1112 találat a(z) cégvilág-rss cimkére
EUB-döntés magyar áfa-visszatérítési ügyben – részletek, következtetések Cikk
Több sajtóközlemény is megjelent egy a közelmúltban született, magyar vonatkozású európai bírósági ügyről. A teljes ítélet közzététele után érdemes részletesen is elemezni ezt a rendkívül érdekes esetet.
A szochokedvezmények igénybevételének egyes korlátai Cikk
Gyakran merül fel problémaként, hogy a szochokedvezményeknek milyen időbeli, személyi vagy összegbeli korlátai vannak. Cikkünkben néhány ezzel összefüggő, sokakat érintő kérdésre adunk választ.
Évi 850 millió euró veszteséget okoznak a hamisított sportfelszerelések a gyártóknak az EU-ban Cikk
Az EU-ban a hamisított sportfelszerelések miatt a gyártók évente 850 millió euró veszteséggel néznek szembe, ami az elmaradt értékesítések 11 százalékának felel meg – ez derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legfrissebb felméréséből.
Ezek a kartellgyanúra okot adó jelek és mintázatok – tájékoztató a GVH-tól Cikk
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) "Kartellgyanús közbeszerzés?" címmel tájékoztatót tett közzé honlapján, melyben összegyűjtötte a kartellezés gyanújára okot adó jeleket és mintázatokat, valamint az ajánlatkérők lehetőségeit a kartellek kiszűrésére és megelőzésére.
Kötelező visszaváltási rendszer: megkezdődött a visszaszámlálás Cikk
Már csak kevesebb mint egy hónapig, 2024. június 30-ig van haladékuk a gyártóknak arra, hogy a kötelezően visszaváltási díjas termékekre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával hozzanak forgalomba az egyébként a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékeket. Az új szabályozásnak való megfelelés 50 forintos áremelkedést jelent majd termékenként, amit a fogyasztónak kell viselnie – hacsak vissza nem váltja a kérdéses italosdobozokat és -üvegeket – írja dr. Bereznai Henrik ügyvéd a Jalsovszky Ügyvédi Iroda hírlevelében.
Vizsgálják a hatóságok a honlapok sütihasználatát, mutatjuk, mire kell ügyelni Cikk
Összehangolt ellenőrzések keretében vizsgálják az európai felügyeleti hatóságok a honlapok sütihasználatát. Míg számos tagállami hatóságnak e tekintetben részletes iránymutatás áll rendelkezésre, Magyarországon az nem rendelkezik erről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, így más tagállami hatóságok idegen nyelvű döntései segítségével kell tájékozódni. Cikkünkkel ezt igyekszünk megkönnyíteni, ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.
A nap kérdése: milyen adószámot kell szerepeltetni a számlán? Cikk
Áfaregisztrációval rendelkező német társaság SAP számlázó rendszert használ. Az általa kiállított belföldi számlákon az eladó (saját) és a vevő magyar adószáma helyett a magyarországi közösségi adószámokat (HUxxxxxxxx) tünteti fel a számlán. A kiállított számlák belföldi egyenes adós számlák. Megfelel a hatályos szabályoknak, hogy a számlákon csak a magyar közösségi adószámok szerepelnek? Az így kiállított számlákat a belföldi cégekhez hasonlóan jelenteni kell a NAV online számla rendszerben, vagy létezik erre mentesség? Az áfaregisztrációval rendelkező cégek esetében kötelező a belföldi értékesítésbe vont termékek, közvetített szolgáltatások készletnyilvántartása? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Munkaruha, védőruha: mikor kell biztosítani? Homályos jogszabályi rendelkezések Cikk
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a munkáltatónak kötelező-e munkaruhát biztosítania a munkavállalóknak, s hogy miben különbözik a munkaruha a védőruhától. A hatályos munka törvénykönyve nem ad fogódzót.
Láncügylet harmadik országbeli szereplővel, több tényleges vevővel: meggyűlhet a bajuk a számlázással Cikk
Magyar cég angol cégnek értékesít, de az árut öt másik cégnek szállítják ki. Hogyan kell számláznia a magyar cégnek az angol cég felé? – kérdezte olvasónk. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.
Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor Cikk
Kétrészes cikkünkben ismertetjük a végelszámolás időszaka alatt, a végelszámolás befejezésekor, valamint a vagyon kiadása kapcsán felmerülő számviteli feladatokat.
Beperelte a Metát egy elbocsátott alkalmazott Cikk
A Meta amerikai internetes óriásvállalat egy volt mérnöke beperelte a céget, mert szerinte azért bocsátották el munkahelyéről, mert segíteni akart a palesztin tartalmú Instagram-posztok háttérbe szorítását okozó hibák kijavításában.
A nap kérdése: üzemi baleset-e, ha hivatásos sportoló megsérül edzéseken, mérkőzéseken? Cikk
Sportszervezet hivatásos sportolókat alkalmaz, a sportörvénynek megfelelően munkaszerződéssel. Az edzéseken vagy a mérkőzéseken elszenvedett sérülés (miután az a munkakörében eljárva éri a munkavállalót) üzemi balesetnek minősül-e, és jár-e a baleseti táppénz? Ha igen, akkor kérdés, hogy meddig tarthat a táppénz folyósítása, mikor végez újból munkát a sportoló: akkor, amikor újra versenyezhet, vagy amikor rehabilitációs, könnyített edzésmunkát kezd el? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Nyári diákmunka: 14 százalékkal nőnek az órabérek tavalyhoz képest Cikk
Június kezdetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók vendéglátási, idegenforgalmi munkára átlagosan 1800 forintos órabért kínálnak, adminisztrációs feladatok és irodai asszisztencia esetében 1900 forintra, míg gyártási, logisztikai és kereskedelmi feladatok ellátása során 1950–2000 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Ennél magasabb órabérre főként azok a diákok pályázhatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban vagy call centerekben alkalmaznak – itt 2100 forint az átlagosan megkereshető órabér –, az IT-területen pedig ez az átlag már a 2500 forintot is meghaladja.
Felmondás beteg munkavállalónak: végkielégítés számítása, ha a többiek béremelést kaptak Cikk
A munkavállaló tartósan beteg, táppénzen van, míg közben a hasonló munkakörben dolgozók béremelést kaptak a cégnél. Milyen alapbérrel számoljanak a végkielégítés meghatározásakor, ha felmondanak neki? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Csaknem 40 milliárd forint adózott eredményt ért el a Szerencsejáték Zrt. 2023-ban Cikk
Ismét rekord évet zárt a Szerencsejáték Zrt.: a nemzeti lottótársaság 2023-ban 978 milliárd forint szerencsejáték-árbevételt és 39,6 milliárd forint adózott eredményt ért el; adók, járulékok, díjak és osztalék formájában mintegy 170 milliárd forint költségvetési befizetést teljesített, így az előző évhez képest 14,9 százalékkal nagyobb összeggel járult hozzá a közösségi kiadások finanszírozásához – közölte a vállalat az MTI-vel szerdán.