 2016-ban kiállíthatja, de maga a nettó érték még 2015. évi bevételnek számít majd? Esetleg elhatárolásként kell lekönyvelnem? Segítségüket köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
